Németh Sándor cikkei

Hit és értékek

A XX. századi nemzetközi pünkösdi-karizmatikus mozgalom áttekintésének egyik nehézsége, hogy a különböző országokban kialakult megújulási hullámokat nem mindenhol adminisztrálták a résztvevők és szakemberek, illetve a mozgalmat elutasító, ellenséges környezet ezt nem tette lehetségessé a számos helyen illegalitásban m?ködő irányzatok számára.
Föltámadása során a Názáreti Jézus minőségi változáson ment át, aminek következtében megfeszített testének földi tulajdonságait a mennyei test jellemzői váltották fel. Teljes mértékben szabad lett a fizikai, látható világ törvényeitől. A kereszthalálig és pokolba való leszállásáig tartó megaláztatás és kiüresedés folyamata tökéletesen megfelelt az engeszteléssel, bűnhődéssel szemben támasztott jogos és igazságos isteni követelményeknek.
 
A Hit Gyülekezete istentiszteletein előforduló, nem hétköznapi jelenségek továbbra is sokakat foglalkoztatnak. A kritikusok jelentős része ezeket az eseményeket okkultizmussal, fekete mágiával vagy tömegpszichózissal hozza összefüggésbe. Ebben az írásban az eredeti zsidó–keresztény hit és a természetfeletti megnyilvánulások kapcsolatát vázoljuk fel a keresztény hit mérőzsinórja alapján – amely mindenekelőtt a Biblia. Mi a kereszténység?
 
A kereszténység kifejezés nem fordul elő a Bibliában. Jézus és tanítványai az Ószövetség könyveiben található kijelentésekkel, próféciákkal igazolták az új szövetség eseményeit az emberek előtt.
 
A kilencvenes évek elejétől a modern pünkösdi-karizmatikus mozgalomban a hit és az érzelem közötti összefüggés újra reflektorfénybe került.
Nagy valószínűség szerint Jézus Krisztus születése után a harmincadik évben teljesedett be a keresztény meggyőződés szerint az Ószövetség sávuót, azaz hetek nevű ünnepe.
 
A különböző protestáns irányzatok által képviselt hit és keresztény értékek számára egyértelmű kihívást jelent az a tény, hogy a Vatikán a világ Istenhez való megtérítésében kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a fátimai Madonna-jelenéseknek és -kijelentéseknek. Ez év május 13-án II.
 
Az elmúlt időkben a keresztény démonológiával kapcsolatban több állásfoglalást is közzétettek egyházak. Legutóbb például a Vatikán fogalmazta meg a démonűzéssel kapcsolatos útmutatásait. A karizmatikus-pünkösdi jellegű közösségekben rendszeresen tanítanak a szellemi harcról, démonok kiűzéséről (exorcizmus). De mi a Szentírás tanítása az Isten országa és a Sátán országa közötti konfliktusról, háborúról és a Rossz misztériumáról?
A neokonzervativizmus növekvő népszerűségében jelentős szerepet játszik, hogy programjában előtérbe helyezte a család megmentését, megújítását, és ezt összhangba hozta gazdasági célkitűzései megvalósításával is.
Az Új Szövetség Jézus Krisztus engesztelő áldozatának vérén alapul, amelynek a keresztény tanítás bűnt eltörlő erőt tulajdonít. A bűnbocsánatnak azonban objektív feltétele Jézus Krisztus halálból való feltámadása is. Ennek az eseménynek – amely bizonyítja, hogy az Atya elfogadta az engesztelést a bűnökért – a hirdetése az újszövetségi hit legalapvetőbb állítása. 
A Pentagont és New York városát ért terrorista támadás számos súlyos kérdést vet fel. Például azt, hogy vajon a világ jövőjét mennyire fogja meghatározni bizonyos iszlám irányzatok fokozódó Nyugat-ellenessége? Lehetséges-e a judeo-keresztény kultúra és az iszlám közötti ősi ellenségeskedés fölszámolása a 21. században?
 
Jézus Krisztus előrejelzése szerint e világkorszak befejező szakaszában az emberek magatartásának egyik mozgatóereje a gyűlölet lesz. Ennek következtében a kapcsolatok megromlanak, az emberek gyűlölni fogják egymást, családok, házasságok hullanak szét, nemzetek, államok fordulnak egymással szembe ellenségesen, a zsidókat és a tényleges keresztényeket pedig üldözni fogják.
A keresztény teológia legizgalmasabb és legtöbb vitát gerjesztő ágazata a huszadik század vége felé az izraelológia lett, ami a tradicionális bibliaértelmezéssel szemben olyan új szempontokat tárt fel, amelyek szükségessé teszik a hagyományos keresztény–zsidó viszony újraértelmezését.
A Messiás már a megtestesülése előtt, az örökkévalóságban létezett. Amikor aztán elindult, hogy az elveszett embert megkeresse, első lépésként kiüresítette magát, mert nem tekintette isteni mivoltát zsákmánynak, hanem lemondott róla azért, hogy emberi formát, tehát hús-vér testet vegyen fel magára. Ezt nevezzük megtestesülésnek.
A pünkösd értelmezésének módjai szoros kontextusban állnak azokkal a pozitív, illetveellenvéleményekkel, amelyeket az elmúlt időkben a Názáreti Jézus Krisztus evangéliumának hitelességével kapcsolatban világszerte megfogalmaztak különböző fórumokon. A zsidó-keresztény kinyilatkoztatások és tények igazolásának - ennek vallás- és egyháztörténeti módszerein kívül - lényeges eszköze az analóg szellemi jelenségek napjainkban történő megtapasztalása is.
A pünkösd történelmi ese­mény – másrészt viszont a Szentlélek égő és élő megtapasztalása ma is. Isten Szellemének e kiáradását számos ószövetségi prófécia jelezte előre. A Bibliában található ígéretek egy része feltételes, más része feltétel nélküli. A Szentlélek kitöltetése feltételes ígéret, mert Isten Igéje szerint bizonyos feltételeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az emberek beteljesedhessenek a Szent Szellemmel.
Az alábbi menetrend a Szentírás – az Ó- és az Újszövetség – vonatkozó kijelentései alapján készült. A Biblia az események sorrendjét tartalmazza, de azok bekövetkeztének pontos időpontját és az egyes szakaszok időtartamát nem feltétlenül lehet közvetlenül megállapítani a Szentírásból. Az összeállítást készítette Németh Sándor lelkész, főiskolai tanár.
A bibliai zsidó őszi ünnepek (a kürtzengés ünnepe, a jóm kippur és a sátrak ünnepe) iránti növekvő figyelmet a keresztény világban döntően az ösztönzi, hogy a zsidó naptár tavaszi ünnepei által jelzett időpontokban (peszach, kovásztalan kenyerek, első zsenge ünnepe) került sor Jézus Krisztus engesztelő áldozatára, eltemetésére és föltámadására; valamint a hetek (sávuót, pentekosztész) ünnepén töltötte ki már a mennyei trónon helyet foglaló Messiás százhúsz tanítványára a Szentlelket.
A rós hasaná és a sátrak ünnepe közé eső második őszi zsidó ünnep, a jóm kippur Izrael nemzeti megtérésével áll összefüggésben, azaz a jövőben bekövetkező eseményre utal. Jelenlegi megünneplésének fehér díszítésbe öltöztetett zsinagógai rituáléja fájdalmasan fejezi ki azt, hogy a judaizmus a mai napig is a római nagy száműzetés súlyos vallási hozadékát kénytelen hordozni közel kétezer év óta.
A szukkót („sátrak”) az Úr ünnepeinek sorában az utolsó nagy ünnep, melynek történelmi, természeti vonatkozásai a jelenlegi világkorszakot lezáró prófétai eseményekre utalnak.
Ézsaiás próféta látomása szerint: „Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság, és virul, mint az őszike.” (Ézs 35:1) Harmónia, béke uralkodik ember és állat, állat és állat kapcsolatában egyaránt: „És lakozik a farkas a báránnyal, és a párduc a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlánkölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kisgyermek őrzi azokat. A tehén és a medve legelnek, együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik…” (Ézs 11:6–7)
A XIX. századi keresztény racionalista mozgalommal szemben, amely a Szentírás demitologizálását határozta meg fő céljának, olyan új törekvések alakultak ki a különböző felekezeteken belül, melyek a bibliai hit legfőbb mérőzsinórjának továbbra sem az emberi józan észt, hanem a zsidó-keresztény isteni kinyilatkoztatást tekintették, annak minden csodás természetfölötti vonatkozásával együtt.
Jelen korunkban Jézus Krisztus föltámadása és annak nyomán az igazak és gonoszok jövőben bekövetkező föltámadásáról szóló keresztény állítás nem azért tűnik nevetségesnek, idegesítő hülyeségnek a kívülállók előtt, mert ezek lehetetlenségéről hiteles bizonyítékokat tett le az asztalra a természettudomány.
 
Előző két számunkban az európai és észak-amerikai Antikrisztus-irodalomból szemezgettünk. Mint az a szerkesztőségünkhöz érkezett jelzésekből is kiderült, a téma sokak érdeklődését felkeltette.
Jézus Krisztus feltámadását és mennybevételét követően a zsidókeresztény egyház nemcsak az örökkévalóság színterébe helyezte a megváltói mű folytatását, beteljesedését jelentő eszkatológiai eseményeket, hanem várta azok jelentős részének, így Izrael újjászületésének, megváltásának földön történő megvalósulását is.
 
Hamis messiásokról és Antikrisztus-elméletekről szóló sorozatunk e hatodik írásában evangéliumi aspektusból vizsgáljuk a legbefolyásosabb világvallások messianizmusról alkotott elképzeléseit. Az elfogultság vádját vállaljuk.
A keresztények jövőképét döntően a próféciák értelmezésének módja határozza meg. A futurista keresztény nézetrendszerek között jelentős különbségek állnak fenn. Az amillennisták és a premillennisták között dúló heves viták sarokpontja a Jelenések könyvének 20. fejezetében lévő jövendölések értelmezése körül található: a szóban forgó fejezetben hatszor is előforduló „ezer esztendő” (millennium) szó szerint vagy jelképként értelmezendő-e?
 
A vallási irodalom apokaliptikus műfaja napjainkban a virágkorát éli. Egyre többen vállalkoznak a Biblia jövőre vonatkozó kinyilatkoztatásainak feltárására és értelmezésére. Az ószövetségi Izraelben a próféták feladata a szellemi, örökkévaló értékek képviselete volt.
 
A Jelenések könyvének fő témája a világ fölötti uralomért folyó végső harc. Számos keresztény apolitikus beállítottságú ember, aki a világ és a földi élet problémái és kihívásai elől való kitérés megideologizálására használja fel vallását. Így nem csoda, hogy ez a széles vallási tömeg a világ végső krízisével és felbomlásával foglalkozó prófétai könyvvel vajmi keveset tud kezdeni.
Németh Sándornak, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének, lapunk főszerkesztőjének ünnepi beszéde, amely 2009. december 8-án hangzott el Jeruzsálemben, a Knesszet képviselőcsoportja és a Zsidó Világkongresszus díjátadóján.
A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás alapján álló gondolkozás és a szekularizált világszemlélet között alapvető eltérések vannak. A hívők figyelme kiterjed a természetfeletti realitásra, szerintük a látható világ, a történelem, az ember élete, sorsa nincs lezárva sem az isteni, sem a szatanikus beavatkozások előtt.
A Názáreti Jézus születésére való emlékezés ugyan nem szerepel a bibliai ünnepek listáján, de a keresztény világ fontos feladatai közé tartozik, hogy helyreállítsa az egyre inkább bizniszfesztté átalakuló ünnep evangéliumi üzenetét.
A pünkösd megünneplésére készülő keresztény világ napjainkban jelentős változáson megy keresztül. A pünkösdről alkotott, az eseményben főleg ünnepnapot és az Egyház születését látó hagyományos szemlélet megváltozása ma már szinte valamennyi felekezetre hatást gyakorol. Az ünnep modern felfogásában nem a történelmi esemény, hanem a Szentlélek jelenkori kiáradása és a keresztény életben, szolgálatban való jelenléte, m?ködése áll a középpontban.
A keresztény világ két történelmi és bibliai eseményre emlékezik húsvétkor: Jézus Krisztus halálára, eltemetésére és feltámadására, amely közel kétezer éve történt Jeruzsálemben - és Izrael Egyiptomból való exodusára, amely viszont közel háromezerötszáz évvel ezelőtt zajlott le. Mindkét történelmi esemény alapvetően meghatározza napjainkban is minden ember Istenhez való viszonyát, földi és halál utáni sorsának alakulását.
A párizsi terrormerénylet áldozatait is felelőssé te­vő politikusok, egyházi emberek ürügyül hasz­nálják a tragikus eseményeket arra, hogy a vallások iránti tiszteletet jogszabályokkal is védelem alá helyezzék. A tisztelet törvény felvetése szerencsétlen ötlet, ami az iszlamistáknak ad igazat a muszlim tradíció és az európai szabadságjogok közötti konfliktusban.
A kereszténység vezető teológusai mindig is tisztában voltak azzal, hogy a Názáreti Jézus születési időpontját azért nem lehet pontosan meghatározni, mert sem az Evangéliumok, sem a korai zsidókeresztény egyház írott és szóbeli tradíciója nem tartalmazza születésének évszámát, hónapját és napját.

Fókusz

Az elmúlt hetekben teológiai vádaskodások kereszttüzébe is került a Hit Gyülekezete. A karizmatikus keresztény közösséget a nagy nyilvánosság előtt Istentől való elhajlással vádolók megfeledkeznek a vallásszabadság egyik lényeges alkotóeleméről, a tévedéshez való jogról.
Személyemmel és a Hit Gyülekezetével szemben manapság gyakran elhangzik a vád, hogy közösségi életünk során megsértjük az emberi jogokat. Kritikusaink "emberi jogi sérelemként" értelmezik a közösségben eloforduló karizmatikus megnyilvánulásokat, a személyes önrendelkezés önkéntes korlátozását, valamint a gyülekezet vezetési stílusát és más jelenségeket is.
 
Írásában a Hit Gyülekezete alapító és vezető lelkésze az egyházügyi törvényt mostanában szigorítani szándékozó jobboldali törekvések politikai, egyházi és társadalmi hátteréről szól. Nézete szerint a mostani egyházpolitika hatalmi érdekeknek van alávetve, közéletünk pedig megtelt és át van itatva hazugságokkal, dezinformációkkal, rágalmakkal…
 
Mintegy öt év óta bizonyos liberális, valamint a jobboldalhoz tartozó publicisták nekem tulajdonított kijelentésekkel vagy tőlem származó állítások eltorzításával szinte rendszeresen igyekeznek lehetséges tömeggyilkosnak vagy – szelídebb formában – gyűlölködő embernek beállítani, aki vélt ellenségeinek haláláért imádkozik, vagy paranoid felfogásától megcsalatva "imakommandók" élén szórja az átkait vallási, politikai ellenlábasaira, vad téveszméivel szemben álló vagy annak ellentmondani merészelő tisztességes embertársaira.
Az emberi élet egyik alapvető, megoldhatatlan gondja és tragédiája a halál. Senki nem képes a saját erejéből elfogadhatóan megoldani azt a bajt, amit a valamikori biztos elhalálozás jelent a számára. Az ettől való félelem főszerepet tölt be a közömbös és vakmerő emberek életében is, még akkor is, ha a meghalás esélyét tudatukból, érzelmükből kiiktatták, vagy mint a sátánisták: igyekeznek minél szorosabb szövetségbe kerülni vele.
 
A Newsweek múlt heti Élet a Szentlélekben című cikke szerint az összes amerikai keresztény 47 százaléka állítja, hogy személyesen megtapasztalta a Szentlelket. A világ más országaiban, ha nem is az amerikai mértékben, de mindenképpen növekedő számban állítják egyre többen, hogy pünkösdi megtapasztalásban volt részük, ami megújította az Istennel való közösségüket, személyes ima- és szellemi életüket.
Izrael államának 1948. évi ENSZ általi elismerésében a világ b?ntudata is jelentős szerepet játszott, amit a koncentrációs táborok és halálgyárak borzalmainak nyilvánosságra kerülése váltott ki. Az arabok ellenezték a nemzetek határozatát, majd később a kommunista blokk bánta meg, és vonta vissza a támogatását a fiatal zsidó államtól. A Szovjetunió és a vasfüggöny lebontása után a Nyugatnak az Izraelhez való viszonyában is változás következett be.
A pünkösdi ünnep tartalma iránt az elmúlt időszakban világméretekben megnőtt az érdeklődés. A húsvéti ünnepnapok után ez a második legnagyobb keresztény ünnep. Pünkösdkor a Szentlélek (Szent Szellem) eljövetelére emlékeznek a keresztények.
A Michael Jackson-jelenség megértését mindazok fontos feladatnak tekintik, akik tudni szeretnék, milyen korban és kikkel élnek együtt éppen most a földön. A szomorú, tragikus sorsú szupersztár története többről szól egy poplegenda sikerektől, botrányoktól hangos végzeténél. A halott celeb glorifikálódása látványosan fedi fel a modern popkultúra fő alkotóelemét, tömegeket mozgósító erejét: a bálványimádást.
A nyugati történelmi egyházak december végét jelölték ki Jézus születésének megünneplésére. Az ünnepnek bibliai szempontból ugyan nincs értéke, de magának a történelmi eseménynek, Jézus megszületésének világtörténelmi jelentősége páratlan.

Vélemény

 
Meggyőződésem, hogy a 21. század legbonyolultabb vallási-politikai és etnikai problémáit azok képesek megérteni, akik Jeruzsálemben, Izraelben – vagyis a legnagyobb tömegbefolyással rendelkező civilizációk találkozási és egyben ütközési pontján – első kézből szereznek tapasztalatokat, ismereteket.

Háttér

Nemcsak a forint, hanem az ember értéke is folyamatosan devalválódik Magyarországon. Ha az emberi élet a jövőben is így veszít értékéből, akkor mindenki becsapottnak és kifosztottnak érzi magát ebben az országban. Nem mintha a magyarok eddig az élet szeretetéről és a vidámságról lettek volna híresek.
 
A család értékeinek védelme és megújítása várhatóan olyan témája lesz a választási kampánynak, amely joggal kelti fel a társadalom érdeklődését. A kilencvenes években különösen a fiatalok körében a rendezett polgári család iránti vágy megerősödött, annak ellenére, hogy a közismerten egyik legbonyolultabb problémának, a család válságának megoldását a rendszerváltás után sem tudta elvégezni a magyar társadalom. Sőt, ahhoz hozzákezdeni sem volt képes.
Fekete János több évtizede meghatározó személyisége a magyar gazdaságnak. Részt vett a magyar gazdaság háború utáni konszolidációjában, az 1968-as reform kidolgozásában és annak – a politika által engedett – részbeni megvalósításában. Később a Magyar Nemzeti Bank második embere lett, egyszemélyben menedzselte az államadósságot, s intézte az ország hitelügyleteit. Jelenleg a Magyar Fejlesztési Bank elnöki tanácsadója.

Riport

– Nemrég ünnepelted a 65. születésnapodat. Emlékszem, egyszer felolvastad egyik írásodat egy nagyon megrázó gyermekkori élményedről. Milyen hatással volt ez a sorsodra, munkád megválasztására?