Civil Minimum címmel 56 pontban foglalták össze társadalompolitikai elvárásaikat,
melyet párbeszéd céljából két alkalommal is elküldtek a miniszterelnök részére.
Az általános irányelvek mögött konkrét, szakmailag kidolgozott javaslatok is állnak,
amelyekre az illetékesek – úgy tűnik – különösebben nem kíváncsiak. Az említett
civil szervezetek ugyanis azt követően fordultak a nyilvánossághoz, hogy többszöri
kezdeményezésük ellenére a Miniszterelnöki Hivataltól biztatást sem kaptak a
kapcsolatfelvétel bármilyen formájára. A magukat pártsemlegesnek valló csoportok
nehezményezték, hogy választási programígéreteikkel szemben a jelenlegi kormánypártok
nem törekednek arra, hogy a hatalomgyakorlás folyamatába a társadalom mind szélesebb
rétegeit bevonják. Enélkül pedig a polgárosodás elképzelhetetlen – szögezte le
Brindza András, a Polgárok Érdekszövetsége ügyvivője.
Takács András, a CM Koordinációs Tanácsa elnöke utalt arra, hogy a pártok többek között
azért sincsenek beágyazódva a magyar társadalomba, mert gyakorlatilag semmilyen
kapcsolatot nem tartanak fenn a civil szférával. Megítélése szerint a mindenkori
hatalomnak támogatnia kellene a civil szerveződéseket, illetve a legkülönbözőbb módon
használnia őket és támaszkodnia rájuk, hiszen ezek a szervezetek jellegüknél fogva
rengeteg terhet levehetnének az állam válláról.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a közélet változatlan túlpolitizáltsága,
a fiskális szemlélet is rendkívüli módon akadályozza a közhasznú, közérdekeket
szolgáló törekvéseket, és nem segíti elő sem a civil szervezetek hatékony együttműködését,
sem a mindenkori hatalmon lévő pártokkal való eredményes kapcsolattartást. A független
polgári szerveződések érdekeiket a sajtón keresztül sem tudják megfelelően érvényesíteni,
hiszen a különböző hazai médiumok még mindig nem töltik be közszolgálati szerepüket
azon a szinten, ahogyan egy működő demokráciában ez feltétlenül szükséges lenne.
Mindebből az a kényszermegoldás következik, hogy ezek a szervezetek – eredeti szándékuk
ellenére – esetleg hatalmi módszerekkel fognak küzdeni azért, hogy elképzeléseiknek
érvényt tudjanak szerezni. Pratzner Győző, az R+Á Egyesület elnöke mindezzel
kapcsolatban azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy támogatás alatt ők leginkább a közhasznú
munkák, feladatok elvégzésére való megbízást értik. Ilyen volt például a parlagf?
kiirtásának ügye is a fővárosban. Az ország polgárosodásának további folyamata
– tette hozzá Pratzner – nagy mértékben függ attól, hogy miként fog összeállni
a költségvetés végleges változata.
1998. 11. 14. (II/46)
