Kereső toggle

Túlélési geometria

Magyar orvosok szíriai menekült-táborokban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyolc szír származású, magyar állampolgárságú, Magyarországon praktizáló orvos fogott össze. Hazatértek Szíriába, Idlib tartományba, hogy a szír–török határ közelében fekvő, a Szabad Szíriai Hadsereg által uralt terület összesen ötven-hatvanezer fős menekülttáboraiban orvosi segítséget nyújtsanak a rá-szorulóknak. A menekültek kétharmada – harminc-negyvenezer fő – gyermek.

Érkezésük után végigsöpört a táborokon az orvosok híre. Nők tömege vette körbe a magyar szülész-nőgyógyász szakorvos rendelését. A vizsgálatok után az orvos három olyan  várandós anyuka esetét emelte előre sürgősségi alapon, akiknél császármetszést kellett alkalmazni. A szükségkórház – amelyben két műtő, illetve vizsgálóhelyiség és kórtermek is vannak – egy Dubaiban élő szír hazafi támogatásával működik. A többi hasonló intézményt mások tartják fenn: például a Hand in Hand nevű szervezet, amit egy szír–brit orvoscsoport hozott létre, de finanszíroz egy kórházat az Orvosok Határok Nélkül, és van egy kuvaiti szükségkórház is a területen.  

Amikor az első újszülött felsírt, az orvos gratulált a kislányhoz, és megkérdezte az édesanyától a gyermek nevét. Az anya azonban nem készült névadással, legkisebb gondja is nagyobb volt ennél.

– Doktor úr, milyen nevet adott gyermekeinek?

– Leila, Mohamed és Ahmed.

– Legyen Leila a kislányunk is, világra segítőjének tiszteletére.

Mindezt a megoldást másik két császárral szülő anya is követte, akiknek talán az „isteni beavatkozás” következtében egy-egy fia született: Mohamed és Ahmed.

A negyedik kismamától azt kérdezte az orvos, hol a férje.

– Elhozott minket biztonságba, és azt mondta, hogy rajtatok az Isten segít, majd visszament harcolni.

Az anyósa ott volt a szülésnél, és így szólt:

 – Doktor úr! Egy hónapja azt álmodtam, hogy Isten ideküld egy orvost, aki gyermekünket időben a világra segíti. Önt küldte nekünk. Doktor úr, irgalmas az Isten!

A Magyarországról érkezett önkéntes orvosok: Dr. Alkhatib Abdulla nőgyógyász (Gyöngyös), Darwich Mohamed nőgyógyász (Hatvan), Dr. Alchihabi Nidal gyereksebész (Nyíregyháza), Muhammed Hamadi baleseti sebész (Sárvár), Dr. Masalmeh Ahmad baleseti sebész (Baja), Dr. Jihád Ibráhim gasztroenterológus (Budapest, Szent Imre Kórház), Dr. Alkhalid Ossamah belgyógyász (Salgótarján), Dr. Bourgla Ossamah belgyógyász, háziorvos (Bicske). 

– Vagyunk itt nyolcan, barátaim. Délre megyek, lehet, hogy ott kevesebb az orvos – mondta Darwich Mohamed. Ahol ő járt, végig bombáztak. Kegyelem hazatérése. Alkhalid Ossamah doktor is délebbre ment. A háztól, ahol éjszakáit töltötte, néhány méterre lövedék csapódott be. Az anyagi károkon kívül egyéb baj nem esett. Mindkét doktor nemrégiben menekült el Szíriából, később tértek vissza Magyarországra, mint kollégáik.

Az Idlibben maradt orvosok reggeltől estig rendeltek, „szültek”, műtöttek. „Óriási hiányosságok mutatkoznak minden emberhez méltó élethez szükséges dologból” – mondta el a Heteknek szülőföldjéről készült orvosi látleletében Bourgla Ossamah bicskei háziorvos, ötgyermekes családapa. Hozzátette, jelen van a nemzetközi segítség több szervezettől is, de a legtöbbet mégis Törökország teszi azokért a családokért, akiknek a házait lebombázták, szétlőtték. A törökök gondoskodnak az ivóvízellátáson kívül sok más alapdologról is. Sátrakat is osztanak, amikre nagy az igény. Nagy családok vannak, egy nagy sátor, egy család. Áram nincs. A kényszerszállások takarítása a helyiek jószolgálati tevékenysége. Traktorokra szedik a szemetet. Közös illemhelyeket és zuhanyzókat alakítottak ki.

A bicskei orvos elmondta, vissza fognak térni, és segíteni fogják testvéreiket. Kérte, hogy ne az ő orvosi munkájuk álljon írásunk középpontjában, hanem a hatalmas szükség.  A területen szír–magyar kórházat kívánnak létrehozni egyrészt saját erejükből, valamint magyar és nemzetközi jószolgálati szervezetek segítségével. Az épületek adottak, viszont gyógyászati eszközök és berendezések is szükségesek a munkához.

– A hatvanezer odakényszerült ember kétharmada gyermek – hangsúlyozza beszélgetésünk során többször is Ossamah doktor. – A látóhatáron semmi jele a válság gyors megoldódásának. Ne nyugtasson tehát senkit, hogy mások úgyis sokat tesznek, mert a szükség nagy, és ezeknek az embertömegeknek folyamatosan hatalmas segítség kell ahhoz, hogy emberhez méltó(bb) körülmények között tudjanak élni – fejezte ki a Szíriában dolgozó magyar orvosok közössége nevében.      

Ha Idlib földrajzi névre keresnek a Hetek olvasói, láthatják a helyszínt. Idlib a tartomány neve is, közúton mintegy 2700 kilométerre fekszik Budapesttől. A szír felségterületet majdnem egyenlő szárú háromszög oldalaiként határolja a szír–török határ. A háromszög alapoldala 40 kilométer lehet. Hasonló a fekvése, mérete, mint a háromszögnek ugyan nem mondható Szatmári-síkságé, ami Magyarország legkeletibb tája.

Azért lényeges a kis túlélési geometria, mert a NATO-hoz tartozó Törökország szomszédsága miatt ez a szír vidék viszonylag biztonságos. Légibombázás szinte kizárt, mert a szír kormányhadsereg gépei óhatatlanul berepülnének a szomszédba. A legjobb közép-hatótávolságú rakéták találati pontossága 500 méteres: a kormányerők nem szeretnének átlőni Törökországba, és azt sem kockáztatják meg, hogy a detonáció ereje csapjon át a határon túlra. Ezért menekültek a térség 6-8 településére, a háromszög mentsváraiba összesen hatvanezren.

A Szíria és Törökország kormánya közti feszültség azt követően érte el a tetőpontot, hogy 2012. június 22-én a szíriai légvédelem lelőtt egy, az ország felségterületének számító tengerrész felett repülő F–4 Phantom II török vadászrepülőt, mely valószínűleg felderítést hajtott végre a kormányellenes erők számára.

Aleppó fenséges városában, amely bizonyíthatóan i. e. ötezer évvel már létezett, heves harcok folynak. Ez a magyar orvosok által megsegített területtől mindössze 80 kilométerre fekszik. A harcok következtében április 24-én leomlott az aleppói Omajjád mecset minaretje. A szembenálló felek kölcsönösen egymást vádolják az észak-szíriai nagyváros történelmi gyöngyszemének lerombolásával.

A világhíres Aleppó közel kétmilliós nagyváros, Damaszkusz után a második legnagyobb Szíriában. Olaszos csengésűvé európai kereskedők tették a nevét. Egyes fejtegetések szerint neve a halaba (fejni) igéből jön, mondván, Ábrahám ezen a helyen saját kezével megfejt tehén tejével vendégelt meg vándorokat. A török hódítás idején Halep, később Alep – végül Aleppó lett.

Idlibben a helyiek hősök – mondják a hazatért orvosok –, mindent megtesznek bajba került testvéreikért. A befogadók hibátlanul kezelik, hogy menekülők lepik el falujukat. A nyolc, Magyarországról érkezett orvos megbecsülését jól mutatja: csupa sáros cipőiket fényesre tisztítva találták meg az első munkanap utáni reggelen, és térdig sáros nadrágjaikat hajnalra szó nélkül és észrevétlenül tette rendbe a helyi értelmiségi szállásadó. Amikor az orvosok, akik két kis helyiségben laktak, reggel megköszönték a munkáját, csak annyit mondott, mindenkinek úgy kell segítenie a bajban, ahogy tud. Ő ezzel segíthet, ezzel mozdíthatja előre az orvosok munkáját, menekült honfitársai életét. Ugyanígy tett az az aktivista is, aki a Magyarországról érkezett orvosok szállításában segített saját autójával. Ő egy olyan férfi, akinek édesapját a szeme láttára gyilkolták meg. Ossamah doktor kiemeli: érkezett egy török férfi egy szállítmány pelenkával. Saját, talán minden vagyonát, használt autóját adta el, és abból ezt hozta a családoknak. Saját kezűleg osztotta szét.            

A legnagyobb sátortábor vagy 37 ezres. A fotókat nézem. Hatalmas sár az olajfaültetvények között. Esős, az orvos szerint alapvetően gyönyörű vidék. A helyiek a fasorok között uborkát és tököt termesztenek. Fasorok mellett és között sátrak, tetejükön napra kitett száradó matracokkal. Gyermek hintázik egy öreg fára lánccal erősített külső gumin. A sátrak mellett több esetben autó áll: tehetősebb, jól öltözött családok is menekültek a bombázások, a harcok elől.

Tragikus a szír polgári lakosság helyzete. Árva gyerekek, fiatal rokkantak, és még a messzi Dél-Szíriából is vannak itt menekültek. Egy nő Darariából egy kisbabával. Három gyermekét kivégezték. Csonka családok, idős, önellátásra nem vagy csak nehezen képes öregek maradtak a kisgyerekekkel. Magatehetetlen, kiszolgáltatott emberek tömege.

A döbbenet hatására a szír–magyar orvoscsoport tagjai úgy érezték, mintha egy túlságosan is drámai, realisztikus dokumentumfilm pörögne előttük.

– Ez a határátlépésnél kezdődött. Olyan érzés volt, mintha csak látnád az eseményeket kívülről, de nem lennél részese a történteknek. Valószínűleg így védekezett a lelkünk, mert amit ott láttunk, arra egész életünkben döbbenettel és fájdalommal fogunk emlékezni.

Egymillió menekült

A szíriai népfelkelés 2011 márciusában kezdődött, eleinte kormányellenes demonstrációkkal, a tunéziai események hatására. Az emberek a jelenlegi politikai elit hatalomgyakorlása ellen tiltakozva vonultak utcára, de a demonstrálók kezdetben csak reformokat követeltek, nem rezsimváltást. A rendfenntartók erőszakos beavatkozása miatt a tüntetések zavargássá fajultak, majd a rendőrség éles lőszerrel lőtt az emberekre, a lázongások gyorsabb elfojtása érdekében pedig harckocsikat, sőt hadihajókat is bevetettek.
A novemberben megalakult SZSZH indított szabadságharcot a hadsereg ellen. A kezdetben kizárólag könnyűfegyverekkel rendelkező lázadók a szomszédos arab országok és Törökország hathatós támogatásával jelentős katonai erővé nőtték ki magukat.
Az egyre súlyosbodó konfliktus miatt 2013. április elején több mint egymillió külföldre menekültről tudott az ENSZ. A menekülők elsődleges célpontja Törökország, ahol 192 ezer szíriai lelt menedékre. A török kormány a befogadó menekülttáborokat Hatay tartományban, a szíriai határ mellett hozta létre. Jordániában a félmilliót is meghaladta a szír menekültek lélekszáma. Ez naponta ötezres tömegekkel nő…

Olvasson tovább: