Kereső toggle

Amerika választ - Előny Obamánál

Mibe kapaszkodhat Romney?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Véget értek a jelölőgyűlések az Egyesült Államokban. A kampányfinisbe Obama fordult jobban: 50 nappal az elnökválasztás előtt minden felmérés szerint vezet Mitt Romneyval szemben. A republikánus jelölt ráadásul elveszítette előnyét a gazdasági kérdésekben is. Fordulatot hozhat azonban egy váratlan közel-keleti válság, amit Irán és Szíria mellett a líbiai és kairói nagykövetségek elleni szeptember 11-ei támadások is kiválthatnak.

Nincs szerencséje Mitt Romneynak: a demokrata konvenció utáni napon a virginiai Richmondban ő indította volna el a NASCAR-futamot, ám az eső elmosta az autóversenyt. A republikánus jelölt ezért kénytelen volt egy sátorban hot dogot osztogatni, mielőtt távozott volna. Amikor megérkezett a repülőtérre, kiderült, hogy a gépe műszaki hiba miatt nem tud felszállni. Négy órát várakozott a kifutópályán, mire megérkezett egy kölcsöngép, amellyel hajnalra ért csak haza.

Obama közben egy floridai pizzáshoz tért be, aki egyszerűen átkarolta és magasba emelte az elnököt. A jó erőben lévő tulaj utóbb elismerte, hogy a titkosszolgálat engedélyezte a szokatlan üdvözlést, feltéve, hogy nem viszi magával az elnököt. Az üzenet persze az volt, hogy elmondta: regisztrált republikánus, novemberben mégis Obamára fog szavazni.

A felmérések szerint a charlotte-i jelölőgyűlés után Obama 50-44 arányban vezet a regisztrált választók között, bár a különbség a biztos szavazók körében kisebb (49-48). Nagyobb gond Romney számára az, hogy a 18 választási kulcstéma egyikében sincs meggyőző fölénye Obamával szemben. Hiába ragadt be a munkanélküliség 8 százalék felett, a közvélemény többsége nem bízik abban, hogy Romney vezetése mellett négy év múlva jobban élne, mint most.

A republikánus jelölt ezért a „csatatér államokra" és a három októberi - egyenként kilencven perces - televíziós vitára összpontosít. Emellett igyekszik kihasználni az olyan külpolitikai válsághelyzeteket, mint az amerikai képviseletek elleni támadások. Szeptember 11-én Kairóban a tömeg  megtámadta a nagykövetség épületét, és az amerikai lobogót letépve a dzsihád fekete zászlaját tűzte ki rá. A líbiai Bengáziban rakétatámadás érte az Egyesült Államok követségét és a nagykövet autóját, aki három munkatársával együtt életét vesztette.

Lapzártánkkor úgy áll, hogy elmarad Barack Obama és Benjamin Netanjahu washingtoni találkozója, amit az iráni atomprogram ügyében tartottak volna. Az izraeli miniszterelnök egyértelmű határidőt és feltételeket várna Washingtontól az Irán elleni katonai támadásra, ám Obama erre nem hajlandó. Netanjahu szerint Amerikának nincs joga önmérsékletet követelni Izraeltől, ha nem kötelezi el magát arra, hogy megfékezi Iránt. A Demokrata Párt megosztott a Közel-Kelet ügyében, amit a konvenció eseményei is jeleztek: Obama előbb kivetette a programpontok közül a Jeruzsálemre vonatkozó utalást, majd a republikánus kritikák hatására mégis visszavetette azt. (Lásd interjúnkat a témában.) Ha az események előtérbe állítják a külpolitikát, az inkább a republikánusoknak kedvezhet, akik bírálják Obama politikáját az arab tavasszal kapcsolatban, és Amerika sokkal aktívabb szerepét sürgetik a térségben.

Olvasson tovább: