Kereső toggle

Szegények és gazdagok

Egyszázaléknyi vagyon a fél világnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A globális vagyon, illetve javak felét az emberiség 2 százaléka birtokolja.


A fenti megállapításnál csupán az a tény megrázóbb, hogy az emberiség fele
mindössze a javak 1 százalékával rendelkezik.

A javak döntő többsége – közel 90 százaléka – Észak-Amerikában, Európában
valamint Japánban, Észak-Koreában és Ausztráliában koncentrálódik. Annak
ellenére, hogy a lakosság számát tekintve ezek a térségek lemaradnak olyan
kontinensek mögött, mint Afrika vagy olyan országok mögött, mint Kína, India. A
közelmúltban napvilágot látott, az ENSZ által készített átfogó gazdasági
tanulmány szerint – mely a 2000-es év adataira hivatkozik – a világ globális
vagyonának értéke 125 trillió dollár, ami átlagban, fejenként 20500 dollárt
jelent. Az egyenlőtlenség az átlagos értéktől való radikális eltérésben érhető
tetten. Amíg a birtokolt vagyon átlagos értéke például Japánban 181ezer, az
USA-ban 144 ezer dollár, addig ugyanez Indonéziában mindössze 1400, Indiában
csupán 1100 dollár. Bár az éves jövedelmek terén a különbség csekélyebb, a
vagyon terén marad a szinte áthidalhatatlan szakadék. A tanulmány készítésénél a
szakértők mint a vagyon meghatározóit, a következőket vették figyelembe:
pénzügyi befektetések, mozgó tőke, kézzelfogható javak, például a termőföld vagy
az épületek, valamint az adósságok. A kutatást végző szakértők definíciójában a
vagyont a pénzügyi és fizikai javak összessége képezi, melyből levonásra
kerülnek az adósságok. Ahhoz, hogy valaki a föld leggazdagabb 1 százalékának
táborához tartozzon, 500 ezer dollár feletti vagyonnal kellett rendelkeznie. A
leggazdagabb tíz százalékhoz tartozni már elegendő a 61 ezer dolláros vagyon is.


Mivel a kutatást hat évvel korábbi adatok alapján végezték, a szerzők
leszögezik, hogy a végletek közti szakadék azóta tovább mélyült. „A vagyon
voltaképpen a tőke birtoklását jelenti” – állítják a szakértők. „Bár a tőke
csupán egy része a személyes forrásoknak, mégis vitathatatlan szerepe van a
személyes jólét és a gazdasági növekedés megteremtésében.” Ebben a vonatkozásban
pedig még szembetűnőbb a fejlődő országok huszonkettes csapdája. A fejletlen
gazdaság következtében a pénzügyi szolgáltatásokat, hiteleket biztosító banki
rendszerek is fejletlenek. Ezek hiányában pedig képtelenség áttörést, lendületet
adni ezekben a térségekben a makrogazdaság és a személyes jólét számára. Mivel
azonban a vagyon vonatkozásában az adósságoknak matematikailag is fontos szerepe
van, előtérbe került egy furcsa paradoxon. Bár a fejlett világ polgárai
tekinthetőek a legvagyonosabbaknak, a felhalmozott hiteleik miatt egyben ők a
legszegényebbek is. Ennek ellenére természetesen jóval nagyobb mennyiségű
javakkal rendelkeznek, mint a szegényebb országok nem eladósodott polgárai.

A kutatást az ENSZ Egyetemének Világgazdasági és Fejlődési Kutatóintézete
jegyzi. Bár a múltban több hasonló tanulmány is készült, ez volt az első olyan,
amely a föld minden országára kiterjedt.

Olvasson tovább: