Kereső toggle

Lázadás Merkel ellen

A migránskérdés miatt megroppant a kancellár tekintélye

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Érthetetlennek tűnik, hogy Angela Merkel, aki több mint egy évtizede sikerrel építi magáról a konszenzusteremtő, higgadt és erős politikus képét, miért váltott át érzelmi politizálásra a menekültválság ügyében. Nyilatkozatait egyre többen bírálják szövetségesei közül is, miközben a szövetségi tartományok a héten gyakorlatilag fellázadtak Berlinnel szemben. Ma még nem látszik, hogy vissza tud-e jönni Merkel erről a bukással fenyegető útról, miközben politikai hibái már az Európai Uniót is fenyegetik.

Angela Merkel sikerrel távol tartotta magát a nagy indulatokat keltő bevándorlási kérdéstől, mígnem a nyáron egy élő televíziós műsorban akaratán kívül sikerült megríkatnia egy 14 éves palesztin lányt. Reem Sahwil azért fakadt sírva a kancellár asszony válaszán, mert az elmondta neki, hogy nem tudnak minden bevándorlót és menedékkérőt befogadni. Merkelt láthatóan meglepte a reakció, és némileg esetlenül odament a lányhoz, hogy megsimogassa. Ezen a gesztuson aztán számtalan cikk és mém gúnyolódott, miközben a kislányból médiasztár lett.

Más kérdés, hogy a pityergős kislány utóbb a Die Weltnek adott interjúban radikális palesztin aktivistaként mutatkozott be, és válaszaival alaposan meglepte a veterán német riportert is. „Remélem, egyszer eljön az idő, amikor nem lesz többé Izrael, csak Palesztina” – mondta Sahwil, akit hiába igyekezett a riporter emlékeztetni arra, hogy Németországban a múlt miatt „nincs helye a zsidógyűlöletnek”. „Igen, itt szólásszabadság van. Ezért itt kimondhatom ezt is. Az otthonom Palesztina, és azt a földet nem is szabad Izraelnek nevezni, csak Palesztinának” – válaszolta erre a palesztin lány.

A német sajtó ezt követően ejtette a témát, de Merkel azóta is mintha kompenzálni akarna: bevándorlókkal fényképezkedik, kijelenti, hogy „nincs felső határa” a Németország által befogadható szíriai menekültek számának, és érzelmes kijelentéseket tesz, mondván, ha bocsánatot kell kérnie a bevándorlókkal kapcsolatos barátságos magatartása miatt, „akkor ez nem az én országom”.

A német szövetségi tartományok – különösen a bajorok, ahol a legnagyobb számban gyűltek össze a Merkel által behívott menekültek – azonban nem hajlandók médiaszenzációként kezelni a kérdést. A kancellár négy és fél órás válságtanácskozáson igyekezett megnyugtatni a háborgó tartományvezetőket, akik felvetették, hogy senki nem tudja pontosan, egy hét alatt hányan érkeztek Németországba, honnan és kik. Merkel kénytelen volt átmeneti határellenőrzést elrendelni, ami viszont Ausztriát helyezte még nagyobb nyomás alá. A migránsok ugyanis nem értesültek a német szigorításokról, és továbbra is „Merkel, Merkel” kiáltásokkal követelik azonnali továbbengedésüket Németország felé.

Mérleget vontak

Bár még tartja magát a 800 ezerre becsült hivatalos adat a menekültek idén várható létszámáról, a német hatóságok reálisan már 1 milliót meghaladó migránstömeg érkezésével számolnak. Sokan beszélnek arról is, hogy Merkel „nyitott kapuk” politikája és fenntartás nélküli nyitottsága olyan szívóhatással jár a Közel-Keleten, ami milliószámra vonzhat további bevándorlókat Németország felé.

Nem véletlen, hogy a Müncheni Biztonsági Konferencián a rendezvényt vezető Wolfgang Ischinger arra figyelmeztetett, hogy a Közel-Kelet „hatalmas robbanás előtt áll”. „Amennyiben nem alakítunk ki katonailag védett biztonsági zónákat Szírián belül, ahová a harcok elől menekülők érkezhetnek, úgy újabb százezrek vagy milliók indulhatnak meg Európa felé” – mondta Ischinger, aki szerint a megoldásban együtt kell működni Oroszországgal és Iránnal is.

Ez persze csupán a jövőre nézve jelenthet megoldást. A berlini kormány ugyan csak a közvetlenül háborús övezetekből érkezőknek – szíriaiaknak, irakiaknak – garantálta a befogadást, Németországban mégis kevesen gondolják, hogy a már ott tartózkodókat vissza lehetne küldeni hazájukba. A katonai elemzések mellett ezért gazdasági számítások is készülnek a menekültkérdésről.

A The Globalist című biztonságpolitikai online folyóirat német közgazdászok becslését ismertette, amelyben feltették a kérdést, vajon Németország számára tényleg olyan előnyös-e a bevándorlók számának robbanásszerű növekedése, mint azt a híradások sugallják. A média ugyanis azt a képet sugározza, mintha a migránsok többsége magasan képzett szíriai orvosokból és más kiváló szakemberekből állna, akik megmenthetik az elöregedő és csökkenő számú lakosság miatt bajba került német gazdaságot. A bevándorlók munkába állnak, adót fizetnek és fogyasztanak, ami messze meghaladja az integrálásukhoz szükséges összeget, így a menekülthullámnak a pénzügyi mérlege is pozitív lesz – szól a támogatók érve.

Bár nem jelentek meg a menekültek szakképesítésével kapcsolatos hivatalos adatok, a The Globalist egy nagyon optimista modellel tesztelte az új bevándorlás gazdasági mérlegét. Eszerint az egymillió új migráns 50 százaléka (félmillió ember) jól képzett, azonnal munkát vállaló, integrálódni képes és akaró személyből áll, akik hozzá akarnak járulni a közterhek viseléséhez. Így csupán a másik 50 százalék szorul rá arra, hogy tartósan szociális támogatásban részesüljön.

Ha az 500 ezer új munkavállaló a magas szakképesítésének megfelelően az átlagfizetés kétszeresét, 80 ezer eurót kap évente, akkor a 40 százalékos adókulcs mellett évi 16 milliárd euróval járul hozzá a német költségvetéshez. Az eltartott migránsokra évi 25 ezer eurót kell költeni, ami 12,5 milliárdot tesz ki évente. Látható, ebben az elméleti esetben valóban pozitív a mérleg.

A realitás azonban az, hogy a migránsok legfeljebb 30 százaléka (mások szerint csupán 10 százaléka) tud és akar munkába állni. Ebben az esetben azonban a mérleg máris felborul, és éves szinten több tízmilliárd eurós mínuszt okoz az új menekültek befogadása. Ráadásul az öregedő német társadalom egyre nagyobb terhet ró az egészségügyi és nyugdíjrendszerre, ami együttesen a német gazdaság megroppanásához vezethet, akár már egy évtizeden belül – figyelmeztet a The Globalist elemzése.

Olvasson tovább: