Kereső toggle

Polgárháború etnikai alapon

Nem csitulnak a fegyverek Dél-Szudánban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem szűnik a tavaly decemberben kialakult konfliktus a Szudánból 2011-ben kivált Dél-szudáni Köztársaságban, ahol az elmúlt hetek mészárlásai óta holttestek halmai borítják Bentiu utcáit.  Az ország két legnagyobb népcsoportja, a nuerek és a dinkák között immár négy hónapja tartó fegyveres összecsapásban ezrek haltak meg, több mint egymillió ember menekült el otthonából, és további milliókat fenyeget az éhínség.

A harcok az után kezdődtek, hogy a föld legfiatalabb és egyben legszegényebb országának elnöke, Salva Kiir menesztette Riek Machar alelnököt azzal a váddal, hogy puccsot készül végrehajtani. A több mint 200 népcsoport alkotta országban a lakosság közel 10 százalékát kitevő nuer etnikumhoz tartozó Machar mindezt cáfolta, és a kormánnyal szembeni fegyveres ellenállásra buzdított. A hadsereg lázongó, őt támogató katonái mellett a főként nuer civilek alkotta Fehér Hadsereg tavaly december közepén tűzött össze először a Salva Kiirt támogató kormányerőkkel a fővárosban, Jubában. A két, Dél-Szudán megalakulását megelőzően évekig egymás ellen, majd az ország függetlenségéért együtt harcoló gerillavezér között kialakult hatalmi konfliktus színtere azonban Riek Machar felhívására hamarosan az északi területekre került át. Itt található ugyanis az ország olajkészlete, amelynek kitermelése Dél-Szudán állami bevételének 95 százalékát adja.  
Mindeközben sokan csatlakoztak a Riek Machart támogató Fehér Hadsereghez, amelyet a szúnyogok ellen a testükre kent hamu színéről neveztek el. Az újonnan csatlakozottak között  nagyon sok a tizenéves fiú, akiket nem Machar hatalomra juttatása, hanem a kormányerők brutalitása során elvesztett családtagjaik miatti bosszúvágy hajt. A lázadók elsődleges célpontja az ország lakosságának 15 százalékát kitevő dinka népcsoport, amelynek az ország hadseregét ellenük vezénylő Salva Kiir elnök is tagja. Az etnikai jellegűvé vált konfliktus legdurvább és leginkább sokkoló összeütközése a nagyszámú olajmezővel rendelkező, az ország északi területén fekvő Bentiu városában történt a múlt héten.
Miután a lázadó csoportok elfoglalták a helyi rádióállomást, a dinkákat és a szudániakat a város elhagyására, a férfiakat a nők megerőszakolására szólították fel. A gyűlöletbeszéd megtette a hatását, a lázadók nem kímélték még azokat a nuereket sem, akik nem üdvözölték kellő lelkesedéssel Machar csapatait. Az emberek a kórházakba, mecsetekbe és templomokba rejtőztek, de ott sem találtak menedéket. A Kali-Ballee mecsetben mintegy 200 civilt gyilkoltak le, és Bentiu kórháza sem tudott biztonságot nyújtani az odamenekülő nuereknek, akiket a saját etnikumukhoz tartozó lázadók mészároltak le. A kormány hivatalos jelentéseivel és az országban állomásozó ENSZ-békefenntartók által kiadott közleményeikkel szemben Machar és a Fehér Hadsereg vezetői tagadják a nuerek civilek ellen elkövetett brutalitását. Tény azonban, hogy Bentiuban, amely a konfliktus kirobbanása óta már többször cserélt gazdát, néhány nap alatt százakat öltek meg, főként nem nuer dél-szudániakat és Dárfúrból származó szudáni üzletembereket, akiket a dinkák mellett szintén Kiir elnök támogatásával gyanúsítanak.
Sokan reménykednek abban, hogy az esős időszak beálltával a két fél között folytatódnak a tárgyalások, ám valószínű, hogy az elkövetkező hetekben további összetűzésre kerül sor. Az egyre élesedő konfliktusban közel egymillióan a környező országokba menekültek, míg mások az ENSZ-békefenntartó-bázisok közelében kerestek menedéket. A Szudánnal határos területeken az ENSZ által fenntartott táborban jelenleg 22 ezer menekült tartózkodik, ami jócskán meghaladja a bázis befogadóképességét, ahol 350 emberre jut egy latrina. Jonathan Veitch, az ENSZ gyermekügyi biztosa szerint, ha nem történik azonnali beavatkozás, hónapokon belül akár 50 ezer gyermek halhat éhen, mialatt az ország lakosságának 60 százaléka, azaz 7 millió ember is csak élelmiszersegéllyel fogja túlélni a polgárháborús időszakot.

Kontrollvesztés Nigériában

Úgy tűnik, hogy az afrikai országban egyre inkább kicsúsztak a rendőrség és a hadsereg kontrollja alól az iszlamista szélsőségesek; ez derül ki az április 14-én végrehajtott kettős merényletből.  Kora reggel a főváros, Abuja buszpályaudvarán a kormányzati épületektől nem messze 75 ember halálát és 141 sérülését okozó bomba robbant. Még aznap, az éj leple alatt diáklányokat raboltak el az  északi területen fekvő Borno állam Chibok városának középiskolai kollégiumából, az épületet pedig felgyújtották. Mindkét incidens nagymértékben felülmúlta a korábbi erőszakos támadásokat. Fiatal lányok ilyen mértékű tömeges elrablására nem volt még példa, és ráadásul az első adatokkal ellentétben nem 129, hanem jóval több mint 200 lány elrablásáról van szó. Közülük az esemény után több mint egy héttel is csak nagyon kevesen tudtak megszökni, 234 diáklány még mindig nem került elő. Az eset kapcsán kifejezetten kínos helyzetbe került a nigériai hadsereg vezetése, amely, múlt heti nyilatkozata szerint, 8 kivétellel valamennyi lányt kiszabadított. Később a teljes nyilatkozat visszavonására kényszerültek, és a Védelmi Minisztérium szóvivője, Chris Olukolade az AP hírügynökségnek további katonák bevetéséről és a lányok kiszabadítását célzó hadművelet folytatásáról nyilatkozott. Azok az apák azonban, akik saját maguk indultak lányaik felkutatására, nem találkoztak egyetlen katonával sem a térségben. Közel 40 diáknak ugyan sikerült megszöknie elrablóitól, de ez egyetlen esetben sem a hadsereg segítségével történt. Annak ellenére, hogy a dzsihádista Boko Haram csak a fővárosban elkövetett merényletet vállalta magára, valószínű, hogy a diákok elrablása is az ő számlájukra írható. A nevük alapján is a nyugati oktatást ellenző szélsőségesek gyakori célpontjai az iskolák, ebben az évben februárban két keresztény iskola diákjait mészárolták le. Míg korábbi időszakokban, mint például 2010 és 2013 között 3600 embert öltek meg iszlamista szélsőségesek Nigériában, ebben az évben már három hónap alatt több mint 1500 ember életét oltották ki.

Olvasson tovább: