Kereső toggle

Nem Classico

Meglepetések ligája az idei BL-sorozat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amióta életre hívták a Bajnokok Ligája sorozatát, még senkinek nem jött össze a címvédés. A Barcelona kiesésével az utóbbi évek egyik legszínesebb szezonjában is ez történt. Idén azonban a katalánok egyeduralma is megtörni látszik, a gránátvörös-kékek számára már csak a spanyol Király-kupa maradt. Azoknak sem lett igazuk, akik szerint az idei szezon a Real Madridé és Mourinhóé, ezzel szemben mind a Chelsea, mind a Bayern München a régóta áhított siker kapujában állnak.

Az idei BL-szezon több tekintetben is alaposan felülmúlta a várakozásokat, és minden szakaszában meglepetésekkel szolgált. Az utóbbi négy évben háromszor is

a döntőbe jutó, és azt 2008-ban éppen a Chelsea ellen megnyerő Manchester United kiesése a csoportkörből feltétlenül az évad egyik legváratlanabb eseményének bizonyult, ráadásul éppen az egyik legkönnyebbnek tartott csoportból (Benfica, Basel, Otelul Galati) hullottak ki. Hasonló sorsra jutott városi riválisa, a Manchester City is, akik az arab befektetőknek köszönhetően bombaerős kerettel vágtak neki a sorozatnak. Igaz, a Citynek a Bayern Münchennel, a Napolival és a Villarreallal kellett szembenéznie, a kiesést mégis nagy csalódásként élték meg. A ráadáspofon az alulértékelt Európa Ligában csattant, ahová a két manchesteri sztárgárda a vigaszágon érkezett a BL-ből, de csúfosan elvéreztek a nyolcaddöntőben. A Bajnokok Ligája további meglepetése volt, hogy a Borussia Dortmund és a Lille bajnokságban mutatott fantasztikus teljesítményük után mindketten csoportjuk utolsó helyén végeznek.

Amire viszont a legfanatikusabb ciprusi drukkereken kívül (és talán ők se gondolták komolyan) senki sem számított, az az APOEL menetelése volt. Az igaz, hogy a ciprusiak egy ideje már rendre felhívták magukra a figyelmet, gondoljunk csak az Anorthoszisz néhány évvel ezelőtti kiváló eredményeire a csoportkörben, de éppenséggel az APOEL is tagja volt két éve a főtábla mezőnyének (hogy már ez is mekkora teljesítmény, azt idehaza pontosan tudjuk). Az áttörés az idei szezonban következett be: továbbjutottak a csoportkörből, ráadásul az első helyen. A nyolcaddöntőt már mindenki ajándéknak tartotta a számukra, mégsem álltak meg, és a Lyont is kiejtették. Nagy menetelésüknek a Real Madrid vetett véget a negyeddöntőben.

Szintén figyelemre méltó volt a Basel teljesítménye, akik miután kiütötték a csoportból a Manchester Unitedet, odahaza megverték a Bayern Münchent is. Hasonlóan üde színfolt volt a Napoli is, szenvedélyes szurkolóival és attraktív támadójátékával, akik az egyik legnehezebb csoportból továbbjutva a Chelsea-vel szemben maradtak alul egy emlékezetes párharcban.

A Napoli elleni mérkőzés a Chelsea szempontjából is mérföldkőnek bizonyult. Abramovics menesztette a korábban Mourinho utódjának kikiáltott Villas-Boast (őt is a Portóból hozták el), és helyére ideiglenesen a segédedző, Roberto Di Matteo került. A botladozó Chelsea ezt követően szárnyakat kapott, és a Stamford Bridgen 4-1-es eredménnyel kiütötték a Napolit, majd kettős győzelemmel búcsúztatták a Benficát, az elődöntőben pedig következhetett a Barcelona. Már a londoni győzelmük is szenzációszámba ment, de mindezt felülmúlta a Camp Nouban mutatott produkció, az emberhátrányban lőtt két góllal kiharcolt továbbjutás, mindez a 2-0-ás Barca-vezetés után. A Barcelona hegemóniája ezzel megtört, a döntő szituációkban elkövetett hibák pedig megmutatták, hogy a Barca is, bár nem közönséges, de mégiscsak futballistákból áll, nem pedig félistenekből.

Az áprilisi spanyol El Classicót követően úgy tűnt, hogy ez az idény a Real Madridé lehet, az áhított BL-győzelem azonban mégsem jön össze. Nem mindennapi izgalmak és tizenegyesek után a Bayern München jutott a döntőbe, amit saját stadionjában, a müncheni Allianz Arénában játszhatnak majd. A bajorok megérdemelték a sikert: számos meccsen tökélyre fejlesztett futballt mutattak be, több játékos is tartósan kiemelkedőt tudott nyújtani, kezdve az egyre inkább Oliver Kahn méltó utódjának tekinthető Neuerrel, a széleken rohamozó, szélvészgyors Robbenen és Riberyn át a gólokat termelő Mario Gomezig, de rajtuk kívül még említhetnénk Kroost, Schweinsteigert, Müllert vagy az alig 19 éves Alabát is.

A szezonban talán  a Basel 7-1-es kiütése szemléltette legjobban a Bayern idei csúcsfutballját, és a döntőben is őket tartják esélyesnek. Hazai pályán játszanak, miközben a május 19-ei döntőn összesen hét játékos fog hiányozni sárga és piros lapok miatt a mezőnyből (Gustavo, Alaba és Badstuber a Bayernből, Ivanovic, Meireles és Ramires, illetve a piros lapos John Terry a Chelsea-ből). A profi játékosokat tömörítő szervezet, a FIFPro kérvényezte is az UEFA-nál a sárga lapok eltörlését a döntő előtt, az Európa- és világbajnokságokon már bevezetett rendszerhez hasonlóan, mondván, méltánytalan, hogy a többször kisebb fegyelmezetlenségek miatt összegyűlt figyelmeztetések miatt egy játékosnak ki kelljen hagynia élete mérkőzését. Az UEFA azonban nem fogadta el az érveket.

Magyarok a BL-ben

Több alkalommal kiváló teljesítményt nyújtott a Genk kapusa, Köteles László, többek között a Chelsea elleni bravúros 1-1-es mérkőzésen. Kassai Viktor is több nagy meccsen fújta a sípot idén, legutóbb a Real Madrid-Bayern München elődöntőn, teljesítményét pedig ezúttal is sokan nagyra értékelték.

Olvasson tovább: