Kereső toggle

A Willkommenskultur csődje

Tömegtüntetések Chemnitzben egy brutális késelés után

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Másfél hete áll a bál a keletnémet városkában, miután két migráns halálra késelt egy német férfit. A baloldali média görcsös politikai korrektséggel a szélsőjobbra próbál hárítani mindent, míg a népharag odáig nőtt, hogy egyes közvélemény-kutatások szerint az AfD szép csendben megelőzte a szocdemeket.

Spontán tüntetések robbantak ki a kelet-németországi Chemnitzben azt követően, hogy augusztus 26-án egy Irakból és egy Szíriából érkező migráns huszonöt szúrással halálra késelte a harmincöt éves német–kubai származású családapát, Daniel Hilliget, valamint súlyosan megsebesítettek további két német férfit. A nagyjából kétszázötvenezer fős városka utcáit szinte azonnal közel ezres tömeg özönlötte el, akik a bevándorlók jelentette terrorveszély és egyúttal az Angela Merkel képviselte migránspárti politika ellen kezdtek demonstrálni. Az utcára – és a város egykori névadójának is számító Karl Marx ikonikus szobrához – vonulók azt is szóvá tették, hogy míg az egykori NDK területéhez tartozó keleti országrész máig nem érte el a nyugat-német tartományok életszínvonalát, addig a német kormány az ő felzárkóztatásuk helyett az illegális bevándorlókat szponzorálja. A tömeg, amely azóta már többször is elérte a tízezer főt is, helyenként összetűzésbe került a migránspárti és olykor a szélsőbaloldali ellentüntetőkkel, valamint a kivonuló rendőrökkel. Az ellentábor ugyancsak mozgósította támogatóit; legutóbb #wirsindmehr (magyarul „mi vagyunk többen”) fémjelzésű koncertjük egész Németországból több tízezres közönséget vonzott a városba. A szászországi hatóságokat közben szövetségi és más tartományok rendfenntartóival is kiegészítő rendőrség azóta sem tudott teljesen úrrá lenni a kialakult helyzeten. Az általános felháborodást csak növelte, hogy míg a halálos késelést a rend őrei nem tudták megakadályozni, annak már nem volt akadálya, hogy a kivonuló rohamrendőrök helyenként brutális módon lépjenek fel a tüntetőkkel szemben.

Bár a mainstream média és a német politikai vezetés egymást jól kiegészítve igyekszik azt a narratívát erősíteni, hogy a megmozdulások egytől egyig erőszakos szélsőjobboldali zavargások, egyre több forrásból lehet azt olvasni és hallani, hogy a demonstrációk tulajdonképpen a német társadalom általános felháborodásának lenyomatai. Igaz, hogy a Bild című német napilap értesülései szerint megesett, hogy némely tüntetők náci karlendítéssel szalutáltak és elindultak migránsok ellen portyázni. Az ország egyéb területeiről is jelentettek be migránsok ellen elkövetett erőszakot. Emellett a tüntetések szervezésében részt vettek szélsőjobboldaliként számon tartott szervezetek (például a futballhuligánnak tartott Kaotik Chemnitz és a PEGIDA, vagyis a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizációja Ellen mozgalom), továbbá a magát inkább nacionalistaként pozicionáló AfD (Alternatíva Németországért) párt. Azonban a másfél hete tartó többezres tömegdemonstrációkat mégsem lehet általánosságban rasszistának, antiszemitának vagy akár xenofóbnak bélyegezni. Ugyancsak táplálta a népharagot az a tény, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nem tudott választ adni arra a kérdésre, miként lehet az, hogy bár az iraki, egyébként többszörösen büntetett előéletű késelőnek már többször visszautasították a menekültügyi kérelmét, hamis útlevelei voltak, és immáron két éve ki kellett volna utasítani az országból, ez idáig mégis szabadon tevékenykedhetett Németországban.

Maga a városi rendőrség és az ügyészség is először úgy tájékoztatott az esetről, hogy a szombati belvárosi szabadtéri fesztivált követő éjjelen „különböző nemzetiségű férfiak” csaptak össze, egy ember meghalt, ketten súlyosan megsérültek, a rendőrség pedig egy 22 és egy 23 éves férfit fogott el. A puszta számok közlésével gyakorlatilag elhallgatják, hogy ki a tettes és ki az áldozat, és elferdítik azt az objektív tényt, hogy a gyilkosság nem más, mint egy újabb, migránsok által elkövetett bűncselekmény a helyi polgárokkal szemben.

Angela Merkel szóvivője, Steffen Seibert a gyilkosságról nem beszélt, míg a tüntetőknek – szinte gúnyosnak és cinikusnak tűnő módon – azt üzente, hogy „Németországban az önbíráskodás nem megengedett”. Barbara Ludwig, Chemnitz polgármestere azzal kommentálta a gyilkosságot és az azt követő eseményeket, hogy „semmi sem indokolja, hogy a tragikus eseményre bárki is erőszakkal reagáljon, és még kevésbé, hogy a hatóságokkal szemben erőszakosan lépjen fel”.

A tárgyilagos, szinte szenvtelen reakció a migránsoktól súlyos bűncselekményeket elszenvedő német lakosság felé nem ismeretlen a németországi városvezetések részéről. Talán legemblematikusabb esetként még sokunk fülében ott csengenek Henriette Reker kölni polgármester szavai, aki a hírhedt 2015-ös szilveszteri csoportos (körülbelül ezres nagyságrendű) szexuális inzultusokat és rablásokat annyival nyugtázta, hogy „a jövőbeli esetek elkerülése érdekében a német lányok mindig legyenek az idegenektől egy karnyújtásnyi távolságra”. Arról, hogy a német politikai vezetés miként kíván fellépni az egyre növekvő terrorveszély ellen, sem akkor, sem most nem szólt a fáma. 

Sigmar Gabriel volt külügyminiszter Twitteren a gyilkosság helyett már egyenesen „szélsőjobboldali terrorról” panaszkodott, ami szerinte „nem csupán Szászország, hanem egész Németország problémája”, és amivel szemben erőteljesebb rendőri fellépést követelt. Szinte groteszkbe hajlik, ahogy a német politikai elit egy pillanat alatt megfordította az asztalt, és ahelyett, hogy a valós problémákat boncolgatnák, az elkeseredett polgárok tömegeit igyekeznek demoralizálni azáltal, hogy a szélsőjobbos (vagy legalábbis az általuk szélsőjobboldalinak bélyegzett) elemeket kriminalizálják, avagy Hitler szellemi utódaiként vagy épp terroristaként állítják be. A rendőrségnek időközben parancsba adták, hogy az AfD ifjúsági szervezeteit a brémai és az alsó-szászországi tartományokban átvilágítsa, azt vizsgálva, hogy milyen „alkotmányellenes” tevékenységet találnak náluk, bár az alsó-szászországi belügyminiszter szerint ennek nincs köze a chemnitzi eseményekhez.

A chemnitzi incidenshez érdekes adalékul szolgálnak azon információk, amelyeket egy német rendőr szivárogtatott ki. Daniel Zabel első ízben a késelés iraki gyanúsítottjának letartóztatási parancsát szellőztette meg, ezen keresztül tudatva az emberekkel a gyilkosok etnikai hátterét. Így gyakorlatilag szembement a német adatvédelmi szabályozással. Amikor ennek hatására nem csupán felfüggesztették az állásából, hanem kiderült, hogy akár öt év szabadságvesztés is várhat rá, keserűen őszinte közleménnyel fordult a nyilvánossághoz. Elmondása szerint ő csupán tudatni akarta az igazat a német emberekkel, akiknek joguk van hű képet kapni a migrációs helyzetről, ugyanis a média gyakran nem vagy csak torz módon beszél a tényekről. Bevallotta, hogy ő napi szinten tapasztalt olyasmit, ami korábban ilyen mértékben nem volt jellemző Németországban, és jelenleg csak reménykedni tud, hogy a „kínos igazság” leleplezőjeként is méltányos eljárásban részesítik majd. Ennek esélyeit csökkentette Horst Seehofer belügyminiszter kommentárja, melyben felszólította az igazságügyi hatóságokat, hogy minden legális eszközt vessenek be a szivárogtatóval szemben. Mindazonáltal a mainstream média még ezt az esetet is képes úgy beállítani, mintha a rendőrség a migránsellenes pártokkal lenne összefonódva.

A német politikai vezetés jelenleg attól tart, hogy a jövő évi tartományi választások során több német tartományban, köztük a Chemnitzet is magába foglaló Szászországban is győzelemre juthat a tavalyi szövetségi választásokon harmadik helyen végzett AfD. A bevándorlás itt valóban egyre égetőbb problémákat generál, ugyanis a szászországi börtönökben ötven százalék körül van a külföldiek aránya. Ráadásul a Bild friss közvélemény-kutatása szerint ha most vasárnap lenne a szövetségi, vagyis az egész Németországot megmozgató választás, akkor az Alternatíva Németországért 17 százalékot, míg az SPS (Németország Szociáldemokrata Pártja) csupán 16 százalékot szerezne. Az előbbi párt fél százalékponttal erősödött, míg az utóbbi ugyanennyivel gyengült a múlt hét során. A migrációt ellenző AfD népszerűsége az elmúlt hónapokban folyamatosan felfelé ível, és két hónapon belül már másodszor előzték meg az SPD-t. A párt támogatottságának növekedését az Infratest dimap kutatóintézet és a Forsa intézet felmérései is igazolták.

Mindeközben Angela Merkel afrikai körútján azt hangsúlyozta, hogy fokozottabb tájékoztatást kell nyújtani a menedékkérők származási országaiban az illegális migráció veszélyeiről. Mindez eső után köpönyeg Németország számára, ahol jelenleg több mint másfél vagy akár kétmillió migráns is tartózkodhat. Bármennyire is próbálják stigmatizálni, a chemnitzi történések hű lenyomatai annak a feszültségnek, amely a német társadalom jórészét a 2015 óta az országba áramló bevándorlás és a kormánynak arra adott impotens válasza nyomán általánosságban jellemzi.

Olvasson tovább: