Kereső toggle

Birodalmak tanácsa

Történelmi arab–európai közeledés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Fotó forrás: consilium.eurupa.eu

Miközben a V4-ek történelmi jeruzsálemi csúcstalálkozója elmaradt, az Európai Unió új fejezetet nyitott az arab országokkal való kapcsolatában. Formálódó érdekszövetség erős Izrael-ellenes felhanggal.

Történelmi csúcstalálkozót tartott a napokban az Arab Államok Ligája és az Európai Unió az egyiptomi Sarm es-Sejkben. A felek már a 2015-ös migrációs válság óta rendszeres miniszteri találkozókat folytatnak, ilyen számban és magas szinten azonban most találkoztak először.

Arab-európai tengely

Bár a kétnapos találkozón tényleges gyakorlati lépésekről nem született döntés, a résztvevő kormányfők és vezetők nem győzték hangsúlyozni, hogy önmagában a konferencia létrejötte is óriási eredmény, egy szimbolikus üzenet is a régió és egyben az egész világ számára. Az esemény súlyát mi sem jelzi jobban, hogy az Európai Unió a legmagasabb szinten képviseltette magát, 24 uniós tagállami vezető mellett jelen volt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is.

A központi narratíva szerint a csúcstalálkozó fő témája az illegális bevándorlás és a terrorizmus visszaszorítása volt, habár a rendezvény záróakkordjaként elfogadott nyilatkozat első néhány pontja jelezte, hogy ennél átfogóbb és messzebbre mutató együttműködés van kibontakozóban. Úgy fogalmaztak, hogy a világ népességének mintegy 12 százalékát kitevő két régió szoros kooperációja egy „új korszak kezdetét jelenti”, amelyben az egyre mélyülő európai–arab partnerség egy új globális rend megteremtését hivatott elérni.

A résztvevők egyúttal azt is kilátásba helyezték, hogy az együttműködésük értelmében a jövőben szoros partnerként kívánják képviselni a közös érdekeiket a további nemzetközi találkozókon annak ellenére, hogy a térségek között komoly kulturális, világnézeti és civilizációs ellentétek vannak. A találkozón Donald Tusk világossá tette azt is, hogy a két regionális szervnek a saját hatáskörében kell kezelnie az előttük álló kihívásokat, nem pedig a területileg tőlük távolabb elhelyezkedő nagyhatalmakéban. Ezzel nyilvánvalóan Oroszország és Kína egyre intenzívebb közel-keleti és afrikai térnyerésére, illetve az újabban Európai Unióval szkanderező Egyesült Államokra utalt.

Erdogan után szabadon

Habár a február végi konferencián láthatóan nagy volt az egyetértés a felek között, a találkozó zárónyilatkozatának szövegezését éppen a magyar vezetés illette kritikával, amiért annak korábbi verziója hivatkozott az ENSZ menekültügyi csomagjára, amelyet több más országgal együtt Magyarország is elutasított. Miután azonban a végső verzióból kivették az ominózus szakaszt, Szijjártó Péter külügyminiszter jelezte, hogy készek aláírni a dokumentumot.

A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy felszámolják a földközi-tengeri illegális migrációs útvonalat. Meghirdették a terrorizmus, az illegális bevándorlás és az embercsempészet elleni küzdelmet is. Az Európai Unió vezetői kifejtették, hasonló megállapodást szeretnének kötni az észak-afrikai térséggel, mint pár éve Erdogannal és Törökországgal, azaz politikai legitimációért és pénzügyi ellentételezésért cserébe teljesen felszámolják a régióból történő illegális migrációt.

Éppen ezért szóba kerültek az olyan konfliktuszónák is, mint a brutális humanitárius katasztrófától szenvedő Jemen, az anarchikus állapotoktól nyűglődő Líbia és a véres polgárháború sújtotta Szíria is. Érdekes módon a zárónyilatkozat az említett válsággócpontokon kívül még egyetlen térséget említ, mégpedig a Közel-Kelet egyetlen demokráciáját, Izraelt.

Jeruzsálem és a „megszálló” Izrael

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: