Kereső toggle

Káosz a Balkán peremén

Moldova – kelet és nyugat között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már európai uniós tisztviselők is komolyan mérlegelik, hogy Moldova totális csődjéből csak a volt szovjet tagköztársaság és Románia egyesülése hozhatna kiutat. A román fél egyre aktívabb – legutóbb Traian Baˇsescu volt elnök jelezte, hogy kész felvenni a moldovai állampolgárságot. A kérvényeket március 8-án iktatták, jelenleg különböző állami hivatalok jóváhagyására várnak, a moldovai államfő pedig ezt követően fogja elbírálni Baˇsescu és a többi állampolgárság-kérő igényét.

Az európai uniós és nyugati diplomaták egyre inkább megkérdőjelezik a 3,5 milliós Moldova önálló államként való létjogosultságát, illetve fennmaradásának lehetősé-gét. Nem sokkal korábban ugyanezek a körök még komoly sikersztori lehetőségét látták az egykori szovjet tagköztársaságban, amely az európai integráció útjára lépve megállhat a saját lábán – derült ki a bne IntelliNews régiós hírportál háttérelemzéséből, amely az elmúlt napokban látott napvilágot a román és a nemzetközi sajtóban.
A vezető diplomáciai és gazdasági körök mára kénytelenek szembenézni azzal, hogy Moldova a működéskép-telen gazdaság szimbólumává vált. A mélyrepülés tavaly kezdődött: a nem egészen nyolcmilliárd dolláros GDP 12 százalékának megfelelő összeg, egymilliárd dollár szőrén-szálán eltűnt az ország bankrendszeré-ből. Ezenfelül egy pénzmosási botrány is megrázta az országot –  mindkét sztoriban nyakig benne voltak az ország vezetői is. A pénzmosási ügy szűk egy éve robbant ki, de a gazdaságra gyakorolt igazi hatása csak most jelentkezik. Mindössze két nap alatt egy sor brit és hongkongi fedőcégen keresztül, hitelláncolatok segítségével tüntették el a milliárdos összeget három moldovai bankból. A pénzintézetek ennek nyomán majdnem csődbe mentek, az állam kénytelen volt közbeavatkozni. Rendkívüli hitelekből a betéteseket ugyan megmentették, de eközben a költségvetésen befoltozhatatlan lyuk keletkezett.
A pénzmosási botrányra egy évvel korábban derült fény, amikor egy szervezett bűnözés és korrupció elleni nonprofit oknyomozó szervezet, az Organized Crime and Corruption Reporting Project nyilvánosságra hozta ezzel kapcsolatos kutatásának eredményeit. Eszerint orosz bűnszövetkezetek és politikusok helyi bankok segítségével nagyjából 20 milliárd dollárt mostak tisztára 2010 és 2014 között. Moldova csak egy állomás volt a főként Lettországba tartó pénz útján. A bankok kiürítése és állami feltőkésítése miatt az állami szervezetek még ma is bajlódnak a bérek kifizetésével, és a kormány hamarosan abban a helyzetben találhatja magát, hogy nem lesz pénze a nyugdíjak kifizetésére és az államadósság törlesztésére. Moldova politikusai és államapparátusa láthatóan képtelen úrrá lenni a káoszon. Ez juttatta el az uniós döntéshozókat arra a következtetésre, hogy a működéskép-telen önállóállam-modellt fel kellene adni, és utat kellene nyitni Moldova és Románia egyesülése előtt. Bár az utóbbi is sok sebből vérzik, de képes ezeket valamennyire legyűrni; a román vezetés a NATO- és az EU-csatlakozás felé vezető úton hajlandó volt rendezni az ország kormányzási és gazdasági bajait.
Traian Baˇsescu már román elnökként is nyíltan síkra szállt a „két román nyelvű állam”, a Moldovai Köztársaság és Románia egyesüléséért. 2013 novemberében úgy nyilatkozott: a NATO- és az EU-csatlakozás után Románia következő nagy célja a Moldovai Köztársasággal való egyesülés kell, hogy legyen. Tavaly áprilisban – kisinyovi látogatása alkalmával – Baˇsescu előrevetítette, hogy kérvényezni fogja a moldovai állampolgárságot, az akkori moldovai belpolitikai helyzetet azonban nem tartotta alkalmasnak erre. Nicolae Timofti moldovai elnök akkor azt mondta: semmilyen akadálya nincsen annak, hogy Baˇsescu megkapja az állampolgárságot, tekintettel arra, hogy Románia is sok moldovainak adott román állampolgárságot – magyarázza Baˇsescu lépését Viorel Alba kolozsvári politológus.
A történelem sohasem kímélte Moldovát; 1918-ban Románia részévé vált, majd 1940-ben átkerült a Szovjetunióhoz, és függetlenségét csak 1991-ben nyerte el.
Azóta folyamatos politikai vita folyik a lehetséges újraegyesítésről Romániával. Több párt törekszik erre, a legnagyobb a Moldovai Liberális Párt, amely több tízezres tüntetéseket szervez az ügy támogatására. Eközben az ország legnagyobb politikai ereje, a szocialista párt éppen Oroszország felé közeledne. Az egyesülés vélhetően komoly ellenzést váltana ki az uniós tagállamok részéről, hiszen egy elszegényedett népességű, bukott gazdaságú országot kellene integrálni Románián keresztül az unióba, ami nem lenne olcsó mulatság. Az elmúlt öt évben euró-százmilliókat költöttek Moldova infrastruktúrájának és intézményrendszerének megreformálására – a jelenlegi helyzet alapján teljesen hiábavalóan – mondja a Heteknek Viorel Alba.
A legnagyobb gond azonban nem gazdasági, mivel Moszkva nem elsősorban gazdasági elven gondolkodva ellenzi a moldovai–román egyesülést. A kilencvenes évek elején az ország keleti, a Dnyeszter folyón túli sávja, amelyet főként oroszok laknak, Dnyeszter Menti Köztársaság (Transznisztria) néven levált Moldováról. Borítékolható, hogy ez az „állam” Oroszországgal a hátában újabb területi igényekkel állna elő, ha felmerülne Moldova beolvadása déli szomszédjába. Mindez komoly politikai és esetleg háborús helyzetet hozna létre a térségben. A kérdésben azonban nem a románok és nem is a moldávok döntenek majd, hanem Moszkva és Washington, amelyek a két befolyási övezet határán fekvő kis ország jövőjét a kezükben tartják – vonja le a végső következtetést Viorel Alba.

Olvasson tovább: