Kereső toggle

Vége az amerikai „jurisztokrácia” uralmának?

Mészáros István a lopakodó alkotmánymódosításról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Trump elnöknek még az őszi kongresszusi választások előtt lehetősége nyílik bíró kinevezésére az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságába egy ottani poszt megüresedése miatt. a baloldali-liberálisjogvédők és demokrata párti politikusok szerint ezzel Végveszélybe kerül a magánélethez való jog, sőt maga az amerikai demokrácia is. A valóság ennek pontosan az ellenkezője.

A Legfelsőbb Bíróság legrégebben regnáló bírája, a még Ronald Reagan elnök által kinevezett 81 éves Anthony Kennedy bejelentette, hogy július 31-én visszavonul. Mivel a Legfelsőbb Bíróság bíráit az elnök jelöli és nevezi ki a szenátus jóváhagyásával – ahol még az őszi választásokig biztosan republikánus többség van –  nagy esély van rá, hogy a döntés hosszabb távra konzervatív arculatúra formálja a taláros testületet.

Ezzel mód nyílna annak a lopakodó alkotmánymódosítást eredményező, régóta tartó ítélkezési trendnek a megállítására, ami az alapjogvédelem leple alatt az emberi jogok és az idevágó alkotmányos passzusok klasszikus tartalmát igyekszik felülírni az erkölcsi liberalizmus (az úgynevezett „progresszív értékek”) jegyében. Annak a trendnek a feltartóztatására, amit többek között az abortusz liberalizálása és az úgynevezett „melegjogok” törvényesítése jellemez, ami az azonos neműek házassághoz való „jogának” 2015-ös alkotmányossá nyilvánításában csúcsosodott ki. (A melegházasság puccsszerű bevezetéséről. Hetek, 2015. július 3.)

Kennedy és a liberális trend

Ennek az utóbbi, az Egyesült Államok erkölcsi arculatára maradandó árnyékot vető ítéletnek 5–4-es szavazati aránnyal való meghozatalára is éppen azért kerülhetett sor, mert a kinevezésekor konzervatív beállítottságúnak vélt Anthony Kennedy a liberális bírákkal szavazott. Sőt, a testület többsége nevében ő fogalmazta meg az ítélet indokolását, amit „hivatalban lévő bíró részéről a kereszténység és a keresztény értékek ellen valaha indított leghevesebb támadásként” emlegetnek amerikai keresztény szerzők.

Kennedy képezte a mérleg nyelvét a kilencfős testületben, ahol – őt bele nem számítva – jelenleg 4:4 a konzervatív és a liberális felfogású bírák aránya. Bár a fegyvertartást és legutóbb az egyes muszlim országok állampolgárait érintő beutazási korlátozások helybenhagyását illetően a konzervatívokkal tartott, az abortuszt és a „melegjogokat” érintő kérdésekben keményen a liberális álláspontot osztotta, amivel már régen kihívta maga ellen az amerikai társadalom értékőrző részének ellenszenvét.

A Legfelsőbb Bíróság szerepe

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság kiemelkedő szerepének megértéséhez tudni kell, hogy alkotmánybíráskodási hatáskörrel is bír (az alkotmánybíráskodás kialakulása egyenesen tőle ered).  Megsemmisítheti a szövetségi alkotmányba ütközőnek ítélt normákat és határozatokat. Ennek révén komoly politikai befolyást gyakorol, mert féket képez a mindenkori törvényhozással és a kormányzattal szemben mind szövetségi, mind tagállami szinten. Ráadásul bírái élethosszig töltik be posztjukat, hacsak önként vissza nem vonulnak (mint most Kennedy).

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: