Kereső toggle

Világnézeti háború a színfalak mögött

Exkluzív: sok mindent megmagyaráz a lemondatott FBI-igazgató szakdolgozata

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A novemberi kampány során hozott döntései alapjaiban befolyásolták a választás kimenetelét Donald Trump győzelme után az amerikai elnök egyik legnagyobb ellenlábasa lett. James Comey FBI-igazgatóként tett szokatlan kijelentései egy 35 évvel ezelőtti szakdolgozatra vezethetőek vissza. A Hetek megszerezte az írást, ami új alapokra helyezi az Egyesült Államokban tapasztalható társadalmi szembenállásról alkotott képünket.

Pár hónappal ezelőtt a Gizmodo egyik újságírója érdekes felfedezést tett, amikor leleplezte James Comey, az akkori FBI-igazgató titkos Twitter és Instagram fiókjait. Az amerikai elnökválasztás egyik kulcsfigurája ugyanis Reinhold Niebuhr álnéven (lásd keretes írásunkat) volt fent a közösségi oldalakon, aki a 20. század egyik vezető teológusa volt. Hamar kiderült, hogy a szövetségi nyomozóiroda első embere egyetemistaként a William & Mary kémia-teológia szakán diplomázott, szakdolgozatát 1982-ben pont az említett teológusról írta. Niebuhrra azóta is több demokrata és republikánus politikus (köztük Barack Obama és John McCain) morális iránytűként tekint, nézetei különösen az ezredforduló óta váltak széles körben elterjedtté.

James Comey egy ír származású New York-i katolikus családban nevelkedett, majd csatlakozott a metodista egyházhoz, ahol még a vasárnapi iskolában is tanított.

A William & Mary egyetemen írt szakdolgozatát A keresztény a politikában címmel adta be. A diplomamunka gerincét a liberális protestáns nézeteket valló Reinhold Niebuhr és Jerry Falwell konzervatív evangélista (lásd keretes írásaink) elveinek szembeállítása képezi.

Comey a téma vizsgálatának apropójaként Falwell úgynevezett Moral Majority (morális többség) nevezetű mozgalmára hivatkozik, ami 1979-ben indult útjára. Az irányzatot röviden úgy jellemezte: „a mélyen vallásos emberek nemzeti politikai erővé formálódása”. „Az 1980-as elnökválasztás során egy új erő jelent meg az amerikai politikában, az úgynevezett keresztény jobboldal” – kezdte dolgozatát 35 évvel ezelőtt az FBI volt igazgatója. Az új erő lényegében a liberális és szekuláris – többek között a pacifista, melegjogi, feminista – törekvések ellenében kívánt társadalmi hatást kifejteni. A mozgalom egyik legnagyobb sikere az volt, hogy 1980-ban a szavazók mozgósításával és eredmé-nyes adománygyűjtési akciókkal az elnöki székig tudták juttatni Ronald Reagant. A keresztény társadalomban tapasztalható megosztottság azonban évtizedekkel korábban kezdődött.

Fundamentalista, vagy modern kereszténység?

Niebuhr a 20. század közepének domináns vallási irányzatához, a liberális protestantizmushoz tartozott, amit zömében az úgynevezett „mainline” felekezetek (például metodista, episzkopális, presbiteriánus, kvéker) alkottak. A mainline protestánsok igen nagy kulturális és politikai befolyással rendelkeztek, közülük került ki a tudományos, kulturális, üzleti élet krémje, és ők alapították a legjelentősebb felsőoktatási intézményeket. John F. Kennedyt, Jimmy Cartert és Bill Clintont kivéve minden magát kereszténynek valló elnök ilyen vallási háttérrel bírt, csakúgy, mint sokáig a legfelsőbb bíróság, valamint a kongresszus és a szenátus tagjainak zöme.

Az 1920-as években a presbiteriánus Princeton teológiai szemináriumban azonban elindult egy szakadás a hit alapvető kérdései – a kereszténység szerepe, az Írás tekintélye, Jézus engesztelő áldozata – mentén. Az azóta fundamentalista–liberális szembenállásként emlegetett folyamat idővel országszerte minden felekezetet elért, és két fő irányzat jött létre: az evangéliumi és a modernista. Az előbbi ragaszkodott a kereszténység ortodox tanításaihoz, míg az utóbbi képviselői az európai bibliakritika hatására a Szentírást a mitológia kategóriájába sorolták. Úgy vélték, a „meghaladott” eszméket a változó időkhöz kell igazítani. Társadalmi kérdésekben liberális álláspontot kezdtek képviselni, aktívan bekapcsolódtak például több polgárjogi mozgalomba, köztük a női egyenjogúságért vívott küzdelembe is.

Az 1930-as évek végére a teológiai liberalizmus bekebelezte a mainline protestáns hierarchia csúcsát, a teológiai képzések és kiadók többségét. A konzervatív keresztények – különösen, miután gúny tárgyává váltak az alkoholtilalom és az evolúcióelméletet tanító biológiatanár ügye, a Scopes-per után – kiszorultak a társadalmi élet központi áramából, így kénytelenek voltak saját alapítású kiadóik, egyetemeik „katakombáiba” visszavonulni.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: