Kereső toggle

Felhőoszlop hadművelet

Kiiktatták a Hamasz katonai vezetőjét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Múlt szombat óta több mint 150 rakéta tépázta a dél-izraeli térséget; a megújult támadást a palesztin terrorszervezet, a Hamasz kezdeményezte, mivel bosszút kívánt állni azon négy katonája haláláért, akik egy izraeli dzsip megtámadása során vesztették életüket. A Kasszám rakéták fenyegetése miatt döntött úgy az izraeli vezetés, hogy szükséges a katonai beavatkozás. A konfliktus újabb ellenségeskedési hullámhoz, sőt akár egy új háborúhoz is vezethet.

A fő célpont ezúttal Ahmed al-Dzsabari volt, bűnlistáján szerepelt Gilad Salit közlegény 2006-os elrablása, több, Izrael területén elkövetett terrorcselekmény, illetve az elmúlt évtized rakétaháborúja a zsidó állam ellen, melynek rengeteg izraeli állampolgár esett áldozatul.

Az izraeli légierő Dzsabari autóját lőtte ki Gáza belvárosában, mely évek óta Irán előretolt helyőrségeként szolgál. Ezenkívül húsz föld alatti telephelyet semmisített meg, ahol a terrorszervezet különböző felszereléseket és fegyvereket tárolt, többek között olyan rakétákat, melyek Tel-Aviv egét is fenyegették.

A hadműveletben lapzártánkig legalább kilenc palesztin vesztette életét, aminek elsődleges oka, hogy a Hamasz a civilek által lakott területek szívébe telepítette bázisait. A nyugati sajtót hamar bejárták a szörnyű sebesülésekkel kapcsolatos képanyagok – a másik oldal előzetes veszteségeiről viszont furamód hallgatnak…

Az Izraeli Védelmi Erők alezredes asszonya, Avital Leibovich így fogalmazott: „Dzsabari kezéhez sok vér tapadt.” A Sin Bét nevű izraeli titkosszolgálat közleményében figyelmeztette a Hamasz-vezérkart: Dzsabari likvidálása üzenet. Aki továbbra is részt vesz az Izrael-ellenes terrorizmusban, nem ússza meg szárazon.

Abu Zuhri Hamasz-szóvivő így nyilatkozott: „Izrael átkozni fogja a pillanatot, mikor kitalálta ezt az akciót!”

A Hamasz közösségi oldalára azt rakta ki, hogy Izrael a pokol kapuit nyitotta meg. A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász nem meglepő módon elítélte az „agressziót”, és az Arab Liga válságülését kezdeményezte.

Világszerte aggodalommal tekintenek a Közel-Keletre; sokan a konfliktus eszkalálódásától tartanak. Ezért Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a feszültségek oldására szólította föl a feleket, míg az angol külügyminisztérium máris béketárgyalásokat kezdeményez, hogy megelőzzék egy olyan háború kitörését, mely „senkinek sem érdeke”.

Tény, hogy négy év óta nem került sor ekkora ellentámadásra Izrael részéről, és az arab utca egyből le is reagálta ezt. Gáza-szerte ezrek kántálják, hogy „Még ma lerohanjuk Tel-Avivot”, különösen a kórház előtt, ahová Dzsabari élettelen testét vitték. Mecsetekből sugároznak gyűlölet- és háborús üzeneteket a világhálón több iszlám ország területéről.

A Hamasszal „rokon” Muzulmán Testvériség soraiból kikerült egyiptomi elnök, illetve külügyminiszter komoly fenyegetéseket fogalmazott meg Izraellel szemben, és az akció azonnali leállítását követelték.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint viszont ez csak a kezdet. Mint állította: kész további akciók megindítására a terroristák ellen; vagyis az iszlám dzsihád ellen indított offenzíva várhatóan folytatódik.

Olvasson tovább:

  • Jön a kiberháborúk kora?

    Magyarország is epizódszereplővé vált az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi és infotechnológiai háborúban. A Huawei-ügy azonban túlmutat önmagán: előrevetíti a kiberháborúk korát.

  • Kevés beszéd, sok mosoly

    Pártja alig egy hónapos, de az Izraeli Védelmi Erők egykori főparancsnokát sokan már most az izraeli miniszterelnök legesélyesebb riválisának tartják. Úgy tűnik azonban, hogy a Gantz-jelenségnek egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja.

  • Aki nélkül ma nem lenne Brexit

    Sosem volt párttag, nincsenek politikusi ambíciói, a brit döntéshozók egy jelentős része pszichopatának tartja. Még nincs ötvenéves, de már átírta az Egyesült Királyság történelmét. Kétszer is.