Kereső toggle

A kínai csodatini titka

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bírálják a kínai úszók edzőik módszereit. A 100 pillangón második helyezett Lu Jing szerint más országokhoz képest a kínaiak korlátoltan gondolkodnak, túl nagy a szigor, és hiányzik a szórakozás a felkészülésből. Ennek ellenére, úgy tűnik, ez kifizetődik, ugyanis a 16 éves kínai Ye Shiwen sporttörténelmet írt: 400 méter vegyesen világrekorddal győzött, és az utolsó ötven méteren még a férfiak bajnokát is verte volna. Utána megnyerte a 200 méter vegyest is.

A 23 éves Lu Jing nem sokkal azután nyilatkozott az újságíróknak, hogy megkapta az ezüstérmet, amelyet az amerikai Dana Vollmer mögött szerzett meg. Elmondta, hogy a kínaiaknál minden az edzésről szól. „Kínában csak tanulsz és tanulsz, edzel és edzel, és utána pihenhetsz." A fiatal úszónő ezt Ausztráliában szerzett tapasztalataival hasonlította össze, ahol elmondása szerint a szigorú edzések mellett volt idő a szórakozásra is, itt még grillpartikra is meghívták, ami otthon elképzelhetetlen lett volna.

Lu Jing szerint az ausztrálok „nem féltek attól, hogy az edzés előtt fáradtak lesznek. Kínában minden verseny előtt pihentnek kell lenned, és koncentrálnod kell, semmi másra nem gondolhatsz. Ők (az ausztrálok) lelkesednek az úszásért, ami miatt másnak éreztem magam, és megkérdezhetnénk, hogy vajon mi magunknak edzünk, vagy valaki másnak?". Mindezek ellenére a kínaiak előszeretettel küldik a legjobb úszóikat Ausztráliába edzeni, és úgy tűnik, ennek megvan a gyümölcse, ugyanis Sun Yang, aki a 400 méteres férfi gyorsúszásban megszerezte Kína első úszóaranyát Londonban, ugyancsak ausztrál edzőkkel dolgozott együtt a queenslandi Aranyparton.

A módszereken lehet vitatkozni, ám egy dolog biztos: nem lehet elvonatkoztatni a személytől, aki a medencébe ugrik. A kínai módszer hatékonyságának egyértelmű bizonyítéka a 16 éves Ye Shiwen, aki világrekorddal győzött a női 400 méter vegyesen, annak ellenére, hogy szinte a harmadik 100 méter végéig legalább egy testhossznyi hátrányban volt a világranglistát vezető Elizabeth Beisellel szemben, aki Pekingben Katie Hoff mögött ezüstérmes volt 400 vegyesen. A kis kínai lány olyan gyors volt az utolsó etapon, hogy még a nála húsz centivel magasabb, és legalább másfélszer súlyosabb Ryan Lochtét is megelőzte volna, aki ugyanebben a számban négy másodpercet vert a szupermennek tartott Michael Phelpsre, aki végül a dobogóról is lecsúszott. Lochte elmondta, hogy az úszók közül mindenki megdöbbent a kínai teljesítményén, aki egyébként a 200 méter vegyest is megnyerte.

A kínai csodalány teljesítményével kapcsolatban gyanúk is megfogalmazódtak. John Leonard, az Úszóedzők Világszövetségének vezetője szerint Ye Shiwen aranyérmes úszásának utolsó 100 métere „az egykori keletnémet úszókéra emlékeztetett". Mint megjegyezte: minden olyan esetben, amikor sportágunk történetében valami „hihetetlennel" találkoztunk, kiderült, hogy a doppingnak is szerepe volt. Az úszónő azonban cáfolta a feltételezéseket, mondván, hogy a kínai olimpiai csapat szigorú előírásai garantálják, hogy ilyen probléma ne merüljön fel.

Az úszás világából többen is Ye Shiwen védelmére keltek. Adrian Moorhouse, a szöuli olimpia 100 méteres férfi mellúszásdöntőjének aranyérmese kijelentette: Kína sokkal nagyobb „tehetségmezőnyből" válogathat, mint más országok, és lehetséges, hogy  egyszerűen rátaláltak „erre a nagyon-nagyon tehetséges gyerekre".

Arne Ljungvist, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság orvosi bizottságának vezetője pedig úgy fogalmazott, hogy egészen addig tapsolni fog a kínainak, amíg nem jut csalásra utaló tényekhez. A doppingellenes ügynökség (WADA) egyébként közölte: az érmes helyen végző versenyzők mindegyikét automatikusan doppingvizsgálatnak vetik alá a londoni olimpián, és a vizsgálat 240 tiltott szerre terjed ki.

Visszatérve az edzésmódszerekre, a kínaiak valószínűleg nem csak az úszóknál alkalmazzák a „poroszos" módszereket, ugyanis jelenleg - az Egyesült Államok előtt - vezetik az összesített éremtáblázatot.

Olvasson tovább: