Kereső toggle

Csak a bizonytalanság biztos Szíriában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Eddig mintegy kétszázezren menekültek el a szíriai Aleppóból, ahol szombat óta folynak a kormányerk és a felkelk közötti harcok. A városban rekedt civil lakosság a középületekbe, iskolákba és mecsetekbe igyekszik menekülni, miközben élelmiszer- és vízhiány nehezíti életüket. Eközben szerdán heves harcok törtek ki a szír fvárosban, Damaszkuszban is.

Bassár el-Aszad hadserege szinte teljesen körülzárta a Szíria kereskedelmi központjának számító Aleppót. A török határhoz közel fekvő, kétmilliós lakosságú városban élelmiszer- és vízhiány alakult ki, és szünetel az áramellátás. A lakosság az elmúlt napokban gyalog és autóstoppal menekült, elsősorban Jordániában illetve a Törökországban felállított sátortáborok felé – a Szíriával szomszédos Törökország azonban már lezárta határait.
Bár a hírügy-nökségek értesülései ellentmondásosak, a felkelők, állításuk szerint, Aleppó Szalaheddin városrészében szerdára visszaverték a kormány erőit – Aszad katonái azonban tüzérséggel és helikopterekkel támadtak. A szír állami média ezzel szemben a kormányerők előrenyomulásáról tudósított. Az elmenekült lakosok jelentős számú civil áldozatról számolnak be, miközben a szíriai állami légitársaság folyamatosan állítja le európai járatait.
A közel-keleti körúton tartózkodó amerikai védelmi miniszter, Leon Panetta biztos az elnök bukásában, szerinte Aleppónak a kormányerők általi lebombázása helikopterről „szög lesz Aszad koporsójában”.
Érkeznek azonban más hangok még a polgári lakosság köreiből is. Vannak, akik a felkelők számlájára írják, hogy az azok provokációja miatti heves ágyútüzek és légitámadások nyomán vesztették el otthonaikat. Ezek a vélemények sem feltétlenül az Aszad-rezsimmel való szimpátiát juttatják kifejezésre, csupán felismertek egy egyre inkább kibontakozó képet. A tavaly márciusban még szekuláris és békésen induló felkelés ugyanis anyagi támogatást is igényel – nem keveset. A nyár folyamán már kirajzolódni látszott, hogy e forrásokat legkönnyebben az iszlám erőszakos terjesztőin keresztül szerzik a harcoló csapatok. A kormánnyal szembeni ellenállásban egyre nagyobb szerepet játszanak a dzsihádisták, akikhez egyre többen csatlakoznak a mérsékelt iszlamisták és a szekuláris felkelők közül, szervezettségük ugyanis egyértelműen kiemelkedik a többiek közül. Ebben a nagyhatalmak felelősségét is látja a szír társadalom világiasabb része, mondván, hogy a Nyugat nem tudott kellő hatékonysággal fellépni a békés átmenet érdekében. Mára sokan úgy vélik – köztük a szír keresztények is –, hogy a felkelésnek egyre több vallási felhangja van, s a vallásszabadság komoly csorbát fog szenvedni. Nem véletlen, hogy Panetta is fontosnak tartja (Aszad bukása esetén) a katonaságot egyben tartani mint a béke fenntartásának eszközét.
A Szíriai Nemzeti Tanács, a felkelők egyik legfontosabb szervezete próbálja kifogni a szelet a szélsőségek vitorlájából. Közlésük szerint a Szabad Szíriai Hadsereggel, más harcoló csoportokkal és emigráns szervezetekkel egyeztetve olyan ideiglenes kormány létrehozását tervezik, melynek tükröznie kell a szíriai társadalom sokszínűségét.
Bassár el-Aszad elnök döntéshozatali rendszerét a kisebbségi alavita irányzat uralja, míg ellenfelei többnyire Szíria szunnita muzulmán többségéhez tartoznak. Az alaviták a siíta iszlám gnosztikus irányzatát képviselik, így ha a konfliktus „szektás” eleme felerősödik, félő, hogy a szunnita–siíta feszültségek máshol is lángra lobbannak, különösen Irakban, Libanonban, Bahreinban és Szaúd-Arábiában.

Olvasson tovább: