Az ember azt gondolná, a szakácskönyvpiac telített. Mi motivált benneteket egy új könyv megírására? Mi az, amiben biztosak voltatok, hogy tudtok újat mondani a háziasszonyoknak?
Klári: – Egyrészt nem nagyon van olyan könyv, ami valóban a magyar alapanyagokról szól és még szezonális is. Ezt kombináltuk olyan érthető receptekkel, amelyeknek a hozzávalói bárhol beszerezhetők, így valóban megvalósíthatóak a hétköznapokban is. Egy háziasszonynak általában a főzés egyfajta házimunkát jelent, pedig az valójában egy kreatív tevékenység. Ha az alapanyag könnyen elérhető, a receptleírás érthető, az elkészült étel finom, ráadásul a fotó is a valóságot mutatja, a háziasszonynak sikerélménye lesz, és máris konyhatündérnek érezheti magát. Ez volt a célunk a könyvvel. A visszajelzések egyébként igazolják ezt: többen végre neki mertek fogni a spárga elkészítésének, van, aki szerint olyan motiváló számára a könyv, hogy már új és új ételek elkészítéséhez kapott kedvet.
Orsi: – Tény, hogy rengeteg szakácskönyv kapható, de a legtöbb csak képeskönyvként funkcionál, mert olyan gyönyörűen elkészítve, művészien tálalva, különleges hangulatot idézve mutatja be az ételeket, ami elriasztja az olvasót a főzéstől, mondván, a képen látható hangulatot ő nem tudja megteremteni. Teljesen tudatosan mentünk a trenddel szembe, mert hisszük, hogy egy jól használható könyvben a receptek és a képek is azt sugallják az olvasónak, hogy „ezt én is meg tudom csinálni”. Az ételeket hétköznapi háziasszonyok készítették el az alapanyagok pucolásától a tálalásig, pont azért, hogy az olvasónak a valóságot mutassuk meg, és az ételt elkészítve valóban sikerélménye legyen. A mi célunk elsősorban tehát nem a szórakoztatás, hanem hogy ösztönözzük és segítsük a háziasszonyokat.
2015. 05. 22. (XIX/21)
