Kereső toggle

Kerry békét ígér

Mire lesz elég kilenc hónap?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kilenc hónapot kér John Kerry az izraeli-palesztin konfliktust lezáró végleges megállapodás megkötésére. A menetrend optimistának tűnik, tekintve, hogy az eredeti oslói megállapodás szerint ezt az egyezményt legkésőbb 1999-ben alá kellett volna írni. Az újabb határidő betartását nehezíti az is, hogy Száeb Erekát palesztin főtárgyaló leszögezte, a jövőbeli palesztin államban nem kívánatos sem izraeli katonák, sem civilek jelenléte. Kerry nem reagált közvetlenül a „zsidómentes” Palesztina tervére, de jelezte, hogy a jövőben ő kívánja a nyilvánosság felé tolmácsolni a tárgyalások eredményeit.

Az éppen húsz éve, 1993-ban megkötött oslói szerződés szerint legkésőbb 1999-ben alá kellett volna írni a végső státust rendező megállapodást. Jasszer Arafat azonban az intifáda mellett döntött, és a palesztin terror hosszú évekre kizárta a megegyezés lehetőségét.
Több sikertelen próbálkozás után a héten újrakezdődtek a közel három éve félbeszakadt palesztin–izraeli béketárgyalások Washingtonban. Miközben Izrael száznál több palesztin rabot készül szabadon engedni, a palesztinok Gázából újabb rakétát lőttek ki rá.
A szakértők kételkednek a legújabb békéltetési kísérlet sikerében.
Benjamin Netanjahu kormánya heves vitákat követően vasárnap 13:7 arányban elfogadta azt a határozatot, miszerint 104 palesztin rabot bocsátanak szabadon izraeli börtönökből.
A terrorizmus vádjában bűnösnek talált foglyok szabadon bocsátása az ár, amit Izrael azért fizet, hogy a palesztinok egyáltalán hajlandóak legyenek tárgyalóasztalhoz ülni. A megállapodás szerint az elítéltek szabadlábra helyezése négy szakaszban, hónapok alatt történik majd, és mindegyik szakaszt eredményes tárgyalásoknak kell megelőzniük. Az izraeli kormány döntése ellen mintegy száz olyan izraeli tiltakozott, akik családtagjaikat vesztették el a szélnek eresztendő fegyencek valamelyikének keze által.
Ezek után hétfőn John Kerry külügyminiszter és Martin Indyk, az Egyesült Államok volt izraeli nagykövete
vezényletével megkezdődött a tárgyalássorozat Washingtonban. Az izraelieket Cipi Livni igazságügyi miniszter és Jichák Molho, a palesztin felet pedig Száeb Erekát palesztin főtárgyaló, valamint Mohammed Stajjeh képviseli.
A zárt ajtók mögött zajló tanácskozásokon állítólag minden „klasszikus” téma (határok, biztonság, Jeruzsálem státusza, a menekültkérdés és a zsidó telepek sorsa) napirenden volt, de nem sok konkrétum szivárgott ki, mivel a felek bizalmon alapuló szigorú titoktartásban állapodtak meg. Cipi Livni a megbeszélések után úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalások „nagyon keménynek és problémásnak ígérkeznek”, ugyanakkor hozzátette, hogy a békéért tett erőfeszítések „Izrael, a palesztinok, az arab világ és a nemzetközi közösség jól felfogott érdeke”. John Kerry szintén elismerte, hogy a tárgyalópartnerek nehéz időszaknak néznek elébe, ugyanakkor úgy véli, sokkal rosszabbul járnának, ha meg sem próbálnák a kibékülést. „A felek megegyeztek, hogy a végső státus témakörei és minden más kérdés a tárgyalások napirendjén szerepel azzal az egyszerű céllal, hogy véget vessenek a konfliktusnak és követeléseiknek.
A célunk az, hogy a következő kilenc hónap alatt elérjük a végső státusról szóló egyezményt” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter, aki szerint az egyedüli lehetőség a kétállami megoldás.
Szakértők kevés esélyt látnak a béketárgyalások sikerére. Elliott Abrams, George W. Bush nemzetbiztonsági tanácsának magas rangú hivatalnoka szerint a tárgyalásoknak nyugtató hatása lehet a kedélyekre mindaddig, amíg folyamatban vannak, ám egy végleges megállapodásra semmi reális eshetőséget nem lát. „Legjobb lenne, ha az amerikai kormány két csapatot alkalmazna: az egyik a tanácskozásokon dolgozna, a másik terveket szőne azzal kapcsolatosan, hogy mit tegyünk majd akkor, amikor a békefolyamat kudarcba fullad” – mondta a New York Timesnak Abrams.
A tárgyalások másnapján – miközben Obama elnök bonyolított le bizalmas találkozót a tárgyalófelekkel – palesztin szélsőségesek a Gázai övezetből rakétatémadást indítottak Izrael ellen. Habár a kilőtt rakéta nem lakott területen landolt, így sérülést sem okozott, a támadók üzenete nyilvánvaló: továbbra sem hisznek a béketárgyalásokban, és egyáltalán nem törekszenek a békére. Három évvel ezelőtt a Barack Obama közvetítésével zajló és a kétállami megoldást célul kitűző tárgyalássorozat egyébként azért fulladt kudarcba, mert a palesztinok nem voltak hajlandóak elismerni Izraelt mint zsidó államot, Izrael számára viszont ez alapfeltétel lenne bármilyen érdemi vitához.

Olvasson tovább: