Adok-kapok Koszovóban

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Hétszáz új békefenn­tartó a balkáni államban

Koszovó stabilitását súlyosan veszé­lyezteti a politikai feszültség és az összetűzések – állapította meg legfrissebb jelentésében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.

A feszültségekkel teli helyzetet súlyosbította, hogy Szerbia május 6-án háromszintű (elnöki, országgyűlési és helyi önkormányzati) választásokat tartott, ahol a kampányban Koszovó helyzete is erős érzelmi szerepet játszott. Szerbia, el nem ismerve annak függetlenségét, Koszovó területén is meg kívánta tartani a voksolást. Maguk a koszovói szerbek is szerettek volna választani, élve szerb állampolgári jogaikkal. Nem meglepő módon Pristina azonnal szuverenitása megsértésének tekintette a szerbek szándékát, és éles hangú kirohanásokkal válaszolt.
Ban Ki Mun a Biztonsági Tanácsnak május 14-én benyújtott dokumentumában arról is beszámol, hogy februárban és márciusban több bűncselekményt követtek el a koszovói kisebbségekhez tartozók ellen, mint egy évvel korábban. A főtitkár figyelmeztet arra, hogy akadozik a lakóhelyükről elűzöttek visszatérése, s az elmúlt három hónapban csak 136-an tértek vissza korábbi otthonaikba, ami 48 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi, azonos időszakban.   


A főtitkári jelentés szerint a pristinai vezetés még mindig komoly ellenállást tanúsít a koszovói szerb kulturális és vallási örökség védelmével szemben, s nem teljesíti ezen a téren vállalt kötelezettségeit.
A helyzet még az ENSZ-főtitkár által leírtaknál is súlyosabb, mondja lapunknak egy Koszovót nemrégiben megjárt, nemzetközi alakulatoknál szolgáló katonatiszt. Tapintható a feszültség Koszovóban, ahol a szerbek a május 6-án lezajlott szerbiai választásra alanyi jogon készültek, míg az albánok, ha kell, annak fegyveres megakadályozására álltak készen.
A térségben élő szerb állampolgárokat egy rejtélyes albán szabadcsapat állítólagos megjelenése tartja folyamatos izgalomban, amely a szerbek lakta járások közelében tartott erődemonstrációt a választások előtti hetekben. Sajnos a fegyverrel rendelkező civil fogalma nagyon is ismert a régióban, és mindkét oldalon mély sebeket szakít fel. A szerb szabadcsapatok Arkan kapitány vezetésével számos etnikai alapú gyilkosságot követtek el az elmúlt évtizedben Koszovó-szerte, míg az albán oldalon az UCK ma is egy megregulázhatatlan, erős bűnözői alapokra épült gerillahadsereg, amelynek tagjai engesztelhetetlenül gyűlölik és üldözik a szerbeket – állítja a szakértő.
Koszovó és Szerbia között egyelőre a szóbeli adok-kapok folyik. Belgrád provokációról és jogsértésekről beszélt, a két ország már erőszakos összecsapásokra is készült. Végül azonban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vállalta a szerb választások lebonyolítását a koszovói területeken, aminek eredménye a nacionalisták győzelmét hozta. A helyhatósági választásoktól végül nemzetközi nyomásra elálltak.
A KFOR, bár kommunikációjában folyamatosan a nyugalmat hangsúlyozza, a helyzet további elmérgesedésétől tartva katonai erősítéssel készül. Németország a NATO kötelékén belül 550, míg Ausztria 130 katonát vezényel a fiatal balkáni államba, ahol jelenleg összesen 5800 fegyveres szolgál a nemzetközi erők keretében.

Koszovó státusza

Koszovót és Metohiját, Koszovó nyugati részét azért hívják a szerb bölcsőnek, mert az önálló Szerb Ortodox Egyház itt jött létre, és a mai napig is itt található a központja. A mai szerb állam egyik premodern gondolata a szerb nemzeti eszme kialakulását is Koszovóhoz köti. A középkori szerb állam, amely a török birodalom terjeszkedésével szűnt meg, utoljára ezen a földön állt. A rigómezei csata (1389) és 1912 között Koszovó és Szerbia mint állam nem létezett, a török hódoltság idejét a szerb nemzet egyházában élte túl. A legendás „Nemanja”, az úgynevezett Nagy-Szerbia ideológiája itt öltött testet, hogy aztán a legenda szerint ötszáz évig ez az állam a mennybe költözzön. Az etnikai összetételt tekintve az évszázadok során megfordult a szerbek és az albánok aránya: mára 2,8 millió tartományi lakosból csupán 80-100 ezerre tehető a szerb nemzetiségűek aránya. Koszovó tehát etnikailag jóformán teljesen egyszínű területté, azaz albán lakosságúvá vált.

Olvasson tovább:

Az amerikai elnöknek szembe kell néznie azzal, hogy Netanjahu politikai értelemben túlélheti õt.

Obama „bosszút hirdetett” az új izraeli kormány ellen?

Arra lehetett számítani, hogy Barack Obama nem fogadja lelkesen Benjamin Netanjahu újraválasztását, ám az amerikai elnök ingerült reakciói mögött stratégiai cél is húzódhat - állítja az Israel Today című online híroldal.

Fekete doboz – 150 áldozat a francia Alpokban

A Lufthansa tulajdonában lévő légitársaság egyik Airbus A320 típusú gépe 144 utassal és 6 főnyi személyzettel a fedélzetén zuhant le kedden.

Az Obama-kormányzat és az iraki vallási kisebbségek

Még csak a hangját sem hallatja Washington a közel-keleti keresztényeket ért atrocitások kapcsán – hányja az amerikai vezetés szemére több újságíró is.

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit