Bibliakutatók hadát tartja lázban a kérdés, valóban a holt-tengeri tekercsek
egyik elveszett darabja-e az a pergamen, amely nemrég rejtélyes körülmények között
került elő. A szöveget jelenleg Stephen Pfann, a Holy Land Egyetem professzora vizsgálja.
A Szentföld bibliakutatói között egyszer csak szárnyra kapott a hír, hogy
holt-tengeri tekercsek – amelyeket a kétezer évvel korábban ott élt zsidó szekta
tagjai, az esszénusok írtak, és a Jeruzsálemet fenyegető római hadak elől
barlangokba rejtettek – újabb darabja egy arab kereskedőnél van. Az "Angyali
tekercset", amelyen ezer sornyi héber szöveg van, állítólag egy bencés barát
vette meg még 1974-ben, és egy, az osztrák-német határ közelében lévő rendházba
vitte, ahol a szerzetesek, akik megesküdtek, hogy hallgatni fognak, mint a sír, a
tekercs tanulmányozásába kezdtek. Ám egyikük, a felvett nevéről csak Máté barátnak
ismert szerzetes megszegte esküjét, és 1996-ban a lemásolt szöveget eljuttatta egy német
társának. Ő továbbította egy izraeli kollégájának és egy kabbalában járatos
orvosnak. A két férfi ragaszkodik a névtelenséghez, de egyikük átadta a szöveget
Pfann-nak. A szöveg Józsué ben Padia látomását írja le, amely a Holt-tenger közelében,
Ein Eglatainban lepte meg. Egy angyal szállt le hozzá, felemelte, és felröpült vele
az égbe, a mennyei palota bejáratához. Pfann elmondta, hogy magát az "Angyali
tekercset", vagyis most már hivatalos nevén Józsué ben Padia látomásainak könyvét
még fotón sem látta, "eredeti" szövegét nem olvasta. Mindössze egy számítógépes
fájlt kapott, amely a tekercs szövegének kézzel írott másolatát tartalmazta. Ennyiből
nem tudta megállapítani, hogy a tekercs eredeti-e. Annyi azonban bizonyos: a szöveg két
szerzőtől származhat, és igen hasonlít egy régen ismert, John Strugnell professzor
által 1967-68-ban vizsgált tekercstöredékben, az Énok könyvében foglaltakhoz. A szöveg
stílusa I. századi keletkezésre utal. Posztbibliai héber nyelven írták, amelybe görög
és arameus kifejezéseket kevertek. Bizonyos szókapcsolatok, amelyeket az esszénusok
használtak, gyakran szerepelnek benne. Például "a világosság fiai" és a "sötétség
fiai", vagy az Él megnevezés, amely Istent jelölte. A helyesírás és a nyelvtan is
emlékeztet az esszénusokéra. Pfann szerint, ha hamisítvánnyal van is dolgunk, az
csakis olyasvalakinek a műve lehet, aki alaposan tanulmányozta a holt-tengeri
tekercseket, vagyis kitűnő szakértő. Ám ha a pergamen eredeti, talán a hiányzó láncszem
a korai kereszténység, Qumran és a korai judaizmus közötti kapcsolatok megértéséhez.
(Origo)
1999. 10. 30. (III/43)
