Adok-kapok Koszovóban

Hajdú Sándor 2012. 05. 18. (XVI/20)

Koszovó stabilitását súlyosan veszé­lyezteti a politikai feszültség és az összetűzések – állapította meg legfrissebb jelentésében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.

A feszültségekkel teli helyzetet súlyosbította, hogy Szerbia május 6-án háromszintű (elnöki, országgyűlési és helyi önkormányzati) választásokat tartott, ahol a kampányban Koszovó helyzete is erős érzelmi szerepet játszott. Szerbia, el nem ismerve annak függetlenségét, Koszovó területén is meg kívánta tartani a voksolást. Maguk a koszovói szerbek is szerettek volna választani, élve szerb állampolgári jogaikkal. Nem meglepő módon Pristina azonnal szuverenitása megsértésének tekintette a szerbek szándékát, és éles hangú kirohanásokkal válaszolt.
Ban Ki Mun a Biztonsági Tanácsnak május 14-én benyújtott dokumentumában arról is beszámol, hogy februárban és márciusban több bűncselekményt követtek el a koszovói kisebbségekhez tartozók ellen, mint egy évvel korábban. A főtitkár figyelmeztet arra, hogy akadozik a lakóhelyükről elűzöttek visszatérése, s az elmúlt három hónapban csak 136-an tértek vissza korábbi otthonaikba, ami 48 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi, azonos időszakban.   

A főtitkári jelentés szerint a pristinai vezetés még mindig komoly ellenállást tanúsít a koszovói szerb kulturális és vallási örökség védelmével szemben, s nem teljesíti ezen a téren vállalt kötelezettségeit.
A helyzet még az ENSZ-főtitkár által leírtaknál is súlyosabb, mondja lapunknak egy Koszovót nemrégiben megjárt, nemzetközi alakulatoknál szolgáló katonatiszt. Tapintható a feszültség Koszovóban, ahol a szerbek a május 6-án lezajlott szerbiai választásra alanyi jogon készültek, míg az albánok, ha kell, annak fegyveres megakadályozására álltak készen.
A térségben élő szerb állampolgárokat egy rejtélyes albán szabadcsapat állítólagos megjelenése tartja folyamatos izgalomban, amely a szerbek lakta járások közelében tartott erődemonstrációt a választások előtti hetekben. Sajnos a fegyverrel rendelkező civil fogalma nagyon is ismert a régióban, és mindkét oldalon mély sebeket szakít fel. A szerb szabadcsapatok Arkan kapitány vezetésével számos etnikai alapú gyilkosságot követtek el az elmúlt évtizedben Koszovó-szerte, míg az albán oldalon az UCK ma is egy megregulázhatatlan, erős bűnözői alapokra épült gerillahadsereg, amelynek tagjai engesztelhetetlenül gyűlölik és üldözik a szerbeket – állítja a szakértő.
Koszovó és Szerbia között egyelőre a szóbeli adok-kapok folyik. Belgrád provokációról és jogsértésekről beszélt, a két ország már erőszakos összecsapásokra is készült. Végül azonban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vállalta a szerb választások lebonyolítását a koszovói területeken, aminek eredménye a nacionalisták győzelmét hozta. A helyhatósági választásoktól végül nemzetközi nyomásra elálltak.
A KFOR, bár kommunikációjában folyamatosan a nyugalmat hangsúlyozza, a helyzet további elmérgesedésétől tartva katonai erősítéssel készül. Németország a NATO kötelékén belül 550, míg Ausztria 130 katonát vezényel a fiatal balkáni államba, ahol jelenleg összesen 5800 fegyveres szolgál a nemzetközi erők keretében.