Kereső toggle

Az Amerigo Vespucci utazása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A vitorlák már felhúzva, felbőgnek a motorok, s a Szuezi-csatornát lassan háta mögött hagyva – miközben oldalán még meg-megcsillan a sivatag homokjának aranyló színe – az Amerigo Vespucci végül már csak apró pont a Földközi-tenger végtelen kékjében. Az olasz flotta öreg vitorlása, az 1931-ben egy 19. századi schooner mintájára épített háromárbócos hadihajó ezzel megkezdte tizennyolc hónapos világkörüli útjának utolsó szakaszát. 



Az Amerigo Vespucci New York kikötőjébe érkezik 

Fedélzetén kétszáz olasz, kék dzsekis, fehér nadrágos tengerész kadét (köztük harminckét lány) töltötte két-két hónapos szolgálati idejét. A kadétok különböző csoportjai az utazás egyes állomásain váltották egymást. A Seychelle-szigeteknél, a francia fennhatóság alá tartozó szigetnél, Mayotte-nél, Kenya kikötőjében, Mombasában és az eritreai Massawánál. A hajón tartózkodó összesen ötszáz fő közös kabinban, függőágyakban aludt, mivel a hajó "csupán" 100 méter hosszú. Legmagasabb árboca 54 méter magas, súlya pedig 4000 tonna. A nehéz járművet nem könny? navigálni, főként, ha a vitorlák is fent vannak, mivel minden manőverezés kézi irányítású, ráadásul a hajó feneke kerek, s csak háromnegyedes vagy hátszél esetén képes az irányt pontosan tartani. Így a fedélközben nyolc embernek kell az egy vonalban elhelyezkedő négy kormánykeréknél ügyelnie a maximális utazási biztonságra. Mostanra azonban már túl vannak a nehezén, s hamarosan hosszabb időre engedhetik az Amerigo Vespucci vasmacskáját a víz alá pihenni. (AFP)

Olvasson tovább: