Kereső toggle

Kampányvita Jeruzsálemről

Interjú Alfred Balitzer politológus professzorral, Ronald Reagan elnök volt külpolitikai főtanácsadójával

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mi váltotta ki a vitát a demokratáknál?

– A pártprogram külpolitikai részéből valójában összesen három pont került ki, Jeruzsálem mellett a Hamasz elismerése és a palesztin menekültek kérdése. Az utóbbi kettőt nem is vették vissza, csak azt, hogy Jeruzsálem Izrael fővá-rosa. Itt sincs szó arról, hogy oszthatatlan vagy örök főváros lenne, csak azt mondták ki, hogy most ez a helyzet. Amikor Obama elnök utasítására ez utóbbi pontot visszaszavaztatták a jelölőgyűlésen, a küldöttek egy része hangosan tiltakozott. Egy részük a felülről történő beleszólás miatt, mások pedig azért, mert valóban nem akarták, hogy Jeruzsálem szerepeljen a párt programjában. Ez fontos véleménykülönbséget mutat a Demokrata Pártban, sőt a Fehér Házban is. Az elnök tanácsadói közül vannak, akik nagyobb távolságot szeretnének tartani Izraeltől, míg mások az aktív támogatást szorgalmazzák.

Jeruzsálem ügyében vagy más kérdésekben is?

– Ugyanezt a vitát látjuk az iráni atomprogrammal kapcsolatban is. Az izraeliek aggódnak, mert úgy látják, hogy az Egyesült Államok túl lassan és túl keveset tesz azért, hogy megakadályozza a teheráni nukleáris fegyverkezést. De a vita mélységét jelzi, hogy Obama elnök és a legszorosabb tanácsadói köre minden bizonnyal látta és jóváhagyta előzetesen a pártprogramot, amely eltért a 2008-as álláspontjuktól.

Ön a republikánus párt nemzeti bizottságát vezette 1984-ben, Reagan elnök újraválasztási kampányában. Miért visszatérő téma ez a választási időszakban?

– A Közel-Kelet az izraeli–palesztin és izraeli–arab viszonytól függetlenül is kiemelten fontos az Egyesült Államok számára. Katonáink ott vannak Afganisztánban, a közelmúltig Irakban is. A Földközi-tengeren több mint egy évszázada folyamatos az amerikai katonai és haditengerészeti jelenlét. Ezen belül a második világháborút követően az Egyesült Államok olyan kötelezettséget vállalt Izrael biztonsága iránt, amelyet az európai országok nem vállaltak. Emellett több mint hatmillió zsidó él Amerikában. Ők az országos arányuknál nagyobb befolyással vannak a választásokra, mert néhány jelentős, sok elektort adó államban fontos szavazói tömböt jelentenek. Ilyen például New York, Kalifornia és Florida, de sokan ide sorolják Ohiót is. A zsidó szavazatok közel 70 százaléka 2008-ban Obamát támogatta. Ha ez most az Obama-kormányzat Izraellel kapcsolatos politikája miatt lecsökken mondjuk 55 százalékra, akkor ez akár az elnökválasztást is eldöntheti.

A zsidó választók többsége most is a demokratákat támogatja…

– Nem szükséges fordulat ahhoz, hogy az eredmény megváltozzon, elég az arányok eltolódása. A felmérések szerint 2008 óta fokozatosan csökken az Obamát támogató zsidó szavazók száma. A demokratikus konvención történtek felgyorsíthatják ezt a folyamatot. Nem kérdés, hogy a zsidó választók többsége 2012-ben is Obama elnököt támogatja, de ez az arány kisebb lesz, mint 2008-ban volt. A kérdés az, hogy mennyivel.

Még az izraeliek is elismerik, hogy biztonsági kérdésekben az Obama-adminisztráció alatt minden korábbinál jobb az együttműködés. Miért akkor az elbizonytalanodás?

– A jelenlegi kormányzat kezdettől azt hirdette, hogy „kiegyensúlyozottabb” akar lenni a palesztin kérdésben. Az elnök 2009-ben elment Kairóba, ahonnan a muzulmán világnak üzent. Izraelt azonban elkerülte. Irán ügyében az amerikaiak egészen más menetrendben gondolkodnak, mint az izraeliek, akik közvetlenül fenyegetve érzik magukat. Számukra elfogadhatatlan feltételezés, hogy Iránt akkor is meg lehet fékezni, ha atomfegyverre tenne szert. Ezek a kérdések komoly feszültséget keltettek. Elmúlt Washingtonban a Reagan- vagy Bush-időszakban tapasztalt lelkesedés Izrael iránt, még akkor is, ha az Obama-kormányzat katonai téren erőteljesen támogatja Izraelt.

Kampánytéma lesz Izrael az utolsó hetekben?

– A televíziós vitákban nem feltétlenül, a zsidó közösségben azonban biztos, hogy sokat fognak beszélni arról, hogy mennyire szabad megbízni Obama elnökben, különösen akkor, ha megválasztása után már semmilyen választási megfontolás nem korlátozza abban, hogy mit tegyen.

Miként befolyásolná a választásokat egy esetleges Irán elleni egyoldalú izraeli támadás?

– Ez elsősorban Obama reakciójától függ. Ha Izrael a választások előtt megtámadná Iránt, és az elnök nem támogatná ebben Netanjahut, akkor a zsidó szavazók elfordulhatnak Obamától. Ha fegyverszállításokkal vagy akár légicsapásokkal is támogatna egy ilyen akciót, az viszont javíthatja az esélyeit ebben a körben.

Nem ellensúlyozza mindezt a muzulmán szavazók véleménye? Amit Obama elveszít az egyik oldalon, a másikon visszanyerheti.

– A demokrata jelölőgyűlés eseményei inkább visszájára sültek el. A tiltakozók között sok amerikai muzulmán volt. Ők azonban egyelőre számban és szervezettségben is elmaradnak a zsidó közösség befolyásától. Természetesen számos olyan kisebbségi csoport van, akik igyekeznek befolyásolni a külpolitikát. Ilyenek például az amerikai katolikusok, akik között – különösen Chicago környékén – nagyon sok kelet-európai bevándorló található. Ők jelentős támogatást adtak Reagan elnöknek a kommunizmus elleni küzdelmében. Valószínűleg lesz ilyen szerepe a jövőben a muszlim közösségnek is, de ez most még elmarad a zsidó közösség befolyásától.

Olvasson tovább: