Kereső toggle

APEH a rendelőben

Áprilistól az adóhatóság is vizsgálja a beteget

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem vicc: április 1-jétől nemcsak az orvos vizsgálja a betegeket, hanem az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár is. Utóbbi a jogviszonyukat. Bár az idén
még rendezetlen jogviszony ellenére is megkapják a betegek az egészségügyi
ellátást, az APEH kezelésbe veszi azokat a munkáltatókat, melyek nem jelentik be
az alkalmazottakat, és nem fizetik utánuk a járulékot.



Fotó: Somorjai LÁszló

Egyre több háziorvos és egészségügyi intézmény csatlakozik az Országos
Egészségbizosítási Pénztár (OEP) online rendszerére. Ennek segítségével néhány
másodperc alatt kiderül, hogy az orvosi segítségre érkezett beteg rendelkezik-e
valamilyen jogviszonnyal vagy sem. Ha nincs jogviszony, a pénztár ezzel
párhuzamosan elindít egy folyamatot az adóhatóság felé. Ha az OEP informatikai
hálózatán keresztül az látható, hogy „rendszeridegen”, azaz eddig még be nem
jelentett személy jelent meg valamely orvosnál, felszólítják, hogy rendezze a
jogviszonyát. Ezzel párhuzamosan azonban a pénztár elküldi a beteg munkaadójának
adatait az APEH-hez. A hivatal pedig ellenőrzést – akár teljes körűt is –
kezdeményezhet a vállalatnál, és az elmaradt járulékot utólag is behajtja,
természetesen a mulasztási bírsággal és a késedelmi pótlékkal együtt.

Király Gyula, az OEP főigazgató-helyettese a Hetek kérdésére kifejtette:
áprilistól kezdődően kilenc hónap türelmi időszakot biztosítanak. Leszögezte,
nem maradnak ellátás nélkül azok, akikről kiderül, hogy nem rendelkeznek
jogviszonnyal.

„A következő napokban levelet küldünk annak az 1,1 millió embernek, aki a
nyilvántartásunk szerint nem rendelkezik jogviszonnyal. Tájékoztatást adunk, mit
kell tenniük, hogyan kerülhetnek kapcsolatba velünk, és életbe léptetünk egy
zöld számot. Hasonlóképpen eljuttatjuk a tájékoztatási anyagunkat a háziorvosok,
a kórházak számára is, hogy átadhassák a jogviszonnyal nem rendelkező
betegeknek.”

Király Gyula hozzátette, a türelmi időszak alatt is fokozatosan szigoríthat az
OEP, az év második felében már szigorúbb elbírálás alá esik az, aki nem hajlandó
rendezni a jogviszonyát. Bár még nincsen kormányzati döntés a folytatásról, de
valószínűleg 2008. január elseje után már büntetést von maga után, ha nem
működik együtt valaki a hivatallal. A jogalkotók kivárják, hogy az érintett
lakosság hogyan reagál a megkeresésre. Ha a többség együttműködő lesz, felkeresi
a megyei egészségbiztosítási pénztárakat és az ott kapott útmutatás szerint
rendezi jogviszonyát, akkor nem várható lényeges szigorítás. Ellenkező esetben
azonban igen: nem kizárt, hogy az ellátás bizonyos százalékát ki kell fizetniük
azoknak a betegeknek, akik rendezetlen jogviszonnyal veszik igénybe az
egészségügyi szolgáltatásokat.

Bízunk azonban abban – tette hozzá Király –, hogy kellő visszatartó erő lehet a
járulékot nem fizető vállalkozások számára az a tény, hogy alkalmazottaik
orvoshoz fordulása esetén az APEH látószögébe kerülnek, és adott esetben
ellenőrzés, behajtás, bírság várhat rájuk.

Az APEH nem is titkolja, hogy kiemelt feladatának tekinti a tb-járulék
behajtását. Erre az évre 2 ezer 902 milliárd forint be nem fizetett járulék
beszedését irányozta elő. Ez 322,5 milliárd forinttal több, mint az előző évben
volt. A szándék komolyságát jelzi az is, hogy jogszabályi hátteret adtak a
behajtásnak. A társadalombiztosítás és az adóhatóság rendszere évekkel ezelőtt
integrálódott, így szervezetileg egy cégnek számít, könnyű az
információáramoltatás. Ezt Hajdu Miklósné, az APEH Ellenőrzési Főosztályának
vezetője is megerősítette. Mint kérdésünkre elmondta, az idei Ellenőrzési
Irányelv szerint az APEH egyik fő feladata a tb pénzügyi alapjait illető
bevételek megrövidítésének a feltárása. Ebbe beleértendő az úgynevezett
potyautasok felderítése is. Ezeket kiemelten kezelik. Az idén 60 ezer
ellenőrzést terveznek a járulékfizetéssel összefüggésben, de nem kizárt, hogy
ennél több lesz.

A tb-kassza évről évre egyre nagyobb hiánnyal zár. A tízmilliós lakosságból
összesen csupán 3,5 millió honfitársunk rendelkezik jogviszonnyal. Öt és fél
millióan ugyan jogosultak ellátásra, de nem fizetnek. Ők a nyugdíjasok, a 18
éven aluliak, a nappali tagozatos diákok, illetve azok, akik szociális segélyből
élnek.

1,1 millió ember hiányzik a társadalombiztosítás rendszeréből, hiányuk évente
mintegy 50 milliárd forintos mínuszt jelent az államkasszának. Sok közülük
felsőfokú intézmény hallgatója, akit az iskolája elfelejtett bejelenteni, de
lehetnek tartósan munkanélküliek vagy feketén foglalkoztatottak is.

Az álláskeresési támogatásban részesülők és a szociálisan rászorultak számára
rendezett a jogviszony, mert az állam fizet utánuk. Sokan lehetnek, akiket a
munkaadójuk nem hajlandó legálisan alkalmazni, mégsem szeretnék elveszíteni az
állásukat. Király Gyula a feketén foglalkoztatottak számára ajánl megoldást.
Esetükben a főigazgató szerint érdemes saját néven bejelentkezni az OEP-nél, és
személyesen befizetni a minimálbér 9 százalékának megfelelő, 5895 forintos
járulékot. Ebben az esetben az illető eltartott vagy öneltartó címen szerez
jogviszonyt. Várhatóan ezt az utat választják a tőkejövedelemből élők vagy a
háztartásbeliek is.

Azok számára, akik nem tudják vállalni a 9 százalék befizetését, megoldásként
kínálkozik, hogy kérelmezik a helyi önkormányzatnál a szociálisan rászorult
státuszba vételüket, mert ebben az esetben az állam fizeti utánuk a járulékot.

Önellenőrzés

Hamarosan lehetőség nyílik arra, hogy bárki ellenőrizhesse, hogy a
munkáltatója fizeti-e utána a tb-járulékot. Az érdeklődőknek először egy
okmányirodában kell regisztráltatniuk magukat, majd az itt kapott kóddal tudnak
belépni az APEH honlapjára, ahol ellenőrizhetik saját adataikat. A rendszert
most tesztelik az APEH-ban, amely várhatóan néhány héten belül elérhető lesz.

Olvasson tovább: