Kereső toggle

Szélsőjobbos hecc a pécsi egyetemen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Furcsa plakátok jelentek meg a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és
Jogtudományi Karán. A diákok a Hallgatói Önkormányzat megválasztására készültek,
s a kortesplakátok között feltűnt egy "Esőkirály" fedőnévvel ellátott plakát,
amelyen egy nem létező, Rosenhohn Samu nevezet? személyt karikíroz ki a "szerző".
A plakáton megjelennek a zsidóság elleni sztereotíp vádak: a kommunizmus és a zsidóság
közötti egyenlőségjel, a hatalom iránti megszállottság, a személyi kultusz és a
gazdasági elnyomás, az emberek anyagi javait elszívó zsidóság képe. Az ügy pozitívuma
hogy a diákok és a tanárok közül többen azonnal felléptek a jelenséggel szemben.



A plakát. A "magyarok" és "zsidók" közötti etnikai határt az
egyetemisták és főiskolások nagy többsége magától értetődőnek tekinti

A pécsi Student diákegyesület azonnal tiltakozott az uszítás ellen. Levelükben a
következőt írták: "Meggyőződésünk, hogy ez semmiféleképpen nem összeegyeztethető
a JPTE humanista, emberszerető szellemével. Ezúton szeretnénk a Tisztelt Dékán Úr
figyelmét felhívni arra, hogy ilyen diszkriminatív, raszszista aktivisták tevékenysége
(az Ön tudomása és beleegyezése nélkül) a Jogi Karon rendkívül rossz fényt vet a
pécsi diákság egészére, ezért kérjük a szükséges intézkedések megtételét. Azért
is fontosnak tartjuk az ehhez hasonló megnyilvánulásoktól való elhatárolódást,
mivel egyáltalán nem reprezentálja az egyetem polgárainak többsége által képviselt
szellemiséget."

Petrétei József, a JPTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese a Heteknek
elmondta: a plakát tartalmát mélységesen elítéli, szerinte az illető nincs tisztában
az alapvető erkölcsi és emberjogi normákkal, valamint azzal sem, hogy mit jelent valójában
a véleménynyilvánítás szabadsága. Az alkotmányjogi tanszékvezető docens hangsúlyozta,
hogy a JPTE-en eltöltött húsz év alatt még nem tapasztalt hasonló megnyilvánulást,
bár az eset nyilvánvalóan bizonyítja, hogy a Jogi Karon jelen van az antiszemitizmus.

"Ez a fiatal réteg fogékonyabb a politikára, és érthető, hogy némelyek szimpatizálnak
a burkoltan antiszemita pártokkal, mivel a demagógia mindig is jó eszköz volt a bűnbakkeresésre.
Érzésem szerint a plakátnak meglehetősen demokráciaellenes felhangja van" – tette
hozzá Petrétei József, aki határozottan kijelentette: hasonló megnyilvánulások a
tanórákon, előadásokon sem az oktatók, sem a diákok részéről nem hangozhatnak el.

Dr. Kiss Lászlóné, a Jogi Kar dékáni hivatalának vezetője úgy látja: az elmúlt hét
rendkívüli helyzete okozhatta, hogy a plakátdömping közepette hivatalos engedély nélkül
közszemlére került ez az "őrült" plakát. "Ebben én éretlenséget látok –
fűzte hozzá megdöbbenve. – Ez egy kirívó jelenség. Nem szabad általánosító következtetést
levonni, az egyetemen nem súlyosabb a zsidóellenesség, mint a magyar társadalomban általában."
Az egyetem falára felkerülő hirdetményeket a hivatal mindig lepecsételéssel engedélyezi,
ami ebben az esetben nem történt meg. Ilyen extrém megnyilvánulást még nem látott,
és nem is engedélyezne. Az illegális falragaszokat pedig a létesítmény felelős
gondnoka rendszeresen eltávolítja.

A másik plakátengedélyezéssel bíró szerv a Hallgatói Önkormányzati Tanács,
amelynek vezetői, Sipos B. Tihamér és Goldberger Péter személyesen "tisztították
meg" a kart. Ezután személyesen is elbeszélgettek az általuk jól ismert, álnéven
publikáló "Esőkirállyal". A HÖT elhatárolja magát a plakáttól, tapasztalatuk
szerint még nem fordult elő, hogy hasonló tartalmú plakátot akartak volna engedélyeztetni.

Molnár Péter, III. évfolyamos joghallgató – szintén HÖT-tag – hallgatótársa
helyett is szégyelli magát, szerinte az illető átlépte az általános erkölcsi normákat.
Goldberger Péter másodéves hallgató szerint, bár a demokráciában mindenki szabadon
kinyilváníthatja véleményét, az ilyen szélsőségeknek mégsem szabadna megjelenniük
az egyetemen.

Az egyetemi hirdetőtáblákon elhelyezhető dokumentumokkal kapcsolatban megkérdeztük
Dr. Kovács Tibort, az Oktatási Minisztérium munkatársát is, aki elmondta, hogy az OM
csak törvényességi szempontokból foglalkozik az egyetemekkel. Mint mondta, minden
egyetem saját hatáskörébe tartozik, hogy szabályozza, illetve figyelemmel kísérje a
faliújságokon megjelenő plakátokat, hirdetéseket.


Kovács András szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanára
1992-93-ban készített felmérést a magyar egyetemisták és főiskolások között,
melyben vizsgálta a zsidóellenes előítéletek meglétét és erősségét. E kutatás
szerint a "magyarok" és "zsidók" közötti etnikai határt az egyetemisták és
főiskolások nagy többsége magától értetődőnek tekinti, sokkal inkább, mint az idősebb
korosztályok, leszámítva a II. világháború előtt felnőtteket.

A felmérés során ezer egyetemi és főiskolai hallgatóval beszélgettek személyesen.
Az interjúalanyokat úgy választották ki, hogy nem, kor, lakóhely és iskolatípus
szerint reprezentálják a teljes magyar egyetemi és főiskolai hallgatóságot. A kutatás
eredménye szerint Magyarországon az egyetemi és főiskolai hallgatók 43 százalékának
nincsenek zsidóellenes előítéletei, 32 százalékuk hajlamos az ilyen előítéletes
sztereotípiák elfogadására, 18 százalékuk antiszemitának és további 7 százalékuk
már szélsőséges antiszemitának mondható. A diákok 75 százaléka azt állította,
hogy vannak jellegzetes zsidó tulajdonságok. Az egyetemisták 35 százaléka úgy vélte,
hogy a magyarországi zsidókat nem köti össze több dolog a magyarokkal, mint a világon
máshol élő zsidókkal.

Az alacsonyabb státusú társadalmi közegből származó diákok zsidóellenessége erősebb,
a hagyományos előítéletekben, illetve az ezekből származó nézetekben fejeződik
ki. A magasabb státusú családokból származók esetében mindez kevésbé intenzív.
Ebben a csoportban ez a gondolkodásmód részben már politikai kódként – a
liberalizmus elutasításának kódjaként – működik. A felmérés eredménye azért
is meghökkentő, mivel a jelenlegi egyetemisták közül kerül ki a jövő társadalmi,
politikai és gazdasági elitje.

Olvasson tovább: