Kulcsár Árpád írásai

Don_kanyar
2012. 01. 13. (XVI/02)
Hit és értékek

Nemzeti szólamok – nemzetvesztő intézkedések

A feláldozott hadsereg

1943. január 12-én indult meg a Don-kanyarban az a nagyszabású szovjet hadmûvelet, amely szétzúzta a keleti frontra kivezényelt második magyar hadsereget. A sereg kétszázhétezer katonájából mintegy százhúszezer volt az áldozatok száma. A tragikus ütközet nemcsak a magyar történelem mindmáig legnagyobb vér­áldoza­tot követelõ csatája volt – a veszteségek felülmúlták a mohácsi vészt –, hanem abban is megdöbbentõ újdonságot jelentett, hogy mindez Magyarország határaitól több mint kétezer kilo­méternyi távolságban történt.
VI_papa_kadar_janos_1977
2011. 11. 04. (XV/44)
Hit és értékek

Eltiprás és behálózás

Ateista egyházpolitika Magyarországon a Rákosi- és Kádár-korszakban

A második világháborút követő években a kommunista párt totális hatalom kiépítésére törekedett Magyarországon, a megszálló szovjet fegy­veres erők hathatós támogatásával. Bolsevik mintára ateista állam felépítése volt a cél, amelyben semmi helye nem volt a keresztény hitnek és az egyhá­­zak­­nak. A lakosság túlnyomó többsége azonban 1945-ben még valamelyik felekezetnek volt a tagja.
Jelcin
2011. 10. 14. (XV/41)
Hit és értékek

Az ateizmus igézetében

A keresztényüldözések története (37. rész)

A Szovjetunió fennállásának több mint hét évtizede alatt az államhatalom minden rendelkezésre álló eszközzel igyekezett felszámolni a keresztény hitet és az egyházakat. Az ismételten megújuló támadásokkal az ateizmus kizárólagos uralmát akarták megteremteni. Bár az eszközöket váltogatták, a végcél mindvégig ugyanaz maradt. Sztálin idején a legbrutálisabb erõszakkal igyekeztek megtörni az egyházakat. Tömegesen végezték ki a papokat, és rombolták le az egyházi épületeket.
csendor_fasisztak
2011. 10. 07. (XV/40)
Hit és értékek

Csendőrpofonok és elmegyógyintézet

Hitvallók a Horthy-korszakban. A keresztényüldözések története (36. rész)

A metodista egyház egyik országos vezetője, Szécsey János, akit többször is letartóztattak egyházi szolgálata miatt, a következő jellemző esetet említette meg a Horthy-korszak hatósági fellépéseire emlékezve: „Sashalmon többedmagammal istentiszteletet tartottam. Miután több egyházi éneket elénekeltünk, és imádkozni kezdtem, hátulról egy kéz nehezedett a vállamra. Megfordulva láttam, hogy egy rendőr őrmester. Fölényes, lenéző hangon szólt rám: »Hé öreg, hol az engedély?« - s ezzel véget vetett az istentiszteletnek."
Hemingway_war
2011. 09. 23. (XV/38)
Hit és értékek

Harag és pusztítás

A spanyol polgárháború vallási küzdelmei (1936–1939)

A 20. század európai történelmének legvéresebb egyházi eseményei Spanyolországban játszódtak le. 1936-ban, a polgár­háború kirobbanását követően fél év leforgása alatt több ezer katolikus papot és szerzetest öltek meg, sok ezer katolikus templomot gyújtottak fel és döntöttek romba.
kommunista
2011. 09. 09. (XV/36)
Hit és értékek

Reformoktól a kommünig - Pusztító terápia

A keresztényüldözések története (33. rész)

Az 1918–1919-es magyarországi forradalmakat megelőző évtizedekben a hivatalos egyházakat  számos súlyos bírálat érte, melyek többsége teljesen megalapozott volt. Sokan kívántak mélyreható változásokat, hogy az egyházak végre alkalmassá váljanak  valódi  feladataik betöltésére. Az őszirózsás forradalom előzményei után hatalomra került Tanácsköztársaság radikális egyházpolitikai intézkedések sorát hajtotta végre.
bolsevik
2011. 09. 02. (XV/35)
Hit és értékek

Megsemmisítésre ítélve

A bolsevikok harca Oroszországban az egyházak felszámolásáért

A Lenin vezette 1917. novemberi bolsevik forradalom győzelme után drámai fordulat játszódott le a hatalmas orosz birodalom egyházpolitikájában. Az államhatalom, amely addig a legfőbb támasza és bőkezű támogatója volt az ortodox államegyháznak, hirtelen a legfőbb ellenségévé vált. A bolsevik rendszer nemcsak kíméletlenül kifosztotta, kirabolta az egyházakat, hanem megkísérelte a teljes fizikai felszámolásukat is. Az ekkor kiformálódó szovjet egyházpolitika szolgált mintául 1945 után Kelet-Európa szovjet uralom alá került országaiban, így Magyarországon is, az ellentmondást nem tűrően bevezetett kommunista egyházpolitika számára.
HGY_80as_evek
2011. 06. 17. (XV/24)
Háttér

A Kádár-rendszer közelnézetből

Befejeződéséhez közeledik egy nagyszabású országos pályázat, melynek keretében a budapesti Bornemisza Péter Gimnázium diákjai egy hetvenöt részes interjúsorozatot készítettek a Kádár-rendszer vallási viszonyairól. Az interjúk arról tanúskodnak, hogy a korszakban nemcsak a kommunista államhatalom akadályozta a bibliai hit szabad gyakorlatát, hanem a megcsontosodott felekezeti tradíciók éppúgy, mint a gyakran családi szinten elvárt hamis hűség a kiüresedett, holt vallásos hagyományokhoz.
loyola
2011. 06. 03. (XV/22)
Hit és értékek

A fekete rend hódítása

Ellenreformáció és rekatolizáció az újkori Európában

Mivel magyarázható, hogy a reformáció hosszú évtizedeken át tartó diadalmas előretörését végül sikerült megállítani Rómának, sőt az elvesztett tömegek és területek jelentős része fölött is helyre tudta állítani korábbi uralmát? A rekatolizáció sikerének egyik titka, hogy az ellenreformáció valójában a protes­tantizmuson belül kezdődött el, amikor a protestánsok maguk fordultak ellene a reformáció által kezdetben képviselt számos bibliai igazságnak.
pazmany
2011. 05. 20. (XV/20)
Hit és értékek

Kisarjadt a hit

Reformáció és ellenreformáció Magyarországon

A 16. század elején Magyarországon is jelentős igény volt az egyház megújítására. Papok, szerzetesek és világiak között egyaránt beszédtéma volt a római katolikus egyház visszatetsző helyzete, az erkölcsi és szellemi romlás számos megnyilvánulása. Luther Márton üzenete szinte azonnal élénk visszhangot váltott ki az országban. A katolikus egyház vezetői azonban gyilkos indulattal fordultak a kibontakozó reformáció ellen. A keresztényüldözésekről szóló sorozatunk 18. része a magyar protestánsok küzdelmeiről szól.
123456következő ›utolsó »
Tartalom átvétel RSS Csatorna

PARTNEREINK: