Kereső toggle

Miért és hova téríthették el a maláj repülőgépet?

Hét óra titok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Mintha egy embert keresnénk valahol New York és San Francisco között” – így érzékeltette az FBI egyik szakértője a közel két hete eltűnt malajziai gép utáni kutatást. Az MH370-es járat utáni kutatásba már 26 ország kapcsolódott be, a legmodernebb műholdas, légi és tengeri eszközökkel Afganisztántól Ausztráliáig. Az utasok és a személyzet sorsa mellett a példátlan akció oka az, hogy a gépet – minden bizonnyal – eltérítették. A kérdés csak az, hogy ki, hová és miért? A legnyugtalanítóbb válasz szerint nemzetközi terroristák, akik nukleáris repülőbombaként akarják bevetni a Boeing 777-est valahol Ázsiában vagy a Közel-Keleten.

Több ország – köztük Izrael is – felkészült arra, hogy a gépeltérítők vagy megbízóik a repülőgépre nukleáris hulladékot, piszkos bombát, bőrönd méretű atomfegyvert vagy másfajta tömegpusztító fegyvert (például anthraxszal teli hordókat) helyeznek és úgy indítják útnak öngyilkos bevetésre vagy akár távirányítással. Ha lakott területet közelítene meg egy ilyen repülőbomba, biztos a katasztrófa, hiszen hiába lövi le a légvédelem, a halálos szennyeződés akkor is eléri a földet.

Feltéve persze, hogy a gép nem a tenger fenekén, hanem valahol a földön, épségben van. Ez a lehetőség a hozzátartozók számára – igaz, nagyon halvány – reményt adhat, hogy a fedélzeten lévő 239 ember még életben lehet. A nyomozás eddigi adatai szerint ugyanis a gépet az indulás után egy órával szándékosan eltérítették, majd közel hét órát repültek vele. A kikapcsolt navigációs berendezésekkel haladó Boeing előbb mintegy 14 500 méter magasságba emelkedett, majd szinte zuhanórepülésben 1500 méterre ereszkedett, a radarok „látótávolsága” alá. Innen vakon, csak a földi tájékozódási pontokat használva a gép nyugati irányban kirepült a tenger fölé, az Indiai-óceán irányába. Maláj halászok láttak az adott időpontban egy nagyon alacsonyan, és szokatlan irányban haladó repülőt, de erről csak azután számoltak be, hogy a kutatást kiterjesztették ebbe az irányba is.

A műholdak azonban továbbra is érzékelték a gépről „visszapattanó” jeleket, de ezek pontos helyét már nem tudták rögzíteni. Emiatt két lehetséges útirányt is vizsgálnak: az egyik észak-nyugat felé, Közép-Ázsia irányába vezet, a másik délre az Indiai-óceán szinte lakatlan térségébe. Látszólag ez utóbbi útvonalat erősítette meg az a hír, miszerint a parányi Maldív-szigetek felett láttak elszállni egy alacsonyan repülő, piros csíkot viselő utasszállítót március 8-án reggel. Ám ezt a hírt a maldív közlekedési miniszter cáfolta – mint oly sok más információt a különböző illetékesek ebben a rendkívüli történetben.

A nyomozásban a gépen tartózkodó minden embert potenciális elkövetőnek vagy tettestársnak tekintenek mindaddig, míg az ellenkezője ki nem derül. Természetesen a fő figyelem a kapitányra és a másodpilótára irányul, ám a vizsgálat azzal is számol, hogy lehettek az utaskísérők vagy az utasok között olyanok, akik segítettek nekik. Az biztosnak látszik, hogy a gépet nagyon gyakorlott kéz vezette, miután letért az útvonaláról. Hacsak nem – és ez egy még riasztóbb lehetőség – az egész akciót előre beprogramozta egy hekker a fedélzeti komputerbe. Akkor akár egy vagy több utas is elég lehetett a géprabláshoz, mert miután ártalmatlanná tették a személyzetet, csak a navigációs eszközöket kellett kikapcsolniuk.

Ennek ellentmond az, hogy a kapitány az egyik helyzetjelző kikapcsolása után tíz perccel még visszarádiózott a földre azzal, hogy „Minden rendben, jó éjt”. A férfiről nyilvánosságra került egy fotó, amin „A demokrácia halott” feliratú pólóban szerepel. Emiatt tovább vizsgálják, hogy milyen szélsőséges nézetekkel és szervezetekkel szimpatizálhatott a muzulmán vallású, ám a helyi mecsetben ritkán megforduló tapasztalt pilóta. Talán információkkal szolgálhat a házában lefoglalt professzionális repülési szimulátor is, amelyen akár a gépeltérítés teljes útvonalát is begyakorolhatta.

A terrorizmus mellett lehetőségként felmerült az is, hogy a pilóta vagy a másodpilóta öngyilkossságot követett el, és a halálba magával rántott mindenkit. Erre korábban több esetben volt példa utasszállító gépek esetében, bár erről a légitársaságok számára rendkívül kellemetlen lehetőségről nem szívesen nyilatkoznak. Kérdés azonban, hogy ebben az esetben mi szüksége volt a bonyolult, hétórás repülésre a zuhanás előtt. A maláj repülő utáni nyomozás eddig is váratlan fordulatokat hozott, ezért több tucat televíziós társaság küldte el tudósítóját Kuala Lumpurba. Konkrét hírek helyett azonban egyelőre inkább csak a fájdalom és bizonytalanság között őrlődő hozzátartozókat tudnak fotózni a sajtótájékoztatókon.

A nemzetközi nyomozókra vár az, hogy a lehetséges forgatókönyveket végigellenőrizzék, miközben a kézenfekvőbb okok – mint például bármilyen műszaki hiba – már kiestek a lehetőségek közül.

Olvasson tovább: