Kereső toggle

Milo, a válságtünet

Miért baj, hogy Yiannopoulos lett a konzervatív oldal sztárja?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Milo Yiannopoulos népszerűsége jelzi, hogy a nyugati civilizáció mekkora bajban van. Az, hogy számos kérdésben konzervatívabb álláspontot képvisel, mint számos „konzervatív” politikus, „keresztény” vezető vagy épp maga a pápa, a kortárs „konzervativizmus” lesújtó kritikája.

Talán nincs megosztóbb személyiség az úgynevezett konzervatív oldalon Milo Yiannopoulosnál, akinek a nevét a magyar nagyérdemű talán csak az elmúlt két hétben hallotta először, miután a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány meghívta, hogy tartson előadást Budapesten.

A közalapítványnak egyébként is sűrű hete volt, hiszen mint arról beszámoltunk, az Európa jövőjéről rendezett kétnapos nemzetközi konferencia sem kerülte el a hazai sajtó figyelmét. Ennek a rendezvénynek az egyik legismertebb vendége az a Steve Bannon volt, aki két évvel ezelőtt ideológiai motorja volt a győztes Trump-kampánynak a 2016-os amerikai elnökválasztáson.

Komoly szerep jutott ebben az időszakban Bannon mentoráltjának, Milo Yiannopoulosnak is, aki az egyetemi kulturális/digitális platform frontvonalába robbantotta be Donald Trump jelölti programüzeneteit. A tízmilliók által szeretett és még többek által gyűlölt konzervatív megmondóember körüli ellentmondások azonban még annál is súlyosabb kérdéseket vetnek fel, minthogy hogyan lehet egy konzervatív szónok egyben homoszexuális is.

Papi abúzus után sztárelőadó

Már csak azért is érdemes foglalkozni Milo gyerekkorával, mert abból – minden pszichológiai szaktudás nélkül – megérthető, hogy a keresztény/ konzervatív/patrióta politikai tömb egyik jellegzetes figurája miért él minden szereplése alkalmával a stand-up műfajhoz képest is szokatlan gyakorisággal az obszcén, szexista és provokatív humor eszközeivel.

A jobboldal vezértrolljának tartott brit előadó egy görög származású apa és egy brit származású zsidó anya gyermekeként látta meg a napvilágot a 80-as évek derekán. Szinte már a megfoganása is az elvetettségben történt, tekintve, hogy szülei éppen válófélben voltak, amikor kiderült a terhesség. Az apa végül úgy döntött, hogy nem hagyja magára a fiát, és még 6 évig együtt maradt feleségével, hogy aztán talán a legrosszabb pillanatban egy jamaicai hölgyért mégis otthagyja a családot. Mostohaapja állítólag édesanyja asszisztálásával többször is megverte a fiút, akinek időnként magyarázkodnia kellett monoklijai miatt. A lelki gyötrelmei odáig vitték – ezt a Vice adásából tudtuk meg – hogy egy ízben a család macskáját nemes egyszerűséggel bevágta a mikróba, mert „az több figyelmet kapott”, mint ő maga.

Tinédzserkorának azonban van még egy ennél is szomorúbb fejezete. Egy 2017-es sajtótájékoztatón – akkor már a Trump-párti neokonzervatívok fenegyerekeként – jelentette be a sajtó képviselői előtt, hogy 13 és 16 éves korában két férfi is abuzálta. Közülük az egyik egy pap volt.

A lelki és egzisztenciális stabilitást később sem teljesen sikerült elérnie, több egyetemre is beiratkozott (Manchesteri Egyetem, Cambridge stb.), mindet idő előtt kellett félbehagynia. A munka világába csöppenve Londonban sikerült az első fizetését pillanatok alatt elbuliznia, így szokás szerint ismét rászorult nagymamája töretlen támogatására.

Posztmodern „konzervatív” születik

Előbb a Catholic Herald nevű lapnál közölte a liberális baloldalt támadó, és egyben Benedek pápát védő írásait, majd átkerült a Daily Telegraph tech rovatához, ahol már egyre bátrabban kezdte bontogatni szárnyait konzervatív újságíróként. 2014-ben egyetemi barátaival megalapították a Kernel nevezetű konzervatív tech portált, ami rövid időn belül hatalmas adósságot halmozott fel, több pereskedést is szülve a lap tulajdonosai és munkatársai között az elmaradozó fizetések miatt.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: