Kereső toggle

„Látok esélyt arra, hogy polgárháború lesz”

Interjú Trevor Loudon új-zélandi filmrendezővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már évtizedek óta kutatja a szélsőbaloldali radikális szervezetek és a politikai pártok kapcsolatát. A népszerű konzervatív előadó a Heteknek beszélt az Antifa mozgalom európai és amerikai tevékenységéről.

Sok amerikai városban szabadon folyhat a szélsőbaloldali radikálisok terrorja. Miért nem avatkozik közbe a rendőrség?

– Ennek az egyik fő oka, hogy a legszélsőségesebb szervezetek sokszor demokraták által irányított városokban akcióznak. Ilyen település például Boston, Massachussets, a virginiai Charlottesville, a chicagói Illinois, a portlandi Oregon, vagy a kaliforniai Berkeley is. Ráadásul a rendőrséget nem szövetségi, hanem regionális szinten koordinálják.

Ezeken a területeken hatalmas a helyi kommunista pártok, baloldali szervezetek és a Demokrata Párt túlsúlya. S az Antifa mozgalom ennek a „köztiszteletben álló” baloldalnak a természetes szövetségese. Ezek a radikálisok végzik el azt a piszkos munkát, amit a demokraták vagy más társszervezetek nyíltan nem tehetnek meg. Megfélemlítik és megtámadják a baloldal ellenfeleit.

Voltak olyan beszámolók is, melyek szerint kifejezetten visszahívták a karhatalmi erőket, hogy a szélsőségesek szabadon romboljanak, és inzultáljanak más embereket. Ez a mozgalom meg akarja fosztani a konzervatívokat és a nacionalistákat a szólás szabadságától, és ebben nem igazán akadályozza meg őket senki.

Trump megválasztása után sokan reménykedtek abban, hogy e téren változás áll be…

– Sokszor a helyi hatóságokat nemcsak a vezetés, hanem a politikai korrektség terrorja is megbénítja. Sajnos nem sokkal jobb az FBI sem, ami ugyan szövetségi szinten működik, de most is Obama emberei vannak a vezetésben, akiket inkább leköti az, hogy konzervatívok után nyomozzanak, mintsem kommunisták után. Trumpnak erőteljesebben fel kellene lépnie az ügyben, de látható egy homály a kormányán. Úgy tűnik, nem veszik észre, hogy mennyire veszélyes ez a mozgalom.

Mi az Antifa mozgalom eredete? Mi a közük a második világháborús antifasiszta aktivistákhoz?

–  Lev Trockij volt az első, aki fegyveres alakulatokat verbuválva próbálta megtörni a kommunizmus ellenzékét. Ezek a csoportok később beolvadtak a Vörös Hadseregbe. Később a 20-as évek Olaszországában is megjelentek, ahol a kommunista antifasiszta egységek Mussolini fekete ingeseivel csaptak össze rendszeresen.

A Német Kommunista Párt ugyancsak alkalmazott Antifa egységeket, hogy felvegyék a harcot Hitler barna ingeseivel. Amikor viszont az egyik erőszakos csoport, a nácik hatalomra kerültek, több tízezer kommunista és szocialista csatlakozott a barna ingesekhez. Úgy hívták őket, hogy „marhasteak”. Kívül barnák, belül vörösek.

A második világháborút követően aztán átalakult a mozgalom. A 80-as években látszólag a nácikkal és a nacionalistákkal szembeni harc miatt szerveződtek, a valóságban viszont bárkit megtámadtak, aki szembement a kommunista ideológiával. Az Antifának nincsen morális értékrendje. Akkor is kommunista csőcselék volt, most is az.

Mely országokban aktív a mozgalom?

– A modern kori mozgalom Németországból és Nagy-Britanniából indult, de terjeszkednek Spanyolországban, Franciaországban, Görögországban, Skandináviában, Csehországban, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Kanadában is. Az Egyesült Államokról pedig nem is szükséges beszélnünk. Ezekben az országokban mind a hagyományos baloldalhoz kapcsolódnak.

Rengeteg az apró csoport, sokszor csak pár tucat punk vagy anarchista alkot egy helyi szervezetet. Mennyire koordinált a mozgalom? Ki irányítja őket?

– Eleinte az Antifa a Szovjetunió és a Kommunista Párt eszköze volt. Ma viszont a kommunista mozgalom rendkívül atomizált. Vannak trockisták, maoisták, anarchisták, szocialisták… Ez nem egy központi szervezet. Részben franchise, részben pedig kultusz. Van a hardcore Antifa szervezet, de sokszor a helyi kommunista és anarchista csoportok is felöltik a fekete csuklyát, és lengetik a sötét zászlókat, ha az érdekeik azt diktálják. Rengeteg a közvetett kapcsolat más csoportokkal, mint például a Black Lives Matter, a Palesztin Felszabadítási Front vagy más Kuba- és Venezuela-párti csoportok.

Hogyan ítéli meg Barack Obama személyét ebből a szempontból? 

– Az egykori elnök barátja és mentora az a Bill Ayers, aki korábban a Weather Under-ground nevű terrorszervezetben aktívan tevékenykedett. Ő most kiemelt támogatója a Refuse Fascism, az Antifa és más kommunista szervezeteknek. Obama még mindig kulcsszereplő a baloldalon, de nincs bizonyított kapcsolat. A demokrata exelnök most tulajdonképpen a Trump-ellenes mozgalom élére állt, s ennek a katonai szárnyaként funkcionálnak a szélsőbaloldali radikálisok. 

Mennyire nyomon követhető a Demokrata Párttal való kapcsolatuk?

– Nagyon is. Sokszor egészen személyes szinten is van kapcsolat. Tavaly például egy Trump-ellenes minneapolisi Antifa-tüntetésen letartóztatták Linwood Kaine-t, aki a 2016-os demokrata alelnökjelölt, Tim Kaine fia.

A floridai Orlandóban a helyi Antifát közvetlenül a DSA (Amerikai Demokrata Szocialisták) irányítja, amelynek a helyi vezetője, Adam Whitmer, korábban a floridai Demokrata Párt területi igazgatója is volt.

A kaliforniai Berkeley-ben a demokrata polgármester, Jesse

Arreguin, illetve Loni Hancock korábbi polgármester, valamint a városi tanácsos Kriss Worthington, mind tagjai a BAMN nevezetű Antifa szervezet facebookos csoportjának.

Honnan van pénze a mozgalomnak?

– Köztudott, hogy a Refuse Fascism kapott 50 ezer dollárt Soros György egyik szervezetétől, de úgy vélem, a legtöbb támogatás a helyi munkásszervezetektől érkezik, akiket a szélsőbal irányít. A portlandi Oregonban például szakszervezetek épületeiben történt meg az utcai radikálisok kiképzése.

Hogyan vélekedik az Antifa a keresztény hitről, értékekről, vagy éppen Izraelről?

– A legtöbb csoport szélsőségesen kapitalizmus-, kereszténység- és családellenes. Alapjaiban mennek szembe az amerikai értékekkel. Nem véletlenül kántálták Berkeley-ben a tüntetők, hogy „No Trump, no wall, no USA at all” (azaz: Se Trump, se fal, se az Egyesült Államok). A mozgalom tulajdonképpen egy kommunista totalitárius rendszer híve.

Antiszemitának nem mondanám őket, viszont harciasan támadják Izraelt. De ez, mondjuk, szinte minden baloldali szervezetre igaz. Még a mérsékeltnek tartott DSA is, amelynek számos zsidó tagja is van, a legutóbbi konvencióján támogatta az Izraellel szembeni bojkottot.

Hogyan látja az Egyesült Államok jövőjét? Mi várható novemberben?

– Én látok arra esélyt, hogy polgárháború lesz az országban. Van egy jelentős kisebbség, aki ezt vizionálja. Én arra számítok, hogy november 4-én is lesznek erőszakos cselekmények, több radikális szervezet felkelést hirdetett Trump ellen erre a napra. Azt kétlem, hogy sikeresen meg tudnák dönteni az elnököt, de lázongásokra, gyújtogatásokra, sőt talán robbantásokra is sor kerülhet.

A politikailag motivált erőszak eszkalálódni fog a következő két évben. Ezt egy pillanat alatt megállíthatná a kormány, ha végrehajtaná a törvényt az anarchistákkal szemben. A radikálisok elsődleges célja nem Trump eltávolítása, hanem az, hogy az általa és a támogatói által képviselt értékrendet és programtervet elpusztítsák.

Mennyire veszélyeztetett Kelet-Európa a baloldali radikalizmus szempontjából?

– Véleményem szerint Oroszország megpróbálja visszaszerezni befolyását a térségben. Minden ország, amelyik szembemegy a keleti nagyhatalmi törekvésekkel, az számíthat destabilizációs erőfeszítésekre. És erőszakra. Ahogy én látom, sok helyen a kelet-európai Antifa szervezetek a helyi kommunista pártok politikáját támogatják, amelyek továbbra is nagy szövetségesei Moszkvának. Más részről több helyen a nemzeti oldal is Moszkva-párti már.

Érdekes jelenet volt a virginiai Charlottesville-ben is, amikor a kommunista eszméket valló csuklyás Antifák és a szintén Moszkva- és Putyin-párti fajvédők egymásnak estek. Oroszország szereti az ilyen jellegű konfrontációk mindkét résztvevőjét irányítani, ha tudja. Szerintem Moszkva áll az amerikai és az európai események mögött is.

NÉVJEGY

Trevor Loudon új-zélandi szerző, filmrendező, politikai aktivista. Az elmúlt 30 évben a radikális baloldal, a marxizmus és más terrorista mozgalmak mainstream politikára gyakorolt hatását kutatja. Amerika 37 államában több mint 400 előadást tartott, beszélgetett többek között Ted Cruz és Mike Huckabee elnökjelölt-aspiránsokkal. Az amerikai politikával és társadalommal összefüggésben számos oknyomozó könyv és dokumentumfilm szerzője. Legutóbbi filmjét az Antifa mozgalomról már több mint egymillióan látták.

Olvasson tovább: