Kereső toggle

Napsütéses óráink Nagypáliban

A zalai település Európa második legzöldebb faluja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagypáli, Zala megye zöld gyöngyszeme. A csodafalunak is nevezett település 2004 óta 60 pályázaton több százmillió pályázati forintot nyert. A település a zöld Európa-bajnokságon ezüstérmes lett: itt egy lakosra magyar viszonylatban csaknem rekordmennyiségű napelem és napkollektor jut.

A hat négyzetkilométeres Zala megyei Nagypáliban négyszázharmincan élnek. Minden hetedik emberre jut egy nyertes pályázat… A falu hatszáz éve még Pály néven szerepelt a dokumentumokban. A név kötelez. Pály, a nyertes pályázatok falva.  A több száz hektárnyi erdő, szépen művelt földek, szőlőskertek között, egy völgyben fekvő szép kis község jelentős népességnövekedése is folytatódik nemsokára. Egy fiatal házaspárnak a Petőfi utcában ugyanis hármas ikrei születnek. Ünnepi pillanat lesz ez Nagypáliban, mint minden születés – mondta el a Heteknek Szita Gabriella jegyző.
A zalaegerszegi kistérséghez tartozó faluban nincsen pártoskodás. Nem vették át, nem képezték le a hazai széttagozódást. De mondhatjuk így is: Nagypálit nem sikerült megosztani. Az itt élők otthonuknak tekintik a települést, azt keresik, miben tehetik közösségük életét még jobbá. Közös vonásuk: büszkék a falujukra. Odaállnak a rászorulók mellé, nem hagyják egymást egyedül a bajban. Például egy hajdan igen jókezű asztalosmestert, aki mára nagyivó lett, nem hagytak hajléktalanná válni, segítettek megőrizni otthonát.

A Napra lehet nézni

Ahogyan az egész Zalai-dombságban, Nagypáliban is igen magas a napsütéses órák száma. Ennek – és az innovatív lelkesedésnek – megfelelően a településen 315 négyzetméternyi napkollektor gyűjti az energiát, és mintegy 5200 wattos a napelem-kapacitás, ebből 900 watt lakóházaknál, magánkézben működik. (A napkollektor a használati meleg víz előállításában segít, a napelem pedig elektromos áramot termel.) Köcse Tibor polgármester a prágai parlament épületében vette át a megújuló erőforrások hasznosításában élen járó európai településeknek járó RES Champion (Megújuló Energiák Bajnoka) kitüntető címet. Első helyen Kronprinzenkoog (Németország), második helyen Nagypáli, harmadik helyen Dobbiaco (Olaszország) végzett. Azért versenyeztek egy kategóriában a dobogósok, mert ötezernél kevesebben lakják őket – a versenyben 3500 település mérette meg magát. A napenergia- és biomassza-felhasználást népszerűsítő programban a résztvevők együttesen közel 2 millió négyzetméter napkollektor-felülettel, 3000 megawatt napelemes kapacitással és 1100 megawatt biomassza-hasznosítással büszkélkedhetnek.
A Napkorona Bajnokságban is 2. helyezést ért el Nagypáli, a közeli, szintén zalai tájon fekvő Dötk előzte meg őket. A versenyben azt értékelték leginkább, hogy egy lakosra mekkora napkollektor-felület jut négyzetméterben.
Mondanunk sem kell, hogy a megújuló energia szükségességét Nagypáliban is az energiaárakban, a gázimportban fellépő bizonytalanságsorozat indokolja. Ugyanakkor itt nemcsak
a gazdasági megfontolások, hanem a tudatformálás is fontos szerepet játszik. Az önkormányzat célja, hogy a környezetkímélő rendszereket minél több nagypáli háztartás átvegye. Ékes példa erre, hogy a falu polgármesteri hivatalában esővízzel működik a vécéöblítő. (Egy négyszemélyes családban átlag 150 liter csapvizet használnak el naponta. A szürkevízzel – tehát nem ivóvízzel – kiváltható mennyiség ebből 70 liter.)
– Mit szólsz a zöld fejlesztéshez? – kérdeztük a lakóligetnél egy fiútól.
– A zöld szín a magyar zászló része, tehát itt is természetes – válaszolta nevetve, kezét széttárva.

Fenntartható fejlődés

Köcse Tibort 1994 óta folyamatosan újraválasztják a zöldfalu polgármesterének. Ő hivatásos katonaként családjával költözött Nagypáliba. Könnyűszerkezetes házak építésével foglalkozik vállalkozásában.
A település tíz éve kimondottan hátrányos pénzügyi helyzetben volt. Az akkori vezetés a fenntartható fejlődés irányába fordította az önkormányzatot. A megújuló energiaforrások mellett a másik irány a turisztikai vonzerő növelése volt és maradt. A nagypáli mintaprojekt meghozta a pénzügyi stabilitást és a környezet tisztaságát. A Megújuló Energiaforrások Innovációs Ökocentruma inkubátorház lesz, vagyis olyan vállalkozások otthona, melyek megújuló energiaforrások alkalmazását ösztönzik.
Tucatnyi dunántúli falu hozta létre a Pannon Interregionális Innovációs Nonprofit Kft.-t. Legtávolabbi partnerük talán a Fejér megyei Mór városa. A társaság alapító tagjainak pályázatát jutányos áron írják meg, de a nem alapító tagoknak is jó áron dolgoznak. A nagypáli székhelyű cég referenciája a településnek hozott 60 nyertes pályázat. A pályázatokból Budapesttől 240 kilométerre valódi európai falut építettek. Hogy csak a jelentősebb fejlesztéseket említsük: gázvezeték- és szennyvízhálózat, kábeltévés rendszer, ravatalozó, játszótér, ökocentrum, templomfelújítás, orvosirendelő-felújítás, közvilágítási program, napelemes villamosenergia-rendszer, energiafűz-ültetvény, szélturbina, pelletkazán. 
Ha egy pályázathoz a sok közül a költségvetésből nem volt fedezetük, akkor azt az OTP önerőpótló hiteléből oldották meg. A Hetek információja szerint költségvetési éven túlnyúló önerőhitelt az OTP a jövőben nem tud nyújtani. A magyarázat az önkormányzatok jövőre nézve bizonytalan finanszírozási helyzete volt. Erről Nagypáliban semmit nem tudtak mondani. Az azonban bizonyos, hogy a települési pályázati fejlesztéseknek, beruházásoknak vége, ha az önerőhitel nem működik már.
Nagypáli ökoturizmust akar teremteni. Ez azt jelenti, hogy már mostantól bárkit szívesen fogadnak egyeztetés után egyénileg vagy csoporttal. Van mit megmutatniuk a Föld jövőjét, a saját jövőnket óvni akaró magyaroknak és más földlakóknak.
A Zalai-dombság gyöngyszemét látni akaró vendégek szívélyes vendéglátást érzékelhetnek. Ezt a tájat annyi kis völgy tagolja, hogy aprófalvas, „szeges” vidékké alakult. Ruffy Péter riporter így ír a Zalai-dombságról:   „Ezernyi völgy. Ezernyi hajlat, ezernyi domb, ezernyi erődsziget. (…) Ezernyi hajlék, fehér présházak, vasalt ajtajú öreg borospincék, tündérnyi völgyhajlatok… feketerigó füttye hinti be a tájat. A tájat, mely hasonlíthatatlan. A tájat, mely egyedülvaló.”
Olvasok a faluról indulás előtt, leginkább az energiafűz-ültetvény léte kelti fel az érdeklődésemet. Amit találok, azt mutatom középiskolás fiamnak. Ő azonban azt mondja, hogy a médiatanáruk már beszélt nekik erről, és még filmet is láttak. Az energiafűz-ültetvényt három éve géppel dugványozták néhány nagypáli hektáron. A gyorsan fejlődő növény a nádra hasonlít, ha megnő. Energetikai célokra nemesítik, mert magas szalicil-alkohol-tartalma miatt fűtőértéke megegyezik a szénpor fűtőértékével. Az energiafűz termesztésével ki lehet váltani az erdők tűzifának való kivágását. Évente kétszer is betakarítható. Mind a kétszer megoldható az, hogy mezőgazdasági holtszezonban arassák a füzet. Ami az egész mezőgazdaság számára új alternatíva lehet. 
Nagypáli a hármas határ mentén való fekvését is ki akarja használni – horvát, szlovén és osztrák kapcsolatokat szeretnének bevonni. Ezzel nemzetközi partnerségen alapuló pályázati projektek is megvalósulhatnak Zalában. Kézművesműhely, kerékpárosközpont, trópusi növényház és kápolna, egészségmegőrző központ, pajtaszínház szerepelnek az európai falu álmaiban.
Testvérvárosi szerződést kötött Nagypáli a szudáni Kosty várossal. A felek a kölcsönös segítségnyújtásban is megállapodtak, ám a falu a turizmust és a gazdaságot érintően szeretne profitálni az együttműködésből. A polgármester a szerződés megkötésekor úgy magyarázta ezt a lépést, hogy „a kistelepülésekre nehéz befektetőket csalogatni az európai országokból. Ezért vetődött fel a nyitás gondolata Közel-Kelet, illetve az afrikai országok irányába”.
Egy kartúmi, 3 ezer főt foglalkoztató gyár igazgatójával televízió, gépjármű, illetve mezőgazdasági gépek közös gyártásáról ejtettek szót. Ennek lényege, hogy több munkadarab előszerelése Nagypáliban vagy környékén, végszerelése pedig Szudánban történne.

Olvasson tovább: