Kereső toggle

Kis francia forradalom

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ritka alacsony részvétel mellett zajlott a parlamenti választások els köre Franciaországban.
A következ öt évre az egységesebb baloldal felé billen a mérleg az alsóházban, melynek 577 székérl döntenek az állampolgárok két forduló során.

Az első kör eredményei alapján a törvényhozásban a Szocialista Párt (PS), valamint koalíciós partnere, a Zöldek egyértelmű elsősége várható. Az elnökválasztáson nemrég győzedelmeskedett François Hollande-ot (képünkön) támogató formáció most is a legtöbb szavazatot kapta. Jelenleg úgy tűnik, hogy a baloldali radikálisok szavazataira sem lesz szükség a következő parlamentben a kormány abszolút többségéhez, vagyis 289 képviselő voksához.
Intő jel lehet, hogy a Marine Le Pen által vezetett szélsőjobboldali Nemzeti Front megerősítette a „harmadik politikai erő” pozícióját. Közel három évtized után újra bejuthat az alsóházba közvetlenül megválasztott egyéni képviselőjük. Az első fordulóban 13,4 százalékot értek el, és 61 körzetben maradt talpon képviselőjelöltjük, közülük öten az élen végeztek.
Szakértők szerint Le Penék három-négy mandátumot remélhetnek, bár még az is előfordulhat, hogy végül egyet sem nyernek el. Mindenesetre az első körben több mint három és fél millió francia szavazópolgár érezte fontosnak a nacionalista erő támogatását.
A nemrég leköszönt köztársasági elnök, Nicolas Sarkozy mérsékelt jobboldali pártja, az UMP csak a biztos második hellyel büszkélkedhet. Figyelembe véve, hogy országszerte tucatnál is több politikai erő jelöltjei közül választhattak az állampolgárok, az UMP 26,62 százalékos támogatottsága a szocialisták 29,21 százalékához mérten lényeges különbségnek tekinthető.
Az alacsony részvétel mellett az első fordulóban mindössze 36 parlamenti hely sorsa dőlt el, a 25 baloldali székből 23 a szocialistáké, míg a jobboldalon győzedelmeskedő 11 képviselőből 9 az UMP támogatottja. Igaz, hogy Jean-Marc Ayrault miniszterelnök, valamint öt kormánytag is a megválasztottak között van, nagy forradalomról mégsem beszélhetünk. 2007-ben az első kör után már 110 jelölt ünnepelhetett, köztük sokan az akkor jobboldali kormánytagok közül, és François Fillon miniszterelnök is.

Dallas az Elysée palotában

Családi botrány színesíti a választások második fordulójáig hátralév idt – az új francia elnök családi válsága ugyanis könnyen politikai válsággá fajulhat. Valérie Trierweiler (képünkön jobbra), a first lady egy Twitter-bejegyzésben a szocialista pártból korábban kizárt és a jobboldal támogatását élvez Olivier Falorni mellett állt ki a választási kampányban. Falorni ellenfele, a baloldali színekben induló Ségolene Royal (balra) – az elnök elz élettársa, valamint négy gyermekének anyja – maga jelentette be: François Hollande biztosította t személyes támogatásáról a második fordulóban a La Rochelle-i választókörzet képviseli helyéért vívott küzdelemben. Olivier Falorni jelen pillanatban esélyesebb Royalnál, akit viszont megválasztása esetén a nemzetgyŐlés elnöki széke várna. A baloldal értetlenül áll az eset eltt, mondván: k Hollande-ot választották meg, nem pedig Trierweilert. A jobboldalnak viszont kapóra jött a cinikus megjegyzések tömkelegének alapot szolgáltató incidens, amely már nem az els a két hölgy közötti féltékenységi jelenetek sorában.

Olvasson tovább: