Kereső toggle

Tisztes élet, bajtársiasság, megbízhatóság és pontosság

Akiknek az emberélet a legfontosabb

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A bányamentők élet- és vagyonmentő munkája felbecsülhetetlen jelentőségű. Az
elmúlt 15 évben több mint 538 társukat mentették ki szorult helyzetéből, és
közülük 348 embert élve tudtak visszaadni családjának, kollektívájának. A
bányamentők hétköznapjairól kérdeztük Bérczes Tamást, a Tatabányai Bányászati
Igazgatóság Központi Bányamentő Állomásának vezetőjét.



Bérczes Tamás. "Amikor mindenki menekül, nekünk akkor kell mennünk előre" Fotó:
Vörös Szilárd

– Mi a különbség egy bányász és egy bányamentő között?

– A bányászból lesz a bányamentő. A kiemelkedően jó munkát végző
dolgozókat próbáljuk kiemelni, és bányamentőt faragni belőlük. Az üzemeknek és a
föld alatt dolgozóknak is elsősorban az az érdeke, hogy a bányamentők jól
képzettek legyenek, olyan emberek, akikre mindig, minden körülmények között
számítani lehet. Ha a vezetők tudják is, kik a legjobb munkások, ez még nem jelenti
azt, hogy ezeket az embereket automatikusan bányamentővé képzik és nevezik ki. Nekik
kell eldönteniük, vállalják-e ezt a kihívást. Fontos az előélet, a magánéleti
viselkedés, a bajtársiasság, a kölcsönös megbecsülés, a megbízhatóság és a
pontosság. Előfordult olyan is, hogy üzemi jelölés és önkéntes jelentkezés után
egy személyt a bányamentők nem fogadtak be maguk közé, mert magánéletéből úgy
ismerték, hogy bár jó szakmunkás, bajba jutott társain nem segít. Mindezek után
alapos orvosi és pszichológiai vizsgálat következik, s ezután lehet a jelölt a
bányamentő-tanfolyam hallgatója. A bányahatóság előtt kell felkészültségéről
számot adnia, s ha megfelelt, papíron már bányamentő. A bányamentő az akciókon
edződik igazán.



Bányamentési gyakorlat. "Mentési akcióknál nem a rangok számítanak, sokkal
inkább a fegyelem" Fotó: Vörös Szilárd

– Milyen a jó bányamentő?

– Munkáját a legjobb tudása szerint végzi. Bányamentéskor a kapott parancsot
teljesíti. Olyan erényekkel kell rendelkeznie, hogy ne csak a kabáthajtókán viselt
bányamentői jelvényről lehessen felismerni. Mentési akcióknál nem az üzemi
szolgálati rangok számítanak, sokkal inkább a fegyelem. Ha emellé párosul a jó
szaktudás, akkor tisztában van a feladatával, amit nehéz körülmények között
körültekintő, pontos munkával kell elvégeznie. Bátor legyen, de ne legyen vakmerő,
hisz nem kockáztathatja saját vagy társai életét. A legnagyobb erőpróba az, amikor
bányabaleset történik: tűz, vízbetörés, sújtólégrobbanás, gázrobbanás,
esetleg gázmérgezés. A legtöbb ember a föld alatt ilyenkor elveszíti
lélekjelenlétét, ideges, kapkodó lesz, ami rossz hatással van a többiekre. A
bányamentőnek ekkor elsősorban a rendet kell fenntartania, a nyugalmat biztosítania,
hogy könnyítse a mentési munkát, önbizalmat és a szabadulás esélyét közvetítse
társainak. Amikor mindenki menekül, nekünk akkor kell mennünk előre.

– A bányamentők innen a központi bányamentő állomásról indulnak bevetésre?

– Vannak hivatásos bányamentők, akik csak mentéssel foglalkoznak, ők a
függetlenítettek. A nem függetlenített bányamentők a bányaüzemek vájárai,
aknászai, villanyszerelői közül kerülnek ki. Ők vannak a legközelebb a
helyszínhez. A bányaüzemek pontosan nyilvántartják a bányamentőiket, mert ezt
telepítéskor is figyelembe kell venniük. Riasztás esetén az üzemben és a
bányamentő állomáson is tudni kell, melyik mentő van műszakon. Minden műszakban
kell hogy legyen egy raj – öt fő – bányamentő.

– Mit visz magával a bányamentő, amikor mentésre indul?

– A bányamentő készülék használata teszi igazán szakszerűvé a mentést,
mert a mentők légzésre alkalmatlan levegőj? térben dolgoznak. A készülék
szakszerűtlen használata is halált okozhat. Ellenőrzését a szakember úgy végzi el,
mint amikor egy úr felölti a zakóját. A készülék egyébként 12,5 kg-os, ami egy
tüdőautomatából, egy oxigénpalackból és egy lúgosszelencéből áll, amelybe egy
nagyon precíz adagolószerkezet van beépítve. Ezek a készülékek korszerűek, bár
tizenöt éve fejlesztették ki őket. Ezenkívül még nagyon sok mindent kell a
mentéshez magával vinnie: egy tartalék oxigénpalackot, tartalék lúgosszelencét,
fejszét, fűrészt, illetve mérőeszközöket, életmentéshez vinnie kell még
menekülőkészüléket is.

– Tatabányai bányamentők is részt vettek a közelmúltban történt ausztriai
szerencsétlenség áldozatainak a mentésében...

– Közülük csak egy szakképzett mentő van, kollégánk Sőregi László.
Háromgyerekes családapa, aki karitatív alapon, a saját szabadsága terhére és saját
költségein utazott a tragédia helyszínére, nem mint a tatabányai egység
küldöttje. Suta István Chrow nev? kutyájával nyújtott segítséget, ő addig
dolgozott nálunk, amíg lehetőségünk volt személykereső kutyákat idomítani és
tartani. Az anyagiak sajnos ellehetetlenítették ezt a szolgálatot, pedig 1989.
augusztus 1-jétől 1994. februárig tizennégy esetben segítettek nemcsak a bányában,
hanem az országos katasztrófaszolgálatnál is. Szabadkai Attila és Miksó Sándor
szintén volt kollégáink. Az ausztriai akciót Pavelcze László vezette és Hadlaczki
István székesfehérvári búvár is ott volt. Az előbb említett személyek mindannyian
a Magyar Speciális Mentők Egyesülete Alapítvány segítői, karitatív módon
dolgoznak. Tatabányáról csak eszközöket kaptak.

Olvasson tovább: