A pünkösd értelmezésének módjai szoros kontextusban állnak azokkal a pozitív, illetveellenvéleményekkel, amelyeket az elmúlt időkben a Názáreti Jézus Krisztus evangéliumának
hitelességével kapcsolatban világszerte megfogalmaztak különböző fórumokon.
A zsidó-keresztény kinyilatkoztatások és tények igazolásának - ennek vallás- és egyháztörténeti
módszerein kívül - lényeges eszköze az analóg szellemi jelenségek napjainkban
történő megtapasztalása is.
|
A pünkösd történelmi esemény – másrészt viszont a Szentlélek égő és élő
megtapasztalása ma is. Isten Szellemének e kiáradását számos ószövetségi
prófécia jelezte előre. A Bibliában található ígéretek egy része feltételes, más
része feltétel nélküli. A Szentlélek kitöltetése feltételes ígéret, mert Isten
Igéje szerint bizonyos feltételeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy az emberek
beteljesedhessenek a Szent Szellemmel.
|
Az alábbi menetrend a Szentírás – az Ó- és az Újszövetség – vonatkozó
kijelentései alapján készült. A Biblia az események sorrendjét tartalmazza, de
azok bekövetkeztének pontos időpontját és az egyes szakaszok időtartamát nem
feltétlenül lehet közvetlenül megállapítani a Szentírásból. Az összeállítást
készítette Németh Sándor lelkész, főiskolai tanár.
|
A bibliai zsidó őszi ünnepek (a kürtzengés ünnepe, a jóm kippur és a sátrak
ünnepe) iránti növekvő figyelmet a keresztény világban döntően az ösztönzi, hogy
a zsidó naptár tavaszi ünnepei által jelzett időpontokban (peszach, kovásztalan
kenyerek, első zsenge ünnepe) került sor Jézus Krisztus engesztelő áldozatára,
eltemetésére és föltámadására; valamint a hetek (sávuót, pentekosztész) ünnepén
töltötte ki már a mennyei trónon helyet foglaló Messiás százhúsz tanítványára a
Szentlelket.
|
A rós hasaná és a sátrak ünnepe közé eső második őszi zsidó ünnep, a jóm
kippur Izrael nemzeti megtérésével áll összefüggésben, azaz a jövőben
bekövetkező eseményre utal. Jelenlegi megünneplésének fehér díszítésbe
öltöztetett zsinagógai rituáléja fájdalmasan fejezi ki azt, hogy a judaizmus a
mai napig is a római nagy száműzetés súlyos vallási hozadékát kénytelen hordozni
közel kétezer év óta.
|
A szukkót („sátrak”) az Úr ünnepeinek sorában az utolsó nagy ünnep, melynek
történelmi, természeti vonatkozásai a jelenlegi világkorszakot lezáró prófétai
eseményekre utalnak.
|
Ézsaiás próféta látomása szerint: „Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság, és virul, mint az őszike.” (Ézs 35:1) Harmónia, béke uralkodik ember és állat, állat és állat kapcsolatában egyaránt: „És lakozik a farkas a báránnyal, és a párduc a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlánkölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kisgyermek őrzi azokat. A tehén és a medve legelnek, együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik
” (Ézs 11:6–7)
|
A XIX. századi keresztény racionalista mozgalommal szemben, amely a Szentírás
demitologizálását határozta meg fő céljának, olyan új törekvések alakultak ki a
különböző felekezeteken belül, melyek a bibliai hit legfőbb mérőzsinórjának
továbbra sem az emberi józan észt, hanem a zsidó-keresztény isteni kinyilatkoztatást
tekintették, annak minden csodás természetfölötti vonatkozásával együtt.
|
Előző két számunkban az európai és észak-amerikai Antikrisztus-irodalomból
szemezgettünk. Mint az a szerkesztőségünkhöz érkezett jelzésekből is kiderült, a
téma sokak érdeklődését felkeltette.
|
Jelen korunkban Jézus Krisztus föltámadása és annak nyomán az igazak és gonoszok jövőben bekövetkező föltámadásáról szóló keresztény állítás nem azért tűnik nevetségesnek, idegesítő hülyeségnek a kívülállók előtt, mert ezek lehetetlenségéről hiteles bizonyítékokat tett le az asztalra a természettudomány.
|
Hamis messiásokról és Antikrisztus-elméletekről szóló sorozatunk e hatodik írásában
evangéliumi aspektusból vizsgáljuk a legbefolyásosabb világvallások messianizmusról
alkotott elképzeléseit. Az elfogultság vádját vállaljuk.
|
Jézus Krisztus feltámadását és mennybevételét követően a zsidókeresztény egyház nemcsak az örökkévalóság színterébe helyezte a megváltói mű folytatását, beteljesedését jelentő eszkatológiai eseményeket, hanem várta azok jelentős részének, így Izrael újjászületésének, megváltásának földön történő megvalósulását is.
|
A vallási irodalom apokaliptikus műfaja napjainkban a virágkorát éli. Egyre többen vállalkoznak a Biblia jövőre vonatkozó kinyilatkoztatásainak feltárására és értelmezésére. Az ószövetségi Izraelben a próféták feladata a szellemi, örökkévaló értékek képviselete volt.
|
A keresztények jövőképét döntően a próféciák értelmezésének módja határozza meg. A futurista keresztény nézetrendszerek között jelentős különbségek állnak fenn. Az amillennisták és a premillennisták között dúló heves viták sarokpontja a Jelenések könyvének 20. fejezetében lévő jövendölések értelmezése körül található: a szóban forgó fejezetben hatszor is előforduló „ezer esztendő” (millennium) szó szerint vagy jelképként értelmezendő-e?
|
A Jelenések könyvének fő témája a világ fölötti uralomért folyó
végső harc. Számos keresztény apolitikus beállítottságú ember, aki a világ és a
földi élet problémái és kihívásai elől való kitérés megideologizálására
használja fel vallását. Így nem csoda, hogy ez a széles vallási tömeg a világ
végső krízisével és felbomlásával foglalkozó prófétai könyvvel vajmi keveset
tud kezdeni.
|
Németh Sándornak, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének, lapunk főszerkesztőjének ünnepi beszéde, amely 2009. december 8-án hangzott el Jeruzsálemben, a Knesszet képviselőcsoportja és a Zsidó Világkongresszus díjátadóján.
|
A zsidó-keresztény kinyilatkoztatás alapján álló gondolkozás és a szekularizált
világszemlélet között alapvető eltérések vannak. A hívők figyelme kiterjed a természetfeletti
realitásra, szerintük a látható világ, a történelem, az ember élete, sorsa nincs
lezárva sem az isteni, sem a szatanikus beavatkozások előtt.
|
A Názáreti Jézus születésére való emlékezés ugyan nem szerepel a bibliai ünnepek listáján, de a keresztény világ fontos feladatai közé tartozik, hogy helyreállítsa az egyre inkább bizniszfesztté átalakuló ünnep evangéliumi üzenetét.
|
A pünkösd megünneplésére készülő keresztény világ napjainkban jelentős változáson
megy keresztül. A pünkösdről alkotott, az eseményben főleg ünnepnapot és az Egyház
születését látó hagyományos szemlélet megváltozása ma már szinte valamennyi
felekezetre hatást gyakorol. Az ünnep modern felfogásában nem a történelmi esemény,
hanem a Szentlélek jelenkori kiáradása és a keresztény életben, szolgálatban való
jelenléte, m?ködése áll a középpontban.
|
A keresztény világ két történelmi és bibliai eseményre emlékezik húsvétkor: Jézus Krisztus halálára, eltemetésére és feltámadására, amely közel kétezer éve történt Jeruzsálemben - és Izrael Egyiptomból való exodusára, amely viszont közel háromezerötszáz évvel ezelőtt zajlott le. Mindkét történelmi esemény alapvetően meghatározza napjainkban is minden ember Istenhez való viszonyát, földi és halál utáni sorsának alakulását.
|
A XX. századi nemzetközi pünkösdi-karizmatikus mozgalom áttekintésének egyik
nehézsége, hogy a különböző országokban kialakult megújulási hullámokat nem
mindenhol adminisztrálták a résztvevők és szakemberek, illetve a mozgalmat elutasító,
ellenséges környezet ezt nem tette lehetségessé a számos helyen illegalitásban m?ködő
irányzatok számára.
|
Föltámadása során a Názáreti Jézus minőségi változáson ment át, aminek következtében megfeszített testének földi tulajdonságait a mennyei test jellemzői váltották fel. Teljes mértékben szabad lett a fizikai, látható világ törvényeitől. A kereszthalálig és pokolba való leszállásáig tartó megaláztatás és kiüresedés folyamata tökéletesen megfelelt az engeszteléssel, bűnhődéssel szemben támasztott jogos és igazságos isteni követelményeknek.
|
A Hit Gyülekezete istentiszteletein előforduló, nem hétköznapi jelenségek továbbra
is sokakat foglalkoztatnak. A kritikusok jelentős része ezeket az eseményeket
okkultizmussal, fekete mágiával vagy tömegpszichózissal hozza összefüggésbe. Ebben
az írásban az eredeti zsidó–keresztény hit és a természetfeletti megnyilvánulások
kapcsolatát vázoljuk fel a keresztény hit mérőzsinórja alapján – amely mindenekelőtt
a Biblia.
Mi a kereszténység?
|
A kereszténység kifejezés nem fordul elő a Bibliában. Jézus és tanítványai az
Ószövetség könyveiben található kijelentésekkel, próféciákkal igazolták az új
szövetség eseményeit az emberek előtt.
|
A kilencvenes évek elejétől a modern pünkösdi-karizmatikus mozgalomban a hit és
az érzelem közötti összefüggés újra reflektorfénybe került.
|
Nagy valószínűség szerint Jézus Krisztus születése után a harmincadik évben teljesedett be a keresztény meggyőződés szerint az Ószövetség sávuót, azaz hetek nevű ünnepe.
|
A különböző protestáns irányzatok által képviselt hit és keresztény értékek számára egyértelmű kihívást jelent az a tény, hogy a Vatikán a világ Istenhez való megtérítésében kulcsfontosságú szerepet tulajdonít a fátimai Madonna-jelenéseknek és -kijelentéseknek. Ez év május 13-án II.
|
Az elmúlt időkben a keresztény démonológiával kapcsolatban több állásfoglalást is közzétettek egyházak. Legutóbb például a Vatikán fogalmazta meg a démonűzéssel kapcsolatos útmutatásait. A karizmatikus-pünkösdi jellegű közösségekben rendszeresen tanítanak a szellemi harcról, démonok kiűzéséről (exorcizmus). De mi a Szentírás tanítása az Isten országa és a Sátán országa közötti konfliktusról, háborúról és a Rossz misztériumáról?
|
A neokonzervativizmus növekvő népszerűségében jelentős szerepet játszik, hogy programjában előtérbe helyezte a család megmentését, megújítását, és ezt összhangba hozta gazdasági célkitűzései megvalósításával is.
|
Az Új Szövetség Jézus Krisztus engesztelő áldozatának vérén alapul, amelynek a keresztény tanítás bűnt eltörlő erőt tulajdonít. A bűnbocsánatnak azonban objektív feltétele Jézus Krisztus halálból való feltámadása is. Ennek az eseménynek – amely bizonyítja, hogy az Atya elfogadta az engesztelést a bűnökért – a hirdetése az újszövetségi hit legalapvetőbb állítása.
|
A Pentagont és New York városát ért terrorista támadás számos súlyos kérdést vet fel. Például azt, hogy vajon a világ jövőjét mennyire fogja meghatározni bizonyos iszlám irányzatok fokozódó Nyugat-ellenessége? Lehetséges-e a judeo-keresztény kultúra és az iszlám közötti ősi ellenségeskedés fölszámolása a 21. században?
|
Jézus Krisztus előrejelzése szerint e világkorszak befejező szakaszában az emberek magatartásának egyik mozgatóereje a gyűlölet lesz. Ennek következtében a kapcsolatok megromlanak, az emberek gyűlölni fogják egymást, családok, házasságok hullanak szét, nemzetek, államok fordulnak egymással szembe ellenségesen, a zsidókat és a tényleges keresztényeket pedig üldözni fogják.
|
A keresztény teológia legizgalmasabb és legtöbb vitát gerjesztő ágazata a huszadik század vége felé az izraelológia lett, ami a tradicionális bibliaértelmezéssel szemben olyan új szempontokat tárt fel, amelyek szükségessé teszik a hagyományos keresztény–zsidó viszony újraértelmezését.
|
A Messiás már a megtestesülése előtt, az örökkévalóságban létezett. Amikor aztán elindult, hogy az elveszett embert megkeresse, első lépésként kiüresítette magát, mert nem tekintette isteni mivoltát zsákmánynak, hanem lemondott róla azért, hogy emberi formát, tehát hús-vér testet vegyen fel magára. Ezt nevezzük megtestesülésnek.
|
A kereszténység vezető teológusai mindig is tisztában voltak azzal, hogy a Názáreti Jézus születési időpontját azért nem lehet pontosan meghatározni, mert sem az Evangéliumok, sem a korai zsidókeresztény egyház írott és szóbeli tradíciója nem tartalmazza születésének évszámát, hónapját és napját. |