Kereső toggle

Rohamosan nő a lakosság adóssága

Óvatosan a hitelekkel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt években rohamtempóban nőtt a lakosság adóssága: 2003-ban négyszer annyi hitellel éltünk, mint három évvel korábban. Ma már minden tizedik felnőtt törleszt valamilyen hitelt. A szakemberek szerint még ugyan nem kell vészharangot kongatni, de a rendkívül kicentizett jövedelmi viszonyok és az alacsony megtakarítás miatt az adósságállomány lassan a "figyelmeztető zónába" ér. 



Fel kell készülni a rossz időkre is Fotók: Somorjai László

A lendületes eladósodás az áruhitelek felvételével kezdődött, a kedvezményes lakáskölcsön belépője óta pedig egyre nagyobb méreteket ölt. A KSH adatai szerint 2000-ben még 738 milliárdos adósságállománnyal rendelkezett a lakosság, 2003 végén pedig már 3065 milliárddal, azaz három év alatt közel négyszerese lett. Legnagyobb arányban, közel nyolcszorosára ugrott a lakáshitel-állomány, de a devizahitelek is mintegy ötszörösére duzzadtak, miközben a lakosság jelentős része nem rendelkezik számottevő tartalékpénzzel. Bár a lakosság eladósodási hajlandósága mögött a jövőre vonatkozó optimizmus, bizalom húzódik meg, a hitelfelvevők szűkös jövedelmi viszonyai, és gyér vagyoni háttere, szolid, vagy sok esetben egyáltalán nem létező megtakarításai miatt komoly gondok állhatnak elő. Valószínűleg nem ismétlődik meg a rendszerváltást követő "nagy bedőlés", amikor az OTP drasztikus kamatemelése miatt sokan kerültek adósságcsapdába, de rövid távon, akár 4-5 év távlatában is a gazdasági környezet kismérték? változása is kiválthat sokaknál fizetésképtelenséget – figyelmeztet Kálmán Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgatója. 

Az eladósodottság mértékét általában a GDP-hez szokás viszonyítani, s ha csupán ezt az egy adatot vesszük figyelembe, Magyarország lakosságának eladósodottsága sokkal alacsonyabb szintet mutat, mint az európai átlag. Ez alapján azt gondolhatnánk, hogy még nagy tere van a további növekedésnek. Viszont reálisabb képet kapunk – fejtette ki a Hetek kérdésére Kálmán Tamás –, ha az adósságállományt a jövedelmi viszonyokhoz, a megtakarításhoz, illetve 

a vagyoni helyzethez viszonyítjuk. Ebben az esetben azt láthatjuk, hogy sokkal kisebb a "lemaradásunk". Azaz a magyar lakosságnak lényegesen kisebb a jövedelem-terhelhetősége, az adósság-visszafizetési képessége az európai polgárokhoz képest. Nagyon fontos – emelte ki Kálmán –, hogy kockázat elemzésekor ez utóbbi két tényezőt is vegyük figyelembe. 

A jegybank álláspontja szerint a lakosság eladósodása nincsen olyan szinten, hogy meg kellene kongatni a vészharangot, de az adósság növekedésének gyors üteme, és a jellemző jövedelmi viszonyok megközelítik azt a szintet, ami már indokolttá teszi azt, hogy komolyan foglalkozzunk a kérdéssel. Nincsen tehát kifejezetten veszélyhelyzet, de lassan a figyelmeztető zónába ér az adósságállomány – hívta fel a figyelmet az ügyvezető igazgató. 

A legalacsonyabb jövedelmi szinten levőknél megfigyelhető, hogy még egy 2 hónapos táppénz is megrengetheti a család anyagi helyzetét, és ezzel együtt kérdésessé válik a hiteltörlesztés is. Nyilván a bankszektort ez nem feltétlenül érinti hátrányosan, de az adósok többségének problémát jelent. A GfK Hungária Piackutató felmérése szerint a magyar összlakosság 60, az adósoknak pedig 32 százalékának nincsen megtakarítása. Tehát, ha valamilyen probléma jelentkezik a jövedelemszerzésben, legyen az elbocsátás, táppénz, új családtag érkezése stb., nincsen mihez nyúlnia a családnak. Szám szerint nem ismeretes, hányan vettek fel ilyen háttérrel hitelt, de a 32 százalék nagyon magasnak mondható – szögezte le Kálmán Tamás. Ők a hitel felvételével együtt azt a kockázatot is vállalták, hogy nagyon könnyen bajba kerülnek

Az MNB javaslata szerint a hitel igénylése előtt fontos, hogy felmérjük a személyes kiadásokat és bevételeket, illetve mérlegeljük az úgynevezett kockázattűrő képességet. Azt, hogy milyen típusú, illetve nagyságrend? bevételkiesést képes úgy elviselni a család, hogy közben ne kerüljön veszélybe a hitel törlesztése, illetve a megszerzett érték. Meg kell vizsgálni, hogy egy 15-20 éves lakáshitel felvétele és havi 50 ezer forintos törlesztés fizetése biztosított-e akkor is, ha kiesik egy kereset, vagy váratlan kiadás adódik. A kérdés az – mondta Kálmán –, mennyi ideig kezelhető a váratlan bevételkiesés, vagy többletköltség anélkül, hogy a bank elindítaná az ingatlan visszaszerzésének folyamatát. Előre el kell tudni dönteni, mekkora kockázatot hajlandó bevállalni a hiteligénylő. Könnyen kimaradnak a kalkulációból például olyan kiadások, mint a nyaralás, ami egyszeri nagyobb kiadást jelent. Kellemetlen viszont, ha a hitelfelvétel után derül ki, hogy nem fér bele a keretbe a megszokott lazítás. Lehet, hogy valaki be mer vállalni egy havi 50 ezer forintos törlesztőrészletet úgy, hogy csak két hónap a tűrési küszöbe, más viszont inkább csak havi 40 ezret vállal be, de azzal 3-4 hónapos "vészhelyzetet" is kibír. Ezeket a szempontokat tudatosan át kell gondolni – tette hozzá a szakértő – mielőtt döntés születik a hitel felvételéről. Szükséges valamiféle tartaléknak, megtakarításnak, mozdítható értéknek, vagy "bevállaló" szülői háttérnek lenni – a rosszabb időkre nézve. 

Devizahitel felvétele előtt külön gonddal kell figyelembe venni azt is, hogy előfordulhat, a futamidő alatt kedvezőtlen irányba mozdul el a forint árfolyama. Mérlegelni kell, hogy bevállalható-e az esetlegesen lényegesen, akár 5-10 ezer forinttal is megugró havi törlesztőrészlet. Adott esetben érdemesebb kisebb összeget felvenni, hogy a havi keretbe jobban beleférjenek a stresszhelyzetek. 

Általánosságban elmondható, hogy nem megfelelő szint? a magyar lakosság pénzügyi kultúrája – igaz ez Európaszerte sem túl magas. A jegybank részéről nem győzzük hangsúlyozni a pontos helyzetfelmérést, hogy úgy adósodjanak el az emberek, hogy a váratlan helyzeteket is be tudják vállalni. Az tapasztalható ugyanis – mondta az ügyvezető – , hogy sokan az utolsó fillérig is hajlandók eladósodni, úgy, hogy már nincsen hely a húr feszítésére. És ebben az esetben meg van az esélye annak, hogy valóban elpattan a húr. 

Nincsen reménytelen eset

Közel 500 ezer honfitársunk esetében bármelyik nap bekövetkezhet a kilakoltatás, mivel jelentős nagyságú közüzemi és lakbértartozást halmoztak fel, melynek ki nem fizetése nem a jó szándékon múlik. A kormány programot indított el a ügyek rendezése érdekében. Nemes Zsuzsanna, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium referense a Heteknek elmondta, jövőre a 100 ezer forintnál kisebb OTP lakáshitellel rendelkező adósok számára elérhetővé válik a hitelt átvállaló program. A kormány megvásárolja az OTP Rt.-től a hiteleket, melyek ily módon 10 évre felfüggesztésre kerülnek, a további kamatterhek nem növelik az adósságot. Amennyiben a rászorult család helyzete a 10 éves periódus alatt nem változik kedvezően, az adósság elévül. Az adósok részéről nem szükséges önrész vállalása, mivel a hiteleken 100 százalékos állami garancia van. Jövőre a programban 1,1 milliárdos keret áll rendelkezésre, amely mintegy 10 ezer érintett helyzetének rendezését teszi lehetővé.

A több százezer forintos közüzemi tartozást felhalmozók számára már az idén elindult az a program, amely kiutat mutathat. Török Zsolt, a parlament Családügyi és Szociális bizottságának alelnöke a Heteknek elmondta, a rendelet célja a hajléktalanság megelőzése, hogy még időben, a kilakoltatás előtt érkezzen a segítség. Ennek érdekében a kormány elfogadott egy rendeletet lakbértámogatásra, melynek révén akár havi 14 ezer forintot is igényelhetnek a rászorulók. Kísérleti jelleggel bevezettek egy úgynevezett kártyás fogyasztásmérést, melynek lényege, hogy gáz- és villanyórákat mobiltelefonokhoz hasonlóan feltölthető kártyával szerelnek fel, így ösztönözve a lakókat a spórolásra. A már nagy közüzemi tartozást felhalmozott családok számára pedig hitelkonszolidációs program működik – mondta az alelnök. Azok számára, akiknek a közüzemi, illetve lakbértartozása nem haladja meg a 200 ezer forintot, a helyi családsegítő intézettől kérhetnek segítséget. Egyfajta családi csődbiztost jelölnek ki számukra, aki a család gazdálkodásában nyújt segítséget, és kidolgozza a személyre szabott adósságkezelő programot. 

Győri Péter, a Hálózat Alapítvány kuratóriumi elnöke kérésünkre elmondta, eddig 150-200 szakképzett adósságkezelő dolgozik az önkormányzatok családvédő központjaiban. Az itt jelentkező adósságba szorult családok adósságaiktól függő nagyságú támogatást kapnak a hitel törlesztésére. A nagyobb összeg? adósságtámogatás 90 százalékát a központi költségvetés fedezi, illetve 10 százalék a helyi önkormányzatot terheli. A segítők sok esetben munkahelyet is keresnek a rászorulóknak. A tapasztalat szerint gyakran el kell intézni szociális juttatásokat, előfordul, hogy nem ismerik a jogaikat és lehetőségeiket. Mindennek az a feltétele, hogy működjenek együtt a központ munkatársaival. Rendszerint átvilágítják az érintett háztartások anyagi helyzetét, tanácsokat kapnak az optimális gazdálkodásra, hogy lehetőleg el tudják kerülni a továbbiakban az adósság-felhalmozást. Közösen megkeresik, hogyan lehet még meghúzni a "gatyamadzagot". Működik például egy háziasszonyok klubja, ahol a hölgyek olcsóbb főzési módokat, olcsóbb alapanyagok beszerezési lehetőségeit ismerhetik meg. A régi főzési praktikák átadásában idősebb hölgyek segítenek, és – Győri Péter elmondása szerint – ez akár tízezres nagyságrend? megtakarítást is eredményezhet egy háztartásnak. Eddig közel 10 ezer család csatlakozott a programhoz, és – az elnök tapasztalata szerint – nincsen olyan reménytelen helyzet, amin ne lehetne segíteni.

Olvasson tovább: