Kereső toggle

A Család - Film egy kínos kapcsolatról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Bejelentjük az egész világnak, hogy mi Vlagyimir Putyin harctéri tüzérsége vagyunk, és ha parancsot kapunk, tetteinkkel is bizonyítani fogjuk ezt.” Ramzan Kadirov csecsen elnöknek ezzel, a felfegyverzett harcosokkal megtömött stadionban tett bejelentésével kezdődik az Open Russia (OR) által forgatott film, melynek címe: Család. A Mihail Hodorkovszkij nevéhez köthető civil szervezet az orosz demokrácia helyreállításáért küzd, a hatalom túlkapásaival, a korrupcióval kapcsolatos, a Kreml szempontjából kínos témákkal foglalkozva. Csecsenföld pedig ezek közül az egyik legkínosabb.

Kadirov említett beszédét a grozniji stadionban mondta el, ahol több tízezer csecsen harcos fogadott hűséget Putyinnak, és kötelezte el magát az elnök magánhadseregeként bármilyen harci feladat végrehajtására, Oroszország határain belül és kívül egyaránt. (Új katonai doktrína. Hetek, 2015. január 1.)
A fimben bemutatott Bamut falu az ingus határ közvetlen közelében található. 1995-ben a település az orosz hadsereg „tisztogatási” akciója révén teljes egészében megsemmisült. Húsz év óta semmi nem változott itt: lerombolt házak maradtak az orosz hadsereg nyomán. A korábbi lakosok közül, akik életben maradtak, nyomorban és megfélemlítésben élnek. Ezzel szemben Groznijban, a fővárosban megépült a City, amely négy felhőkarcolóból álló épületegyüttes: luxuslakások és bankok irodái, ötcsillagos szálloda, amelynek bárjában – Csecsenföldön egyetlenként – szeszes italt is mérnek. A lakások nagy része ugyan üresen áll, de az elnök már a Groznij City II. projekt előkészítésén dolgozik.
Kadirov szerint Putyin tizenöt éve segíti, támogatja a csecseneket, ezért hozta létre azt a speciálisan képzett hadsereget, amely a főparancsnok (azaz az orosz elnök) személyi testőrségeként bármilyen küldetést végrehajt.
A gond az, hogy ez a szervezet nem része az orosz reguláris hadseregnek sem, és a belügyi alakulatoknak sem. A több mint húszezer kiképzett harcos gyakorlatilag csak Kadirov és Putyin személyes parancsának engedelmeskedő speciális alakulat, amely többek között olyan akciókat hajt végre, mint a Groznijban működtetett emberi jogi szervezetek irodáinak felgyújtása. Az irodahelyiségek megsemmisítésére azért került sor, mert Groznijban tavaly decemberben ismeretlenek felgyújtották a sajtó házát, amire válaszul a feltételezett elkövetők családjainak, azaz tizenöt családnak az otthonát a Kadirov-féle fegyveresek gyújtották fel. Amikor a civil szervezet felszólalt az ilyen megtorlással szemben, a következő célpont az iroda lett.
Ezen a történeten kívül a film több gyilkossággal és emberrablással hozza összefüggésbe Kadirov magánhadseregét, valamint rávilágít arra a mérhetetlen gazdagságra, melyre a családja tett szert, amióta Ramzan Putyin elnök protezséjévé vált. A film készítői szemtanúkat szólaltattak meg: eltűnt vagy megölt áldozatok hozzátartozóit, tényfeltáró újságírókat, vagy magukat a megkínzott túlélőket. Alihan Ahmadov elmondta, hogy rendőrként Kadirov egyik volt csoporttársa ellen nyomozott gyilkossági ügyben. Az emberöléssel vádolt Omon-tiszt (orosz speciális rendőri egység) kölcsönkért egy nagyobb összeget, majd a pénzt nem adta vissza, hanem hitelezőjét megölte. Mielőtt azonban a gyilkosságot felderíthette volna, Ahmadovot elrabolták, megkínozták és fogva tartották egy pincében. Sérüléseiről maga az őt verő ember készített felvételeket. Elengedése után Ahmedov ellen indítottak eljárást hivatali visszaélés miatt, és három év börtönre ítélték. Amikor az újságíró megkérdezte, hogy nem félt-e névvel szerepelni a filmben, azt válaszolta, hogy most már nincs mitől féljen. „Ha megölnek, megölnek, és akkor mi van?” A volt rendőr azonban nem számolt azzal, hogy hozzátartozóit érheti atrocitás: anyját a film megjelenése után elküldték munkahelyéről, Ahmadov médiaszereplésére hivatkozva.
Ramzan Kadirov befolyását azonban nemcsak fegyverek biztosítják, hanem alapítványa is, melynek révén elképesztő gazdagságra tett szert. Az alapítványt különböző szociális projektekre hozták létre, apja, Ahmad Kadirov nevét viseli, és anyja az ügyvezetője. A csecsen köztársaság bevételeinek jelentős részét az orosz költségvetésből származó támogatás teszi ki, ennek mintegy harmada kerül kézen-közön a klán kezébe. Ezen felül pedig minden csecsen polgár köteles „önkéntes” adománnyal hozzájárulni az alapítvány működéséhez. Ennek mértéke a bevételek 10–50 százaléka,  tevékenységtől függően. Olyan fontos „szociális kiadásokat” finanszíroznak az alapítvány pénzén, mint az Éjjeli Farkasok motoros banda 16 Harley Davidson motorja, vagy Diego Maradona gázsija, aki egymillió dollárért eljött haknizni Kadirovhoz.
Az orosz média a filmmel kapcsolatban egyelőre hallgat, ugyanúgy az elhallgatás taktikáját folytatja, mint a Nyemcov-jelentéssel kapcsolatban. A producer viszont, az ifjabbik Vlagyimir Kara-Murza májbántalmakkal és mérgezéses tünetekkel kórházba került, és élet-halál közt lebeg egy moszkvai klinikán.

Olvasson tovább: