Kereső toggle

Hajsza a szíriai vegyi fegyverekért

Mi legyen Damaszkusszal?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Minden szinten felgyorsultak az események Szíriában: a hulai mészárlások után a nyugati országok és a damaszkuszi kormány kölcsönösen kiutasították egymás diplomatáit, miközben a felkelés kezdete óta a leghevesebb harcok dúlnak a Földközi-tenger partvidékén, Latavi a tartományban. Az elhúzódó káosz azzal a veszéllyel jár, hogy terrorista csoportok kezébe juthatnak a szíriai vegyifegyverkészletek és a Scud rakéták.

„Ha akár egyetlen hordó antrax valamelyik kaukázusi lázadó szervezet kezébe jut, Oroszország történelme legsúlyosabb terrorfenyegetésével nézhet szembe. Több millió orosz pusztulhat el a vegyifegyver-támadásban” – a debkafile biztonságpolitikai hírportál szerint ezzel az érvvel igyekezett Barack Obama meggyőzni az orosz elnököt, hogy járuljon hozzá legalább 3000 fegyveres ENSZ-katona Szíriába telepítéséhez. A kéksisakosok feladata annak a hat katonai bázisnak a biztosítása lenne, ahol Szíria a vegyi és biológiai tömegpusztító fegyvereit tárolja. Obama azt is felajánlotta Putyinnak, hogy a fegyveres ellenőrök túlnyomó többsége orosz vagy olyan országbeli lehet, amely támogatja Moszkva álláspontját a szíriai válság ügyében.
Az Asszad-kormány az ország több pontján szétszórt földalatti bunkerekben az antrax- (lépfene-) készletek mellett szarint, többféle típusú mustárgázt és a rettegett VX-ideggázkészleteket tárolja. Az amerikai hírszerzés úgy tudja, a szíriai felkelők közé hónapok óta tudatosan beépültek olyan al-Kaida-megbízottak, akiknek a célja az, hogy ha összeomlik az Asszad-rezsim, megszerezhessék ezeknek a készleteknek egy részét. Sőt, ez a helyzet már a központi kormányzat összeomlása előtt bekövetkezhet, mert a raktárak egy része az ellenzéki erők által ostromlott régiókban fekszik. A bázisokat a szíriai hadsereg 4. hadosztálya védi, amelynek parancsnoka Asszad elnök öccse, Maher Asszad. A leglojálisabbnak tartott egységeket azonban a felkelők ellen is bevetették, így kevesebb katona maradt a fegyverkészletek őrzésére.
Úgy tűnik, az amerikai érvek nem voltak hatástalanok: a Bloomberg hírügynökség értesülése szerint Oroszország immár nem tartja elképzelhetetlennek azt, hogy Basar Asszad elnököt fokozatosan félreállítsák Szíriában, sőt akár a jemeni átmenet mintájára külföldre menekítsék családjával együtt. Fred Hof, az amerikai külügyminiszter szíriai különmegbízottja június 8-án Moszkvába utazik, hogy egy rendezett átmenet feltételeiről egyeztessen az orosz vezetőkkel.
Ha ez megtörténik, fordulat állhat be a szíriai zsákutcában: Moszkva az elmúlt 15 hónapban ugyanis minden próbálkozást megtorpedózott az ENSZ Biztonsági Tanácsában arra vonatkozóan, hogy a több mint 13 ezer áldozat ellenére szankciókat vezessenek be az Asszad-rezsimmel szemben. Putyin a katonai beavatkozást többször is olyan veszélyes tervnek nevezte, amely lángba boríthatná a Közel-Keletet. Az orosz vezetők el akarják kerülni a külső beavatkozást, vagyis azt, hogy Szíriában megismétlődjön a líbiai forgatókönyv, ahol az Egyesült Államok európai és arab szövetségeseivel, katonai eszközökkel buktatta meg Moammer Kadhafit.
Most azonban Vlagyimir Putyin bemutatkozó látogatásán azt mondta Párizsban François Hollande francia államfőnek – aki az egyik leghangosabb követelője a szíriai elnök távozásának –, hogy Oroszországnak nem fűződik különös érdeke Asszad hatalomban tartásához. „Nem állunk sem Asszad, sem pedig az ellenfelei mellett – mondta Putyin francia újságíróknak. – Olyan helyzetet szeretnénk elérni, amelyben elkerülhető, hogy átfogó polgárháború törjön ki az országban.” Ezt támasztja alá az is, hogy nyilvánvalóan összeomlott a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár vezetésével kidolgozott béketerv, amelyet Moszkva támogatott. A néhány tucat fős megfigyelőcsoportok semmilyen védelmet nem tudnak nyújtani a civil lakosság számára. A szíriai kormány többnyire propagandacélokra igyekszik felhasználni őket abban, hogy elhárítsa magáról a felelősséget a mészárlásokért.
„Oroszország kezdi érzékelni azt, hogy a halálos áldozatok számának növekedésével egyre nehezebb fenntartania eddigi álláspontját a világ közvéleménye előtt. Még fontosabb azonban, hogy az Asszad melletti kiállás az arab világ nagy része szemében is árt Oroszország tekintélyének. De bármilyen fordulat csak akkor képzelhető el az orosz politikában, ha Moszkva központi szerepet kap a szíriai kérdés rendezésében, és az oroszokat nem nézik levegőnek úgy, mint Líbiában” – nyilatkozta a Business Week című hetilapban Lilir Gevorgian Londonban élő orosz stratégiai szakértő.
Ha Putyin elfordítja a kormányt, akkor azt minden bizonnyal Kína is követi majd. Az orosz elnök a héten Pekingben tárgyal a Sanghaji-csoport vezetőinek csúcstalálkozóján. Putyin itt hangsúlyozta, hogy Moszkva és Peking valamennyi lényeges külpolitikai kérdésben azonosan gondolkodik. Döntés június közepén várható, amikor Mexikóban, a G20-as csúcson találkozik egymással Barack Obama és Vlagyimir Putyin.
Ha létre is jön a konszenzus Asszad eltávolításáról, kérdés, hogyan reagál erre a szíriai elnök. Basar Asszad a héten a damaszkuszi parlamentben tartott beszédében visszautasította, hogy bármilyen felelősséget vállaljon a hulai mészárlásokért, újra terroristák művének nevezve a tömeges kivégzéseket. Megfigyelők szerint ezt nem lehet teljesen kizárni, mert az áldozatok többsége Asszadhoz lojális családokhoz tartozott.
További bizonytalanságot jelent Törökország magatartása, amely Oroszországgal éppen ellenkező fordulatot hajt végre. Az ankarai kormány egészen mostanáig a szíriai felkelőket támogatta, és nagyarányú humanitárius segítséget is nyújtott a menekültek számára. Nyugaton arra számítottak, hogy a Szíriával határos, NATO-tag Törökország megfelelő kiindulópont lehet egy esetleges katonai akció számára, vagy a szíriai ellenzéki erők utánpótlásának biztosítására. Ahmet Davutolu török külügyminiszter az állami televízióban azonban közölte, hogy az Erdogan-kormány minden katonai megoldást ellenez: „Soha nem tanácsoltuk a Szíriai Nemzeti Tanácsnak vagy a szíriai kormányzatnak, hogy fegyveres harcot folytassanak, és nem is fogjuk soha. A szíriai nép lehet az egyetlen erő, amelyik végül megdönti a szíriai rezsimet. Asszadnak a nép akaratából kell távoznia.”
Úgy tűnik, Törökország számára fontosabb az Izraellel szembeni konfrontáció fenntartása. Tayyip Erdogan miniszterelnök Isztambulban, a Világgazdasági Fórum (WEF) megnyitóján éles kirohanást intézett Izrael ellen: gyerekgyilkosoknak minősítette az izraeli hadsereget és a világ legnagyobb börtönének nevezte a Gáza-övezetet. Erdogan felszólalása ellenére a WEF német elnöke, Klaus Schwab a demokrácia mintapéldájának nevezte Törökországot az arab világ számára.
Törökország álláspontja egyre inkább egybeesik a teheráni vezetés véleményével, amely a szíriai válságot saját regionális hatalmi céljaira akarja felhasználni. Az iráni befolyás alatt álló Hezbollah terrorszervezet a debkafile információi szerint arra készül, hogy Szíriában tárolt Scud rakétáit Libanonba szállítsa át. Ezek a fegyverek Izrael bármely pontját képesek elérni. A Hezbollah azért tárolja a rakétákat a Damaszkusz melletti katonai bázison, mert az izraeli kormány Washington útján világossá tette: ha a fegyvereket Libanonba szállítják, megsemmisíti azokat. Egy libanoni–izraeli konfliktus kapóra jöhet Asszad számára, hogy elterelje a figyelmet a szíriai helyzetről, és a teheráni vezetőknek is lehetőséget adna a további időhúzásra atomprogramjukkal kapcsolatban. Arra számítanak ugyanis, hogy minél több front – ideértve a Gázai-övezetben meghúzódó síita terrorcsoportokat, akik szintén rendelkeznek iráni rakétákkal – nyílik meg a térségben, a nyugati hatalmak annál kevésbé próbálják meg fegyveres úton megdönteni Asszad uralmát.

Olvasson tovább: