Kereső toggle

Az egyenlőbbek kézbe veszik az irányítást

Több sebesség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

HétfŐn Versailles-ban találkozott az Európai Unió négy vezetője, mintegy bevezetve az unió létrejöttét fémjelző Római Szerződés hatvanadik évfordulójára tervezett eseménysorozatot. Az „egyenlőbbek az egyenlők között”, azaz Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország úgy határoztak, kézbe veszik az irányítást, és eldöntik, hogyan tovább; ám az már most biztos, hogy ezt a többiek nem veszik jó néven.

Angela Merkel német kancellár, François Hollande francia elnök, Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök Versailles-ban ült össze hétfőn, hogy megvitassák, hogyan tovább azután, hogy Nagy-Britannia várhatóan még ebben a hónapban elindítja a kilépési folyamatot az 50. cikkely alapján.
A négy vezető úgy gondolhatta, hogy mivel az ő országaik az unió nagyobbik felét teszik ki, joguk van megszabni azt az irányt, amit a közösség a jövőben képvisel majd.
A francia elnökhöz közel álló forrás szerint a találkozótól a résztvevők azt várták, hogy „nagyobb lendületet ad a politikának, hogy újra létrejöjjön az Európába vetett hit”. Egy kicsit egyértelműbben fogalmazva, François Hollande szerint „a legtöbbet kell kihoznunk abból a folyamatból, amit az eddig fékező erőként működő Egyesült Királyság távozása okoz majd”. Hollande szerint tehát a britek voltak az igazi fejlődés kerékkötői, akik folyamatosan hátráltatták az integrációs politikát az EU-n belül, kiváltképp az európai közös hadsereg vagy a védelmi szövetség létrehozását.
Egy héttel korábban a Politico portálon nyilvánosságra került Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Bizottság által összeállított úgynevezett „Fehér Könyv”, azaz a bizottság irányelveit tartalmazó összefoglaló arról, hogy a Brexit után milyen lehetséges szcenáriók elé nézhet az unió. Ebben öt lehetséges irányvonalat vázolnak fel, melyek között az egyik pontosan az, amiről a négyek most úgy döntöttek, hogy a legjobb lesz az uniónak. Jelesül, hogy azok az országok, amelyek eleve gyorsabban fejlődnek a többieknél, még inkább előrehaladhassanak a közös külügy, védelem, adózás és a szociálpolitika (értsd: migráció) kérdéseiben, hivatalosan is többsebességessé téve ezáltal az egyébként sem egyenlő ütemben fejlődő Európai Uniót.
A többi megoldási javaslat közül az unióval szemben már egyébként is szkeptikus európai lakosság számára talán a második jelenthetett volna elfogadható alternatívát, amely arról szól, hogy csak a piac legyen közös; a központosított uniós szabályozás hiányában az egyes országoknak külön kellene megállapodásokat kötniük, és sokkal gyakoribbak lennének a határellenőrzések is. Ennek gyökeresen az ellentétét javasolja a negyedik és ötödik pont, amelyekben a közös lépéseken van a hangsúly – a negyedik pont kevesebb területen hatékonyabb együttműködést irányoz elő, míg az ötödik a föderalisták álma: tegyünk sokkal többet együtt, azaz legyen minden, ami csak lehet, központilag szabályozott. Az első pont arról szól, hogy minden maradjon úgy, ahogy most van.
A találkozó utáni sajtótájékoztatón Hollande „differenciált együttműködésnek” nevezte a megállapodás tartalmát, Merkel pedig arra szólított fel, hogy az unió fogadja el, hogy „egyes országok gyorsabban haladnak, mint a többiek”. Ami viszont igazán kifejezi a találkozó lényegét, és egyértelműen egybecseng azzal is, amit a találkozó előtt François Hollande elmondott, az a spanyol miniszterelnök szájából hangzott el: „Az országainknak dönteniük kell, mert döntések nélkül aláássuk az EU-t.” Azaz itt van az ideje, hogy végre valaki a kezébe vegye az irányítást.
A négyek döntése viszont a jelen helyzetben ugyancsak alááshatja az uniót, akármilyen pozitív szándékból született is, ugyanis a másik 23 tagország nagy valószínűséggel nem fogja könnyen lenyelni a békát – főleg, hogy a többsebességes Európa létrejöttéhez nem szükséges egyetlen szerződés módosítása sem, tehát hivatalosan akár már most a gyakorlatba lehet ültetni. A visegrádi négyek biztosan nem értenek egyet ezzel a megoldással, amiről már a Juncker-dokumentum nyilvánosságra kerülése után közvetlenül kifejtették álláspontjukat. A V4 közös nyilatkozatáról március 25-én tárgyalnak majd az évforduló alkalmából Rómában rendezett csúcstalálkozón.
Egy bolgár európai parlamenti képviselő, Peter Kouroumbashev a többsebességes Európáról kifejtette: azzal egyfajta apartheid valósulhat meg az unióban, mivel így hivatalossá teszik a már eddig is meglévő egyenlőtlenségeket. A humoráról ismert bolgár képviselő szerint az sem lenne meglepő, ha az Európai Parlamentben később „külön mellékhelyiségeket létesítenének a kelet-európaiak számára”.

Olvasson tovább: