Kereső toggle

Meggymustra

Katasztrofális felvásárlási árak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hiába a jó idő, a sok eső, a meggytermelők mégis panaszkodnak. Alig 80
forintért veszik át tőlük a kereskedők a szár nélküli meggy kilóját. Sokan
közülük azt fontolgatják, hogy jövőre kivágják a gyümölcsfákat, mert a kiadás
nagyobb, mint a bevétel. Hasonló helyzetbe kerülhetnek a hazai dinnyetermelők
is, mivel a most kapható külföldi dinnye ára is zuhanni kezdett. A magyar dinnye
pedig csak ezután kerül a polcokra.

Katasztrofális a meggy felvásárlási ára” — panaszolta Tatár Árpád, akit
félezer, terméstől roskadozó meggyfa vár Karcag mellett, hogy leszüretelje. Az
előjelek alapján idén komoly veszteséget könyvelhetnek el a termelők: 130
forintért veszik át kilóját a meggynek szárastól (a két centinél nagyobb
szeműeket). A szár nélküli termés kilója pedig csupán 80 forint. Volt már máskor
is, hogy alacsonyabb áron indult a felvásárlás, de ennyire keveset még soha nem
adtak érte. „Még a legrosszabb időszakban is 180-200 forintot kaptunk a meggy
kilójáért” — mondja a kétségbeesett termelő.

A szolnoki piacon a legtöbb helyen 250-260 forintos áron árulják a szárral
szedett meggyet, száz kilométerrel és egy várossal arrébb, Békéscsabán már
háromszáz forint körül mozog az ár. Itt a termelők csak a piacra hozzák ki saját
termelésű gyümölcseiket.

Kovácsék utánfutóján sok rekesz meggy áll. Ők csak a saját munkájukban bíznak,
nem adják a gyümölcseiket a felvásárlóknak. „Csak így nem veszteséges a
gyümölcstermelés, ellenkező esetben óriásit buknánk az üzleten – állítja a
gazda. – Három éve azon gondolkodtunk, hogy befejezzük a családi vállalkozást,
és kivágjuk a fákat, amelyeket még apám telepített. Nem éri meg ugyanis
termelni. A költségek minden évben magasabbak, mint a bevétel. Permetezni,
metszetni, szedetni, sokba kerül. Egy kiló meggy előállítása 105 forintba’ van.
Végül is anyám könyörgésére nem vágtuk ki az ültetvényt. Most így próbálunk
boldogulni” – tette hozzá.

A nagy bevásárlócentrumokban egy üveg megy olcsóbb, mint egy kiló meggy a
piacon, nem nagyon akarnak az emberek kínlódni a befőzéssel, a biomeggytermelés
pedig csak legenda. Az átlagember nem tudja megfizetni a bioterméket, a termelés
óriási munkaigényéről nem is beszélve.

A helyzet a felvásárlók oldaláról sem egyszerű. „Sajnos a bőséges termés, a piac
hezitálása és a tavalyi meggykészletek felhalmozódása mind-mind szerepet
játszottak az árak drasztikus csökkenésében – ad felvilágosítást Szabó Tibor
felvásárló. – Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is ugyanez a helyzet –
tette hozzá. – A hűtőházak azért korlátozzák a szállítást, mert felhalmozódtak a
tavalyi készletek. A sok telepítési támogatás következtében elültetett
ültetvények most kezdenek termőre fordulni, és a gazdák nem számoltak azzal,
hogy meg kellene oldani a termés értékesítését. Emellett csökkent a magyar
feldolgozó kapacitás is, a konzervgyárak és a hűtőipar nehéz helyzetben vannak,
sokan be is zártak közülük. Ez már önmagában is jelentős probléma” – mondta a
felvásárló.

Nem sokkal jobb a helyzet a dinnyetermesztés területén sem. Már hetek óta tart a
„beetetés”: a dinnyések a május végi, június eleji melegben út menti eladóhelyek
kiépítésével indították a szezont. A nagy áruházakban már most akcióznak a
külföldi görögdinnyével. Ilyenkor még nincs magyar dinnye, a most árult csemege
Dél-Európában vagy Észak-Afrikában nőtt nagyra – mondja Kovács János
mezőkovácsházi gazda.

A kilónkénti 150 forintos árak a napokban esni kezdtek, s a hőségben már 100
forint körül kínálták a dinnyét. Ez is jelzi, hogy rövidesen megjelenik a jóval
olcsóbb hazai. A kereskedők nem nagyon sietnek a hőségben gyorsabban érő magyar
dinnye vásárlásával, mert akkor rajtuk marad az importált áru.

Kovács János az elmúlt évek keserű tapasztalatairól beszél, a hazai
dinnyetermesztők már nem a koraiságra törnek. Sokan megtapasztalták, hogy a
viszonylag magas költséggel felnevelt drága magyar dinnye a piacon „ráfutott” a
sokkal olcsóbb görög és spanyol dinnyére. Felmérték, hogy a fóliás dinnye sem
képes megelőzni az Európa déli tájain érő csemegét, ezért az igazi magyar szezon
július első napjaiban indul. Ez alól a legmelegebb, dél-békési dinnyetermelő
körzet a kivétel, itt már elkezdték a szedést.

Az agrártárca információi szerint az idén is a tavalyihoz hasonló területen,
itthon mintegy

7 ezer hektáron termesztenek dinnyét, a legtöbbet továbbra is Békés megyében és
a Heves-Csány körzetben termesztik. Előzetes termésbecslések szerint 180-200
ezer tonna dinnyére lehet számítani, ennek legalább kétharmadát exportálják.

Kovács János szerint a felvásárlók Mezőkovácsházán 50 forintot kínálnak a
dinnyéért, amit a hazai piacra szánnak. Az export még nem indul, ugyanis a
magyar dinnye fő piacán, Németországban, Lengyelországban, Csehországban,
Szlovákiában nagy tételben ott a dél-európai termés. Az árak Kovács úr szerint
egyelőre jók, de a tapasztalatok szerint a szezonkezdet után óriásit zuhannak a
felvásárlási árak, aminek a termelők isszák meg a levét.

Olvasson tovább: