Kereső toggle

Mi van, ha vádat emelnek Clinton ellen?

Az elnökválasztás még hozhat fordulatokat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha csak a számokat nézzük, teljesen formálisnak tűnik az előválasztások utolsó, június 7-ei fordulója, amikor Kalifornia és hat kisebb állam dönt a jelöltekről. A republikánusoknál Donald Trump már május végén megszerezte a hivatalos jelöltséghez szükséges delegátusszámot, míg a demokrata pártban Hillary Clintonnak ugyanehhez már csupán néhány tucat delegátus hiányzik. Trump ennek megfelelően már a következő lépésre készül: a júliusi jelölőgyűlés előtt meg kívánja nevezni alelnökjelöltjét. Clinton is keresi a megfelelő politikai társat, de ezt elhomályosítja a volt külügyminiszter elleni vádemelés lehetősége, amelyről az elmúlt napokban felerősödtek a találgatások.

A Huffington Post egyik véleményszerzője meglepve tapasztalta, hogy a Hillary Clinton ellen tervezett FBI-vádemelésről szóló cikkét a liberális online lap megjelenése után néhány órával törölte, szerzőjét pedig kitiltotta az oldalról. Pedig az elmúlt napokban már a demokrata pártot támogató jogászok is realitásként írtak arról, hogy a volt külügyminiszter által éveken át a magán e-mail-címéről és szerveréről folytatott hivatalos levelezésnek jogi következményei lesznek. A vádemelés a demokrata kampány szempontjából akkor is nagyon kellemetlen, ha az Clinton valamelyik vezető munkatársát érinti. Ha pedig a jelölt ellen emelnek vádat, az akár végzetes is lehet, bár erről az amerikaiak véleménye megoszlik: a Rasmussen közvélemény-kutató intézet felmérése azt kérdezte, hogy maradhat-e Hillary Clinton jelölt akkor is, ha vádat emelnek ellene. A válaszadók 42 százaléka szerint ebben az esetben azonnal vissza kellene lépnie, ám 50 százalék úgy gondolja, hogy ebben az esetben is jelölt maradhat. Technikailag ezt megteheti, hiszen amíg a bíróság nem mondja ki az ítéletet, ártatlannak számít. Más kérdés, hogy politikailag aligha bevállalható, hogy egy elnökjelölt úgy induljon neki a választásnak, hogy győzelme esetén is elmozdíthatják hivatalából.
Az elemzők persze már végigjátszották a lehetséges forgatókönyveket, amelyek közt egészen extrém változatok is vannak. Abban egyetértenek, hogy a demokrata párt szempontjából az lenne viszonylag a legjobb, ha a vizsgálat mielőbb lezárulna. Érthető: a vádemelés lehetősége folyamatosan rombolja a kampányt, és okot ad Bernie Sandersnak arra, hogy akkor se lépjen vissza, ha június elején Clinton megszerzi a jelöltséghez szükséges támogatást. Ha viszont június elején lezárul a vizsgálat, és nem történik vádemelés, tovább tudnak lépni, és a novemberi választásokig el tudják feledtetni az egész ügyet, amit így Trump sem tud felhozni a vitákban. Ha pedig a negatív változat következne be, gyorsan tudnának lépni, és lecserélni Clintont. (Erre az esetre a leggyakrabban emlegetett nevek Joe Biden jelenlegi alelnök vagy John Kerry volt külügyminiszter, egykori elnökjelölt, de mást is előránthatnak a demokraták a júliusi jelölőgyűlésen. Abban egységes a demokrata elit, hogy ha egy mód van rá, nem engedik Sanderst jelölni.)
Politikailag még veszélyesebb az, ha a hatóság csak a demokrata jelölőgyűlés után dönt, hiszen vádemelés esetén egy hivatalosan már megerősített jelöltet kell lecserélni. (Egy kommentár szerint az FBI – amelynek vezetője egyébként republikánus – akkor mérné a legnagyobb csapást Clintonra, ha a jelölőgyűlés utolsó napján jelentené be a vádemelést.) A jelöltváltásra gyakorlatilag augusztus végéig van lehetőség, mert több államban ekkor zárják le a novemberi szavazólapokat. (Az amerikai elnökválasztás kétlépcsős: az egyes államok elektorainak a győztes jelöltet kell támogatniuk, de hivatalosan az elnököt az elektori testület választja.
Általában ez formalitás, de idén ennek akár döntő jelentősége lehet.)
Ha szeptemberben vagy októberben kellene lecserélni Clintont, akkor az új jelölt már csak az államok egy részében kerülhetne fel a szavazólapra, így aligha tudná ilyen hátrányból legyőzni Trumpot. A volt republikánus kampányguru, Karl Rove a Wall Street Journalban írt elemzést erről a helyzetről. Szerinte előállhat olyan lehetőség, hogy az államok egy részében – esetleges visszalépése ellenére – Clinton maradna a jelölt, a többiben pedig a helyére lépő személy, aki aligha tudná megelőzni Donald Trumpot, viszont a demokrata szavazók mindenütt tudnának szavazni, hogy megakadályozzák Trump többségét az elektori testületben. Így az erős demokrata többségű államokban Clinton nevével is lehetne győzni, és ezek az elektorok utána átszavazhatnának az új jelöltre.
Ezek a forgatókönyvek persze csak akkor valósulhatnának meg, ha megtörténik a vádemelés. Jelenleg azonban ennek puszta lehetősége is eltereli a figyelmet azokról a kérdésekről, amelyek a kampány e szakaszában előtérben szoktak állni, – ilyen elsősorban az alelnökjelöltek keresése.
Erről egyelőre Donald Trump sem nyilatkozott, ő azonban sokkal közelebb jutott ennek a kérdésnek az eldöntéséhez. Egyértelmű győzelmével váratlanul könnyen sikerült egyesítenie maga mögött a republikánus pártelitet, így válogathat a lehetséges alelnökjelöltek között. Ez akár Marco Rubio is lehet, aki szintén beállt az ingatlanmilliárdos mögé, az éles és személyeskedő kampány ellenére. De esélyesebbnek tartják erre Newt Gingrich volt kongresszusi elnököt vagy Mike Pence indianai kormányzót, aki korábban a képviselőház tagja volt, így rendelkezik szövetségi szintű politikai tapasztalattal is. Annak azonban, hogy női jelölt kerüljön Trump mellé, egyelőre kevés az esélye.

Olvasson tovább: