A hejőcsabai katolikus templom és szeretetotthon. Templom mellett nem jó lakni Fotók: Somorjai L.
Mielőtt bárki újságírói rosszindulatot sejtene az eddig leírtak alapján, el kell mondanunk: tizenkét személlyel – egykori és jelenlegi lakókkal, korábbi alapítványi alkalmazottakkal, ügyvéddel, hozzátartozókkal – folytatott beszélgetéseink során senki, egyetlen mondattal sem cáfolta az intézményben tapasztalható "különös" tényekről szóló információinkat, sőt kivétel nélkül mindenki újabb adalékokkal szolgált a szeretetotthon működéséről összeálló képhez. Ezenkívül pedig kiderült, hogy a tarthatatlan állapotok miatt az elmúlt években hét nyugdíjas és körülbelül tíz alkalmazott távozott az otthonból, melynek fennállása óta összesen nem volt hatvannál több lakója.
N. Ilona 1995-ben költözött az otthonba, hozzátartozói szerint teljesen egészségesen. Két év alatt háromszor került kórházba, majd 1997-ben elhunyt. Halála egy háromnapos ünnep első napjára esett, így rokonai csak a negyedik napon keresték fel a szeretetotthont. Azt azonban nem tudták meg, hogy pontosan miért halt meg N. Ilona, mivel a holttest akkorra már el volt hamvasztva. Ez a tény azért meglepő, mert abban az időben két-három hetet kellett várni egy hamvasztásra, mivel Miskolcon nem volt krematórium.
N. Ilona 1995-ben 1,6 millió forintot fizetett az otthonba történő felvételéért, majd a halálát megelőző napon kiegészítő végrendeletet "írt alá", melyben az otthonban található bútorait és könyveit is a katolikus egyházra hagyta. Egyik rokona, aki rendszeresen látogatta a kórházban, elmondta, hogy a halála előtti napokban Ilona néni már nem volt eszméleténél, így a kiegészítő végrendelet sem származhat tőle. Tény, hogy az írás – egybevetve N. Ilona korábbi leveleivel – nem az ő írása, csupán az aláírás hasonlít az eredetire.
A Szent Erzsébet Szeretetotthon, N. Ilona utolsó lakhelye, a Szeretet utca 15. szám alatt található Miskolc Hejőcsaba nev? kertvárosi részén. A negyvenlakásos épület egy telken áll a hejőcsabai katolikus templommal és a plébániával.
A szeretetotthon vezetője Sedon László hejőcsabai plébános:
– Igen, ez teljes mértékben egyházi intézmény – feleli kérdésünkre. Amikor azonban elmondom, hogy az egri érsekségen határozottan kijelentették, hogy az otthont egy magánalapítvány működteti, visszakozik. – Jogi értelemben tényleg magánalapítvány. Viszont az egyház hozta létre.
Az öttagú kuratórium tagjai közül három pap, az egyik maga Sedon, továbbá az épület megvásárlásához az egri érsek is adott anyagi támogatást. Az információt alátámasztják Sedon szavai, miszerint "sikerült 65 millióért megvennünk az épületet, pedig az alapítványnak akkor csak 240 ezer forintja volt". (A telekkönyvi bejegyzésből látható, hogy a templom tulajdonosa a katolikus egyház, a szeretetotthoné pedig az egyház által létrehozott Szent Erzsébet Szeretetotthon Felépítéséért Alapítvány.)
Sedon László a "benti problémákról" nem hajlandó nyilatkozni, mert a lakók rendszeresen elmondhatják panaszaikat neki, a kívülállók viszont nem tudhatnak semmiről. Kivéve talán azokat, akik korábban "Sedonnál" laktak, de később kiköltöztek.
Mint például Hajdú Imre és felesége:
– Ott gondozás nem volt, a plébános édesanyja próbálta volna rávenni a lakókat, hogy lássanak el szolgálatot, gondozzák egymást. Mi viszont azt feleltük, nem megyünk bele ilyesmibe, hiszen minden hónapban befizetjük majdnem a teljes nyugdíjunkat, és még az államtól is jár támogatás minden lakó után az alapítványnak. Ennyi pénzért talán csak elvárhatjuk, hogy ne egymást ápolgassuk, nem?
Ha már szóba került a pénz, nézzük meg, milyen anyagi feltételekkel lehet bekerülni a Szent Erzsébet Szeretetotthonba: egy kétszobás lakrész bérleti joga jelenleg hárommillió forint. A lakrészt a jogosult élete végéig használhatja, a jog azonban halála után nem örökölhető, és élete során sem ruházható másra. Halál vagy kiköltözés esetén a lakrésszel ismét az alapítvány rendelkezik. A lakók az ellátásért fejenként havi 40 ezer forintot fizetnek, az ellátásban azonban nincs benne a telefon, a televízió, illetve az alapítvány által meghatározott mennyiséget meghaladó gáz- és villanyhasználat, illetve a drágább gyógyszerek díja. Öszszehasonlításképpen: egy állami üzemeltetés? nyugdíjasházban lakó házaspár elmondta, hogy fejenként havi 25 ezer forintból mindennel együtt "kijönnek", és szemben a "Szent Erzsébeti" 3 milliós belépődíjjal, csak 240 ezer forintot kellett befizetniük.
Ezek után joggal gondolhatnánk, hogy a drágább egyházi otthonban jobb az ellátás minősége, mint máshol. Az általunk megkérdezett idős emberek szerint azonban épp ellenkezőleg: rosszabb.
Ki itt belépsz
2002. 06. 07. (VI/23)
