Kereső toggle

Vakáció és „forradalom” Barcelonában

Riport a katalán fővárosból

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyszerű, egyhetes nyaralásnak indult, de úgy tűnik, hogy történelmi pillanatban toppantunk Katalóniába. A tengeri fürdőzést és a városnézést ugyan semmi sem hátráltatta, de aki nem járt csukott szemmel Barcelona utcáin, az nem tudta figyelmen kívül hagyni, hogy a városban egy nép - legalábbis annak egy része - függetlenségért folytatott küzdelme zajlik éppen. Így bontakozott ki szemünk előtt a katalán „forradalom”.

Érkezésünk pontosan az ominózus és nemzetközi figyelmet kiváltó népszavazás másnapjának estéjére esett. Vasárnap a szavazópolgárok még közelharcot vívtak a spanyol rendőrséggel, és bizony kedden sem hazudtolták meg a mediterrán vérmérsékletet. Ahogy a vonatról leszálltunk a Plaça de Catalunyán, tüntetők ezreivel találtuk szembe magunkat, akik a sárga-piros sávos zászlót lobogtatva, katalán rigmusokat skandálva elözönlötték a város lüktető központját. Koncepciót sehogy sem érzékeltünk a tüntetésben; nem volt meghatározott vonulási irány, és nem láttunk szónoki pódiumot sem, látszólag érzésre áramlott a széjjelszakadozott tömeg.

A forradalmi hullámot meglovagolták a világ- cégek ellen tüntető helyi anarchisták.
Egyesek a történelmi gótikus negyedbe (Barrí Gótic) és az ott található katalán városvezetési intézmények irányába hömpölyögtek, mások az elegáns Grácia passzázson haladtak a modernebb városrészek felé; megint mások a Ciutadella Parkban található katalán parlamenthez igyekeztek. A városban leállt a normális élet; a tömegközlekedés akadozott, a legtöbb turistalátványosság nem nyitott ki, és az éttermek közül is sokan lehúzták a redőnyt. A külföldi világmárkák is bezárkóztak, ugyanis a forradalmi hullámot meglovagló helyi anarchisták nekiestek az „újburzsoázia” olyan fellegvárainak, mint az Apple márkaboltja, amelynek homlokzatát festékkel öntötték le, és ajtajára feliratokat firkáltak. Az anarchista csoport (ami elkülönült az elszakadásért tüntetőktől) tagjainak kezében antifa és CNT-zászlók tűntek föl. A CNT 1910-ben alakult, ez a spanyol anarcho-szindikalista munkásszakszervezetek konföderációja. A szervezet mai utódja gyakorlatilag hab volt a tortán a káoszban, és inkább a globális vállalatokat vette célba a nagy többség lázongása mellett, amelynek célkeresztjében az „elnyomó spanyol kormányzat és rendőrség” állt.

Katalánok a függetlenség mellett és Madrid ellen.
A szakadár tüntetőhad kulturáltan, persze tipikus déli szangvinikussággal fűszerezve fejezte ki nemtetszését a hétvégi rendőri attrocitásokkal szemben. Az általunk megszólított felvonulók barátságosak voltak, és igyekeztek a spanyol, katalán és angol nyelvek sajátos egyvelegével megértetni velünk, mit is akarnak. Találkoztunk olyannal is, aki alapvetően nem támogatja Katalónia kiválását, de felháborítja a Madridból küldött rendőrök brutalitása. Erőszakot, durvaságot (az anarchista garázdaságon túl) egyáltalán nem érzékeltünk a kintlétünk egy hete során.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.