Az Európai Unió Bizottsága közzétette az idei és a jövő évi gazdasági
prognózisát. A jelentés szerint a vártnál minden tekintetben alacsonyabb lesz a
növekedés üteme az EU-ban. A gazdaság lelassulásának egyik fő oka az USA
gazdaságának megtorpanása, különös tekintettel a tengerentúli ingatlanpiaci
válságra, amely a nemzetközi pénzpiacokat is destabilizálta. Joaquin Almunia
gazdasági és pénzügyi biztos szerint a másik meghatározó tényező a magas
nyersanyag- és élelmiszerárak miatt kialakult inflációs nyomás, amelyet az erős
euró csak részben tudott kompenzálni. 2008-ban az EU gazdasági növekedési üteme
2 százalék, 2009-ben 1,8 százalék lesz a prognózis alapján, ezen belül az
euroövezeté még alacsonyabb, hiszen a fejlettebb országokban mindig nehezebb
látványos növekedést generálni. Fél évvel ezelőtt még fél százalékkal magasabb
volt az előrejelzés. Almunia szerint a vártnál magasabb infláció okot ad az
aggodalomra, ugyanis idén márciusban már a 3,8 százalékot is elérte, de a tervek
szerint jövőre 3 százalék alá szorítják. Almunia biztos nyomatékosan
felszólította a tagállamokat, hogy a rövid távú gazdasági érdekek miatt ne
hozzanak inflációt gerjesztő gazdaságpolitikai döntéseket, ezzel ugyanis
elindítanának „egy inflációs spirált, ami az alacsonyabb jövedelmű családokat
sújtaná”.
Az unió gazdasága rugalmasnak bizonyult, és eddig viszonylag jól állja a
világgazdasági viharokat. A Bizottság szerint az USA-ban a gazdasági növekedés
elmarad az unióétól, csupán 0,9 százalékos, pedig tavaly még 2 százalék fölötti
volt. Ráadásul az unióban jelenleg alacsonyabb a munkanélküliség, mint 15 éve
bármikor. Ez annak is köszönhető, hogy az elmúlt 2 évben 7,5 millió új munkahely
létesült, a következő 2 évben pedig 3 millió új munkahely teremtését
prognosztizálják az EU-országokban. Ez ugyan alig fele az előző ciklusénak, de
még mindig jónak mondható. 2009-ben általános tendencia, hogy minden tagállamban
megtorpan a növekedés, mivel az infláció megfékezése szigorúbb költségvetési
politikát követel meg.
A tagállamok között persze jelentős különbségek vannak, ezért az átlagos
adatoknál többet mondanak az egyes országok mutatói. Nagy-Britanniában a
költségvetési deficitet idén és jövőre sem sikerül a 3 százalékos plafon alá
nyomni. A Bizottság akár szankcionálhatja is ezért a briteket, bár erre kicsi az
esély, mivel eddig egyetlen EU-tagállam sem kapott még semmilyen büntetést a
magas deficit miatt. Sajnos még mindig a magyar deficit a legmagasabb, de
2008-ra akár 3,6 százalékra is csökkenhet. Európa nagy gazdaságai közül a
spanyoloknál várható a legdinamikusabb növekedés, szám szerint az idén 2,2,
jövőre pedig 1,8 százalék. Az olasz gazdaság a legkomótosabb a nagyok között és
az egész EU-ban egyaránt. Idén csupán fél, jövőre 0,8 százalékos növekedéssel
számolhatnak. Ehhez képest a magyar 2-3 százalék körüli teljesítmény nem is
tűnik olyan rossznak, persze nem szabad elfelejteni, hogy a fejlett gazdaságok
növekedési üteme mindig alacsonyabb, és ha utol akarjuk érni őket, akkor nekünk
többszörös növekedést kell produkálnunk. Mint például Szlovákia, aki a
legparádésabb növekedést mutatja az egész EU-ban, idén 7, jövőre 6,2
százalékkal. Ráadásul az infláció is az uniós átlag körül mozog, ami elérhető
közelségbe hozza a szlovákok számára az eurót. Egy OECD által készített jelentés
szerint a szlovákok és szomszédaik, a csehek akár 10 éven belül elérhetik a
nyugat-európai átlagot a vásárlóerő tekintetében. Hazánk ettől ugyan elmarad, de
mégsem kell akkora nehézségekkel szembenéznünk, mint keleti szomszédunknak,
Romániának. A Moodys londoni hitelminősítő szerint a pozitív strukturális
változások és a stabil növekedés ellenére is Románia még több évtizedre van a
fejlett uniós gazdaságok szintjétől. A magyar adóskockázati besorolás négy
fokozattal jobb a románnál a Moodys minősítése alapján.
2008. 05. 09. (XII/19)
