Kereső toggle

Az East együttes újjászületése

XX. századi zsoltárok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Hetek olvasói közül bizonyára sokan emlékeznek a januári ÁMEN-koncertre, amikor is az est egyik meglepetésvendége, Takáts Tamás elénekelte a Szél repítse lelkem című dalt. Azt talán kevesebben tudják, hogy ez a dal a legendás magyar East együttes egy egészen különleges pillanatban született szerzeménye a Radio Babel című albumról, amelynek szövegeit – több korábbi East-albuméhoz hasonlóan – Márkus József írta. Az akkorra már a magyar könnyűzenei életben nevet szerzett, és ezekben a dalokban félreérthetetlenül bibliai szimbólumokkal operáló szövegíró a lemez születése előtt két évvel tért meg a Hit Gyülekezetében, de ez a körülmény nemhogy nem zavarta a régi cimborákat, hanem kifejezetten inspirálta őket. A zenekar akkoriban még útkereső énekesére, Takáts Tamásra is mély benyomást tettek az emberi élet hiábavalóságát az istenkereséssel szembeállító dalszövegek.

Az 1975-ben alakult East pályafutása még a magyar rocktörténetben is páratlanul változatos. Az első sikeres felállás Zareczky Miklós énekessel, Pálvölgyi Géza billentyűssel, Varga János gitárossal, Király István dobossal, valamint Móczán Péter basszusgitáros-zenekarvezetővel 1983-ig létezett, majd 1987-ben alakult ki a Móczánból, Pálvölgyiből, Dorozsmai Péter dobosból és Takáts Tamás énekesből álló második nagy formáció, amely A szerelem sivataga, a Taking the Wheel, valamint a Radio Babel című albumokat jegyzi. Ebben az időszakban volt (Móczán szavaival) a zenekar „ötödik tagja” Márkus József. Az együttes aktív időszakaiban (azaz 1975 és 1994 között, majd 2011-től napjainkig) 15 zenekari tag fordult meg köreikben, rajtuk kívül még tucatnyi közreműködő. A két legsikeresebb felállás közötti évek sem teltek el azonban érdemi munka nélkül a zenekar életében – vallja Móczán. 1983-ban készült a Rések a falon című nagylemezük, amely a zenekar második legnagyobb példányszámban elkelt lemeze volt.

Móczán Péter a szokatlan mennyiségű tagcsere okát abban látja, hogy az East által játszott progresszív rockzenéhez a legjobb képességű zenészekre volt szükség, olyanokra, akik birtokában vannak magas szintű hangszer- vagy énektudásnak, valamint tisztában vannak a műfaj sajátosságaival. Fájdalmára a műfaj hazai népszerűsége mindig elmaradt a hard rock és a Hungária által képviselt nosztalgikus rock and roll mögött, így az East zenészei soha nem tartoztak a jól kereső magyar zenészek közé. Nem csoda, hogy a többszörös keresettel kecsegtető külföldi vendéglátózás vagy jobb gázsit ígérő hazai zenekarok sikeresen csábították el a fiatal, családalapítást tervezgető csapattagokat. Persze olyan is volt, aki nem tudott megfelelni az East elvárásainak.

A Radio Babel megjelenése után az East hosszú ideig szüneteltette működését, majd közel két évtized után újjáalakult. „Újjászületésük” kezdete az 1986 című nagylemez, amely a zenekar és Márkus József első közös munkája is egyben, és ezen a lemezen dobolt először Dorozsmai Péter. Kettejük közös szerzeménye az 1956, amely a hivatalos rendszerváltás előtt született, de később a demokratikus változások emblematikus dalává lett.

Móczán Péter így emlékezett a Heteknek az előzményekre: „2011-ben keresett meg először a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a POSZT vezetése egy East- koncert lehetőségével. Egyszerre volt meglepő és megtisztelő a felkérés, hiszen már több mint tizenhét éve nem lépett színpadra a zenekar. Ugyanakkor egy ilyen nagy jelentőségű országos művészeti fesztiválon részt venni, a gyönyörű Kodály Központ hangversenytermében színpadra állni, kihagyhatatlan alkalom.”

2012-ben aztán megvalósult a pécsi koncert, amit a Szegedi Nemzeti Színházban, a budapesti Művészetek Palotájában való fellépések követették, majd az Óbudai Nyári Művészeti Fesztiválon folytatódott a koncertsorozat.

Az újjáalakulás óta egyébként az East-fellépéseken a zenekar két legsikeresebb felállása egy előadáson belül felváltva szerepel, a koncert végén pedig mind a tíz zenész együtt játszik. A zenekar vezetője szerint ez egyáltalán nem okoz gondot, a tagok örülnek a közös zenélésnek és a közös sikernek. Móczán egyébként az említett koncertsorozatot, azon belül is a Művészetek Palotájában a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával közösen adott, 2014. április 25-ei koncertet tartja az East történetének eddigi csúcspontjának. A koncert felvételét néhány hónapja EAST Symphonic címmel ki is adták a zenekar születésének 40. évfordulójára.

„Nagy élmény azt látni, hogy a Radio Babel dalai, amelyeket 1994-ben a legelkötelezettebb progresszívrock-rajongókon kívül mindenki értetlenül fogadott, lassan beérnek.” – mondja Takács Tamás, a zenekar második formációjának legendás énekese a Heteknek. „Hálás vagyok Istennek és mindenki másnak, akit ez érint, hogy a szövegeket, amelyeket Márkus Józsi, tinikori barátom írt a dalokhoz, és amelyeknek akkor én még csak a szépségét éreztem, ma már élő hittel, szívvel és értelemmel énekelhetem. Külön meglepett, hogy a munkásságomból egy East-dalt választottak a januári ÁMEN-koncert szervezői. Azt hittem, hogy már senki nem emlékszik rá, pedig nekem nagy kedvencem” – tette hozzá.

Kérdésünkre mind Móczán Péter, mind Takáts Tamás kiemelte a zenekarvezető által „ötödik zenekari tagnak” titulált szövegírónak, Márkus Józsefnek az East feltámadásában játszott szerepét. Az East vezetője erről így vall: „Józsival már 1985 óta dolgozom együtt, ő írta az 1986 című East albumon megjelent számaim szövegét, majd később a sorban megjelenő East-albumok szövegeinek többségét is. Gyönyörű dalszövegekkel ajándékozott meg bennünket. Józsiról minden bizonnyal azt is kevesen tudják, hogy ő volt az első magyarországi videoklipek rendezője, forgatókönyvírója. Vele és általa készültek az elsők között az East videoklipek is.” – emlékeztet Móczán.

Márkus József így emlékszik a kezdetekre: „Dorozsmai Péternek írtam először szöveget 1981-ben, az Átjutunk a túlsó partra címűt. Később írtam szöveget a Korálnak, Varga Miklósnak, a Bikininek, némelyikük arany–platina lemez is lett.” – és a nagyságrend érzékeltetése végett mosolyogva hozzáteszi: „Ez utóbbi akkoriban 250 ezer példányt jelentett.”

Aztán jött a pálfordulat, s minthogy a világnézetcsere egy dalszövegíró munkásságát erősen befolyásoló körülmény, a költő sorsa új irányt vett. „1992-ben megtértem, és ez gyökeres változást hozott az életemben.” – kezd bele Márkus József a saját történetébe. „Közös nevezők híján rockzenész-kapcsolataim jórészt megszakadtak, de 1994-ben Móczán Péter megkeresett a Rádió Bábel zenei anyagával. A dalokat olyan értékes, himnikus zenének tartottam, amelyek túlmutatnak a műfaj keretein, és engem is inspiráltak, hogy újra írjak. Elvállaltam a szövegírást, de persze bejelentettem, hogy megtértem, és csak olyat írok, amely nem mond ellent az új értékrendemnek. A zenekar tiszteletben tartotta a döntésemet és magáénak érezte a szövegeket.

A saját szerzeményeim közül ezek a megtérésem után írt East-dalok a legkedvesebbek a számomra. Az én értelmezésemben ezek a dalok XX. századi zsoltárok, melyek egy tökéletes személyhez, Jézushoz szólnak.”

A teltházas MÜPA-koncertek után a zenekar új inspirációkat kapott, Márkus József pedig elkészítette a Szél repítse lelkem című dal videoklipjét. A rendező hiszi, hogy szövegei – és ezt több visszajelzés is igazolta már – megérintik az embereket, és ahogy ő fogalmaz: „az a jó, ami az én életemben megjelent, mások életét is képes megváltoztatni”. (Munkatársainktól)

SZÉL REPÍTSE LELKEM

A szél tanít repülni minden éjjel. / A szél. Vele álmodom, szállok holnap újra.
Szél vígasztal hogyha mégis félek. / A szél törli le rólam minden könnyem.
Szállj velem, / hadd legyek újra madár.
Segíts az égbe vissza! / Szállj velem!
Hadd legyek újra madár!
Elmúlik lennt a világ. / Elmúlik a tél és a nyár.
Elmúlik a szerelem. / Elmúlik a vér és a halál.
Elmúlik a ragyogás. / Elmúlik a fény.
Én porból lettem – por leszek, / de szél repítse lelkem az ég felé.
Vigyél innen el! / Vigyél innen el!
Szél, öleld körül a megtört szívem! / Szél, repíts magasra, végy a szárnyaid közé!
Ne hagyd, hogy újra visszahulljak. / Szél, mutass utat a szálló porban!