Kereső toggle

Baklövések és frusztrációk

Európai politikust akartak a román választók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hatalmas mozgósítással, kemény Facebook-kampánnyal, számos protest-szavazattal és határon túli voksokkal fordított az elnökségért folyó versenyen Klaus Iohannis. Victor Ponta elleni győzelméhez kellettek a szociáldemokraták kampányban elkövetett baklövései, valamint a korábban inaktív nagyvárosi fiatalok megmozdulása is. A 62 százalékos részvétel mellett 54 százalék fölött teljesített a volt nagyszebeni polgármester, megduplázva ezzel az első fordulóban kapott szavazatai számát.

November 2-án még csak 2 millió 881 ezer szavazatot gyűjtött, november 16-án ezzel szemben már több mint 6,24 millióan voksoltak Klaus Iohannisra. A politikai elemzők szerint ez volt a döntő momentum: a korábban nem szavazók vagy az első alkalommal szavazók voksai hozták meg a nagyszebeni polgármester számára a végső győzelmet. A lapunknak nyilatkozó Soós Zoltán marosvásárhelyi politológus szerint sokan dacból, dühből járultak urnához, mert a kormányzó PSD a diaszpóra szavazásának ellehetetlenítésével „kihúzta náluk a gyufát” az első fordulóban. A miniszterelnök hiába cserélte le gyorsan a külügyminisztert, az otthon maradt rokonok, ismerősök haragját nem lehetett kiengesztelni. Az adatok feldolgozása után világossá vált, hogy azok döntötték el ezt a választást Iohannis javára, akik nem rendszeres szavazók, akik régen szavaztak utoljára, vagy most szavaztak először a választáson: olyan választók, akik egyetlen politikai párt célközönségébe sem tartoznak, vagyis választói szempontból eddig inaktívak voltak – elemzi a történteket Soós Zoltán. Most viszont tömegesen adták le a voksukat, elsősorban nem valami mellett, hanem valaki, azaz Victor Ponta ellen.

A diaszpóraszavazatok nem számszerűen voltak döntők, hiszen a külföldön élők a második fordulóban is nagyon nehezen tudtak szavazni; viszont az elmúlt két hétben kormány- és Ponta-ellenes közhangulat alakult ki, elsősorban a közösségi portálokon – mondja Nagy Árpád kolozsvári politológus a választásokat eldöntő momentumok kapcsán. Ezzel a hangulattal olyan embereket is rávettek a szavazásra, akik csalódottak voltak a politikában, a politikusokban. Jó példa erre a Moldovai Köztársaság, ahol az első fordulóban még Ponta vezetett, a második fordulóban azonban átbillent az eredmény Iohannis javára. A diaszpórában élő románságban hagyományosan a jobboldali jelölt az erősebb, és az elmúlt hetekben tovább erősödött ez a tendencia, ami naponta közel egy százalékos növekedést hozott Klaus Iohannisnak. Ponta így rengeteg frusztrációt gyűjtött be a diaszpóra szavazói miatt, akik – ne felejtsük el – általában a jobb boldogulás reményében mentek el Romániából, illetve azért, mert alapvetően elégedetlenek az itthoni viszonyokkal – hívja fel a figyelmet Nagy Árpád. Ezeknek a kialakulásához pedig a Szociáldemokrata Pártnak sok köze volt az elmúlt évtizedekben, még akkor is, ha nem volt mindig kormányon. A külföldön élők ráadásul már nagyon vágytak egy olyan elnökre, aki szorosan kötődik az unióhoz, akinek az értékrendje, megjelenése, politizálása nem balkáni, hanem európai, és ebben a tekintetben bizony Iohannis sokkal előnyösebb helyzetben volt, mint az ellenfele – mutat rá Nagy Árpád egy másik fontos momentumra.

Soós Zoltán szerint is döntő volt, hogy Iohannis „új fiú” a nagypolitikában; annak ellenére, hogy országos pártok támogatásával indult, mégis kívülről jövő politikusnak számít, aki nem egy nagy, országos román pártban nőtt politikailag nagyra, hanem egy város sikeres polgármestereként vált ismertté. Ugyanakkor a PSD egyfajta „nemtörődöm” kampányt folytatott, úgy gondolva, hogy úgyis megszavazzák őket, de éppen a választások első fordulójában elkövetett hibákat ismételték meg, ami aztán visszaütött: a választások napjának délutánján a nagyvárosok lakói elindultak, és megbuktatták Victor Pontát.

A politikai pletykák szerint több RMDSZ-es vezető is a kormányból való kilépést szorgalmazza, ami mellett a legtöbbször elhangzó érv, hogy az RMDSZ szavazói egyértelműen Victor Ponta ellen voksoltak. Soós Zoltán szerint azonban ebben nincs semmi újdonság, hiszen az erdélyi magyarság alapvetően jobboldali beállítottságú. Kelemen Hunor szerint valóban folyik az eredmények elemzése, de nem akarnak elhamarkodott döntést hozni. Az jól látszik, hogy a jobboldal nem akar kormányra kerülni, sőt jó néhány PDL-es képviselő is kétségbeesetten kérte az RMDSZ-t, hogy ne lépjen ki a kormányból. Ezzel együtt – ismerve a román politika mozgatórugóit – a szövetség elnöke sem látja biztosnak, hogy a jelenlegi kormánykoalíció együtt maradna a következő, 2016-os választásokig. A kisebbségi kérdésekben nem sokat remél a vasárnap román államfővé választott Klaus Iohannistól Kelemen Hunor. Az elnök lapunknak elmondta: Iohannis megválasztásával hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok érvényre juttatásában Romániában. „Iohannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés megoldott, hiszen a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak” – jelentette ki Kelemen Hunor. Hozzátette azonban, hogy ha Iohannis kiegyensúlyozott elnök lesz, és nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet. Az RMDSZ elnöke úgy véli, jól döntöttek, amikor azt mondták a magyar választóknak, hogy mindenki szavazzon a belátása szerint.

Olvasson tovább: