Kereső toggle

Nagyobb, gazdagabb, kommunista

Mitől sikeres egy nemzet az olimpián?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A 2000-es sydney-i olimpia kezdete előtt két, egymástól független gazdasági lap hasábjain jelent meg elemzés arról, hogy mi tesz bajnokká egy nemzetet. A darthmouthi Tuck School of Business és a Colorado College munkatársai is egyforma következtetésre jutottak: a győzelemhez a lakosságszám és az egy főre jutó GDP nagysága járul hozzá legjobban. „Az olimpiai sportolók olyanok, mint az összetett gépek. Minél több emberi erőforrással rendelkezik egy ország, annál jobban lehet ezekbe a gépekbe befektetni, és annál inkább lehet belőlük olimpiai bajnokot csinálni" - véli Emily Williams, a London Business School PhD hallgatója, aki a korábbi vizsgálatokat folytatta a londoni olimpiára aktualizálva. A GDP szerepét bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok összesen 2296 éremmel rendelkezik, a második helyen pedig Oroszország/Szovjetunió áll a szintén impozáns 1327 darabbal. Oroszország arra is példa, hogy egy ország hogyan tud túlnőni a saját korlátain, hiszen az országban az egy főre jutó GDP aránya nem mondható túl magasnak.
A hátrány ledolgozására az is megoldás, ha egy ország olimpiát rendez, ekkor a kevesebb utazás, nagyobb szurkolótábor és a helyszínek ismerete járul hozzá a sikerhez -  arról nem is beszélve, hogy a rendezők általában többet költenek a sportra. (Görögország például 16 érmet szerzett 2004-ben az athéni olimpián, de Pekingben már csak négyet.)
A következő, ám annál meglepőbb dolog: a kommunizmus. A hidegháború alatt, amikor az érmek száma hozzájárult az ideológiai büszkeséghez, a kommunista államok - mint például a Szovjetunió és Kelet-Németország - jóval hatékonyabban fordították az állami pénzeket a sportistállókra, és folyamatosan túlteljesítették a lakosságszám és a GDP alapján elvárt teljesítményeket. Ez nem csak a keleti blokkra volt igaz: például a kubaiak is kétszer annyi bajnokkal büszkélkedhettek, mint a brazilok.
E négy tényező együttesének tükrében - méret, jólét, rendezés, kommunizmus (vagy legalábbis egypártrendszer) - Kína 2008-as lenyűgöző teljesítménye nem lehetett meglepő: 100 érem, ebből 51 arany. Kína lakosságának egyetlen versenytársa India lehetne, ők azonban rendszeresen alulteljesítenek: összesen 20 éremmel rendelkeznek. A számítások szerint sportolóik hétszer fognak dobogóra állni Londonban, bár Pekingben csak háromszor sikerült.
A tendencia Ausztrália számára is feltűnt, ahol bár magas a jóléti szint, ráadásul tradicionálisan sportnemzetnek számítanak, 1976-ban egyetlen érmet sem sikerült úszásban szerezniük. Az ausztrál kormány ezért lemásolta a keleti blokk diktatúráinak centralizált programjait. Az újítás és a sokmilliárd dolláros befektetés sikert hozott: 1992-ben a top 10-be kerültek 27 éremmel (mi magyarok ekkor a 8. helyet szereztük meg 30 éremmel), Sydney-ben pedig már 58 medállal büszkélkedhettek.

Olvasson tovább: