Kereső toggle

Reszkessenek az árulók!

Válságtervek és erőszak a görög kampányban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A bankautomatákból való készpénzfelvétel korlátozásával, a tkemozgások ellenrzésével és a schengeni egyezmény felfüggesztésével készül az Európai Unió az esetleges görög kilépésre. Bár Brüsszelben hangsúlyozzák, hogy a vészforgatókönyveket csak elméleti lehetségként készítették, az Eurogroup munkacsoportja részleteiben is foglalkozott azzal, hogyan lehet megelzni, hogy egy görög bankpánik egész Európát megrázza. A június 17-ei megismételt választások esélyese, a Sziriza párt vezetje azt ígérte, hogy „hétftl el lehet felejteni a mentcsomagot”.

A felmérések szerint a görögök 75-80 százaléka szeretné megtartani az eurót, így az optimista forgatókönyvek azzal számolnak, hogy a radikális kampányígéretek ellenére a baloldali radikális Sziriza vezetője, Alexisz Ciprisz kormányra kerülve nem függeszti fel egyoldalúan az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 130 milliárd eurós segélycsomag visszafizetését. Az euróövezet tagállamainak pénzügyminiszter-helyetteseiből és államkincstár-vezetőiből álló munkacsoport május 21-én, a patthelyzetet eredményező parlamenti választás után egyeztették a vészforgatókönyveket. Ennek alapján figyelmeztették az eurózóna országait, hogy készüljenek fel egy esetleges pánikhelyzetre, ha a görögök kilépnek, vagy kizárják őket a valutaunióból.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a nagyvonalú, huszonnégy óra alatt megszavazott 100 milliárd eurós spanyol mentőcsomagnak (lásd kapcsolódó írásunkat) milyen hatása lehet a görögországi választásokra. Az első nyilatkozatokból úgy tűnik, hogy a görögök Janus-arccal fogadták a bejelentést: egyrészt felháborodtak azon, hogy a spanyoloknak külön megszorításokat előíró feltételek nélkül adtak „ingyenpénzt”, miközben Athén számára egy sor húsba vágó ultimátumot csatoltak a pénzügyi mentőövhöz. Emiatt brüszszeli kettős mércét emlegetnek, ami a szélsőséges pártok (a szélsőbaloldali, sztálinista KKE és a neonáci Arany Hajnal) EU-ellenes propagandáját erősítheti. Ugyanakkor a spanyol példa felcsillantotta a reményt arra, hogy mégis újra lehet tárgyalni a görög segélycsomag feltételeit, amiről eddig az unió vezetői hallani sem akartak. Ez viszont a mérsékelt pártok (a Demokratikus Baloldal, a jobbközép Új Demokrácia és a szociáldemokrata PASZOK) érvelését segíti, akik azt mondják, hogy Görögország számára káoszt és teljes leszakadást hozna, ha szakítanának az euróval. A döntő kérdés, hogy a megismételt választásokból várhatóan legerősebb pártként kikerülő radikális baloldali Sziriza melyik oldalra áll. Ha el akarják kerülni, hogy a májusi választáshoz hasonlóan ismét patthelyzet alakuljon ki, akkor a kormányalakításhoz többpárti koalícióra lesz szükség, és ez rugalmasságra indíthatja Cipriszt.
Bár sokan bíznak abban, hogy az észérvek felülkerekednek, a választási kampányt megdöbbentő erőszak kísérte. Egy élő televíziós vitaműsorban a neonáci „Krisszi Avgi” (Arany Hajnal) párt szóvivője ököllel arcul ütött egy baloldali képviselőnőt, miután a beszélgetés során többen felemlegették a politikus ellen zajló büntetőeljárást. Illiasz Kaszidiariszt azzal vádolják, hogy 2007-ben részt vett egy pakisztáni származású egyetemi professzor elleni utcai támadásban. A szóvivő előbb vízzel leöntötte a Sziriza képviselőnőjét, aki számon kérte Kaszidiariszt holokauszttagadó kijelentései miatt, majd amikor a kommunista párti Liana Kanelli az inzultált képviselő asszony segítségére sietett, ököllel háromszor is megütötte a szintén középkorú politikusnőt. Az élőben közvetített verekedés után a neonáci politikus elmenekült a stúdióból, és ismeretlen helyre távozott. A hatóságok súlyos testi sértés vádjával körözést adtak ki ellene, de a harmincegy éves Kaszidiariszt – aki korábban kommandósként szolgált a hadseregben – a rendőrség egyelőre nem találta meg.
A görög közvélemény túlnyomó többsége elítélte az illegalitásba vonult nőverő politikust, aki viszont nagy meglepetésre közleményt adott ki arról, hogy feljelenti az „ellene támadó” képviselőnőket és a tévécsatornát, amely „rágalmakat sugárzott” róla, és „korlátozta személyi szabadságát”, amikor az incidens után be akarták zárni a stúdióba. (Kaszidiarisz egyszerűen letörte a stúdióajtó zárját, mielőtt a rendőrség kiért volna.)
Az Arany Hajnal elnöksége kiállt a szóvivő mellett. A szélsőjobboldali párt még a kilencvenes években alakult, de csak a májusi választáson jutott be először a parlamentbe. Alapítói a Nemzetiszocialista Tanulmányok című magazin szerkesztői voltak, akik rendszeresen méltatták Hitlernek az „emberiség érdekében tett erőfeszítéseit”, és nyíltan erőszakra szólítottak fel a kommunisták és bevándorlók ellen. Eddigi pályafutásukat rendszeresen erőszakos támadások és rasszista botrányok kísérték. Tagjaik közül többen börtönbe kerültek erőszakos bűncselekmények, köztük emberölési kísérlet miatt, és egyenruhás őrjárataik rendszeres felvonulásokat tartottak Athén „bűnözői negyedeiben”. Bár Görögország sokat szenvedett a második világháborús náci elnyomás és az 1967–74 közötti katonai diktatúra idején, a válság óta hangoztatott IMF- és bevándorlásellenes propagandájuk végül bejuttatta a neonáci pártot a parlamentbe. Vezetőjük, Nikosz Mihalolikosz a választási éjszakán azt nyilatkozta: „Reszkessenek, akik elárulták az országunkat. Most mi jövünk!”

Olvasson tovább: