Kereső toggle

Török csapatok vonultak be Szíriába

Iszlamista vérfürdő után szárazföldi háború

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Iszlám Államnak a jelek szerint sikerült Törökországot még mélyebben belerángatni a szíriai háború örvényébe. Szárazföldi török csapatok vonultak be Szíriába, miután Törökországban feltehetőleg az Iszlám Állam terroristái az idei év legvéresebb támadását követték el múlt hétvégén egy kurd esküvőn a szíriai határhoz közeli Gaziantep városában. Törökországban egyébként továbbra is kaotikus állapotok uralkodnak: tart még a puccskísérlet utáni tisztogatás, és a kurdokkal való konfliktus sem csillapodik.

Gaziantep város egyik zsúfolt utcáján éppen táncoltak egy kurd esküvő vendégei, amikor az ünneplés terrorba torkollott. A tömegben öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, megölve 54 embert. A halálos áldozatok között rengeteg a 14 év alatti gyermek, a ceremónia ugyanis annál a résznél tartott, amelyen nagyrészt nők és gyermekek vesznek részt. Bár a véres támadásért lapzártánkig senki sem vállalta a felelősséget, a török vezetés szerint az Iszlám Állam állhat a merénylet mögött. A szíriai határhoz közel fekvő városban ugyanis a dzsihádista szervezet több sejtje is működik. Ezt a feltételezést támasztja alá az a tény is, hogy a bomba, hasonlóan a korábbi kurdpárti rendezvények elleni támadás során használt robbanószerkezetekhez, fémrepeszeket is tartalmazott.
Szakértők is úgy vélik, hogy az Iszlám Állam lehet a vérengzés elkövetője. A terrorcsoport az elmúlt időszakban több területről is kiszorult a török határ közelében. Ahogy arról korábban is beszámoltunk, sikerült őket a stratégiai fontosságú Mandzsib városából kiűzni. A legnagyobb veszteségeket a kurd erők okozták nekik – feltételezések szerint az esküvő elleni merénylettel akartak visszavágni a kudarcokért. A terrorcselekmény arra is rávilágít, hogy az iszlamisták mennyire befészkelték magukat Törökországba: szinte bármikor képesek lecsapni azzal a céllal, hogy még nagyobb káoszt idézzenek elő az amúgy is ingatag helyzetben lévő országban. Egyes elemzők szerint elképzelhető az is, hogy a terroristák etnikai feszültséget próbálnak kirobbantani a városban, amely sok olyan embernek ad otthont, akik a szíriai polgárháború elől menekültek el.
A terrortámadások mostanra rendszeressé váltak Törökországban. A hétvégi robbantást megelőzően, amely egyébként eddig az idei év legtöbb halálos áldozattal járó terrorcselekménye volt, június 29-én történt támadás az isztambuli Atatürk repülőtér ellen, ahol 41-en haltak meg. Feltételezések szerint akkor is az Iszlám Állam fegyveresei gyilkoltak. Márciusban kurd milicisták követtek el merényletet: Ankarában autóba rejtett pokolgép robbant, 37 emberrel végezve. Februárban 28 ember, többségük civil, vesztette életét, amikor támadás ért egy katonai konvojt szintén a török fővárosban. Január 12-én pedig 10 ember, köztük 8 német turista halt meg egy isztambuli öngyilkos merényletben, amelyet szintén az Iszlám Állam számlájára írnak. Az eddigi legvéresebb merénylet az országban tavaly októberben történt egy kurd békefelvonuláson Ankarában – a kettős öngyilkos merénylet több mint 100 ember életét oltotta ki.
Recep Tayyip Erdogan elnök és kormányának reakciója a terrortámadásokra meglehetősen ellentmondásos. A török külügyminiszter bejelentette: teljesen meg kell tisztítani az Iszlám Államtól a határhoz közeli észak-szíriai területeket. Erdogan ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nincs különbség a dzsihádista szervezet, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) milicistái és az Amerikában élő szunnita hittudós, Fethullah Gülen követői között, akit a múlt hónapbeli puccskísérettel vádolnak. Ennek megfelelően a török tüzérség a héten nemcsak az Iszlám Állam állásait lőtte Szíriában, hanem a szíriai kurd hadsereg bázisait is, akiket a PKK szövetségeseinek tart. Ankara azt állítja, hogy a kurdokkal szembeni fellépés megtorlás az általuk elkövetett provokációkért. Azt azonban nehezen tudja letagadni a török vezetés, hogy már régóta aggódik amiatt, hogy az ország határa közelében az önálló államra vágyó kurdok területeket szereztek Szíriában.
Ankarát az sem tartja vissza a szíriai kurdok bombázásától, hogy ők folytatják a legeredményesebb küzdelmet a dzsihádisták ellen, és emiatt az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió is visszafogottságra intette Törökországot. A törököknek a Dzsarabluszért zajló harcok során is fontos célkitűzés, hogy felszabadítása után a város ne a kurdok kezére kerüljön.
Szerda hajnalban a török beavatkozás új szakaszába lépett, miután török tankok is átlépték a szír határt, hogy intenzív tüzérségi támadással sújtsák az Iszlám Állam megszállása alatt álló célpontokat Dzserablúsz környékén.
A kurdok azzal vádolják a törököket, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció égisze alatt igazából ellenük harcolnak Szíriában és Irakban is. Ankara lépései szerintük a dzsihádisták malmára hajtják a vizet. Az iraki kurdok is felháborodásuknak adtak hangot a török bombázások kapcsán, mondván, hogy azóta az Iszlám Állam még intenzívebben folytatja a küzdelmet ellenük Moszul közelében. Mindeközben a PKK is folytatja a fegyveres ellenállást Törökországon belül.
Ankara tehát többfrontos háborút vív.
A szomszédos Szíriában az Iszlám Állam mellett a kurdokkal is harcol, az ország határain belül a kurd kisebbség, valamint a puccskísérlet feltételezett elkövetői ellen.
A július 15-16-ai események óta, amelyek során 240 ember vesztette életét, a hatóságok elképesztő mértékű tisztogatást folytatnak.
A biztonsági erők több ezer tagját vették őrizetbe azzal a váddal, hogy szimpatizáltak a puccsistákkal, de a közszféra valamennyi ágát érintette a bosszúhadjárat, amelynek eredményeként rengetegen vesztették el állásukat.
A tisztogatás odáig fajult, hogy még az FG betűpárost tartalmazó forgalmi rendszámokat is begyűjtik, mert azok a puccskísérlet kitervelésével vádolt Fethullah Gülenre emlékeztetnek. Ankara egyébként már kérte Washingtontól a hitszónok kiadatását. Ezzel kapcsolatban a héten hivatalos amerikai küldöttség és Joe Biden alelnök is Törökországba érkezett.
A héten az Európai Bizottság is szakértőket küld a török fővárosba, hogy a menekültekről szóló egyezségről és az ezzel összefüggő török vízummentességről tárgyaljanak.
A kaotikus állapotok ellenére ugyanis Ankara az Európai Unióval is makacskodik. Az EU és Törökország között még márciusban jött létre megállapodás, amelyben a török vezetés a migránsáradat megállítását ígérte. Cserébe Brüsszel többek között vízummentességet, az uniós tárgyalások felgyorsítását és hárommilliárd eurót ígért. Törökországnak összesen 72 különböző kritériumnak kellene eleget tennie a vízummentességhez szükséges folyamathoz – például a vitatott terrorizmusellenes törvényeket kellene módosítania, hogy ne lehessen ártatlanul tudósokat és újságírókat bebörtönözni. Ankara azonban eddig erre nem volt hajlandó, a török politikusok pedig Európát vádolták szószegéssel, hogy nyárra nem valósult meg a vízummentesség. Törökország most októberig szeretné elérni, hogy állampolgárai vízum nélkül utazhassanak, amire a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerint megvan az esély. A német Die Welt úgy értesült, hogy
az Európai Bizottság szeptemberben jelentést tesz közzé, amelyben végigveszi, hogy Ankara a 72 kritériumból hánynak felel meg.

Olvasson tovább: