Kereső toggle

A 120 esztendős tinédzser

Világszerte hódít a kosárlabda

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

1892. január 20-án játszották le az első hivatalos kosárlabda-mérkőzést. Bár százhúsz év soknak tűnik, a kosarazás számos sportághoz képest fiatalnak számít, ráadásul rette-netesen gyorsan fejlődik. A célja kezdetektől fogva a csapatjáték és a mozgás volt.

Annak ellenére, hogy a kosárlabda az USA nemzeti sportága, nem amerikai találta fel, hanem egy kanadai testnevelő tanár, Dr. James Naismith 1891-ben. Több legenda is született a feltalálás körülményeit illetően. Sokan azt állítják, hogy Naismith az amerikai futball teremváltozatát akarta megalkotni. Mások szerint a „kacsa a sziklán" nevű középkori gyerekjátékot elevenítette fel, melynek lényege, hogy a „kacsá"-nak nevezett tárgyat leüssük egy kőtömbről egy másik kővel. Egy biztos, Naismith feladata az volt, hogy lekösse diákjai energiáját a hosszú springfieldi tél folyamán. Történt, ahogy történt, Naismith papírlapra vetette a kezdetleges szabályokat, amelyek megalapozták a kosárlabda karrierjét. Először is egy barackoskosarat szögelt a tornaterem két falába, amelyek 3,05 méter magasan voltak (ez a magasság megfelel a mainak is), ezekbe kellett beledobni a labdát. Az a csapat nyert, amely többször beletalált a kosárba. A személyi hibákkal és faultokkal kapcsolatban is meghúzta a határokat, hogy ne váljon durvává a játék.

Az első hivatalos kosárlabda-mérkőzést 1892. január 20-án játszották, 1:0-s végeredménnyel. Ezután a mérföldkő után a kosárlabda egyre népszerűbb csapatsporttá vált Amerikában, köszönhetően többek között a Keresztény Ifjúsági Egyesület (YMCA) munkájának is. Az 1890-es évek elején már az USA-n és Kanadán kívüli országok között is hódított az új sportág, hiszen Naismith osztályából néhányan külföldről származtak, így hazájukban is meg tudták azt honosítani. A játék népszerűsítését az YMCA külföldön is segítette, és tevékenységüknek köszönhetően Párizsban, 1893-ban lejátszották Európa első kosárlabda-mérkőzését.

Közben Amerikában egyre több egyetem alakított kosárlabdacsapatokat, és vett részt egyetemek közti bajnokságokon. Kicsit később, 1910-ben létrejött a mai NCAA (Nemzeti Egyetemi Sportszövetség) elődje, amely mára a legelőkelőbb ligák közé nőtte ki magát, és rengeteg profi játékost termel. Kezdetben csak férfiak játszhatták ezt a sportot, ám - Senda Bereson, a Smith Egyetem tornatanárának szabálymódosítása nyomán - 1893-ban lejátszották az első hivatalos női kosárlabda-mérkőzést.

A sportág alapvető szabályai a lelkes „sportfejlesztőknek" köszönhetően már 1910-re kialakultak. Ekkor legalizálták a labdavezetést és csökkentették le a csapatok létszámát 5 főre. A harmincas évek Amerikájában megjelentek az úgynevezett vándor csapatok, amelyek országszerte járták a kisebb városokat, évente akár 200 mérkőzést is lejátszva helyi csapatokkal. Ilyen volt például a New York Renaissance Five, amely 120 mérkőzést nyert, és mindössze nyolcat veszített el, zsinórban 88 győzelemmel. Ez utóbbi teljesítményt azóta sem tudott elérni egy profi csapat sem. Egyetlen „hibájuk" az volt, hogy afroamerikaiak voltak, így hihetetlen teljesítményük ellenére egy ligában sem indulhattak. Az ugyancsak afroamerikai Harlem Globetrottersnek viszont sikerült túlélnie Amerika fehér korszakát, és ma már világszerte turnéznak, hogy megszerettessék az emberekkel a kosárlabdát.

A kosárlabda egyik jelentős állomása az 1936-os berlini olimpián való debütálás volt. Nem sok „sportfeltaláló" élhette meg, hogy találmánya bekerül az olimpiai sportágak közé, Naismith-nek sikerült ez a csoda.

Eltelt egy kis idő, mire valaki rájött, hogy sokszor unalmassá válik a játék, ha a játékosok fáradtsága miatt lelassul a mérkőzés, és az egyik csapat „órákig" birtokolja úgy a labdát, hogy még csak meg sem kísérli a pontszerzést. Az időhúzás elkerülése és az izgalom fokozása érdekében találta ki a 24 másodperces támadóidőt az amerikai Syracuse Nationals csapat tulajdonosa, Danny Biasone 1954-ben. Azóta sem tudni, hogy miért pont Biasone csapata nyerte az 1954-55-ös szezont... Újításával azonban mindenki jól járt, hiszen a játék sokkal pörgősebbé vált.

Miközben világszerte terjedt a kosárlabda, Amerikában dúlt a harc, hogy melyik legyen a legnívósabb liga. Bár a küzdelmet az AAB, a mai NBA (Nemzeti Kosárlabda Szövetség) elődje nyerte meg, mégsem szabad megfeledkeznünk a rivális liga munkájáról, hiszen az ABA (Amerikai Kosárlabda Szövetség) vezette be a hárompontos vonalat 1967-ben. Érdekes azonban, hogy Wilt Chamberlain még a hárompontos vonal bevezetése előtt érte el csúcsteljesítményét a New York Knicks elleni kerek 100 pontjával, 1962-ben. Így érte el csapata, a Philadelphia Warriors a 169:147 pontos győzelmet.

A kosárlabda másik, szó szerint kiemelkedő sztárja a 218 centis Kareem Abdul-Jabbar volt, aki néhány évvel Chamberlain után kezdte el menetelését a hírnév felé. Center pozíciójában igen elismert tekintély a maga 38 ezer karrierpontjával, amivel azóta is NBA-rekordot tart. Nem csupán magasságának köszönheti ezt az eredményt, hanem ravaszságával és technikás horogdobásával szerzett több ezer pontot. Abdul-Jabbar „kistestvére", a 216 centis Shaquille O'Neil volt, aki erőteljes és látványos zsákolásaival vált híressé. Nem említettük még azonban a mindenki által ismert Michael Jordant, akinek híre bejárta az egész világot. Nem is csoda, hiszen szinte a létező összes díjat bezsebelte, és korszakalkotó játékával átrajzolta a sportág határait, példaképévé vált kicsiknek és nagyoknak világszerte. Nagyszerű védekező játékos volt, aki a legjobbakat is „rettegésben tartotta". Ezenkívül híressé vált a büntetővonalról végzett zsákolásáról, amivel megnyerte az 1987-es és '88-as zsákoló bajnokságot, innen kapta az „Air Jordan" becenevet is, melyből világmárka lett.

Az évek során egyre hihetetlenebb teljesítményekkel írták be magukat a történelembe a következő nemzedék játékosai is. Vince Carter átugrott az olimpián egy védekező játékost, és úgy zsákolta be a labdát. Lebron James, akit Jordan utódjaként tartottak számon egy jó ideig, társával, Dwyane Wade-del együtt forradalmasították a játékot, hatalmas zsákolásokkal és hihetetlen összjátékaikkal. Ez a névsor még igencsak foghíjas, hiszen a kosárlabda rengeteg olyan játékossal állt és áll elő, főleg az NBA-ben, akik tömegeket vonzottak a sportág felé. Nem véletlenül az egyik legnépszerűbb sport Amerikában és most már a világ több részén is, például Spanyolországban, Izraelben és Ausztráliában.

Olvasson tovább: