Kereső toggle

Nem érti és nem is szereti a kritikát

Tüntetéspárbaj és rendőrattak Moszkvában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Évek óta nem tapasztalt méretű tüntetéseket szervezett az ellenzék a hét elején Oroszország-szerte, miután felmerült a gyanú, hogy a hatalom pártja csak csalások árán tudta megszerezni a szavazatok kevesebb mint felét a múlt vasárnapi parlamenti választásokon. Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és az orosz ellenzékiek is a választások eredményének törlésére és új választások kiírására szólítottak fel. Egyes elemzők szerint egyiptomi mintára az orosz ellenzékiek nagyszabású megmozdulásokat is szervezhetnek az internetes közösségi oldalakon.

Szemmel láthatóan megerősítették a rendőri jelenlétet Moszkva utcáin. Ráadásul az orosz fővárosban a rendvédelmi erők készültségét a belügyi fegyveres erők egységeivel egészítették ki. Szemtanúk beszámolói szerint több nagy teherautóval vitték a különleges egységeket a forgalmas csomópontokba. Az interneten pedig elterjedt a hír, hogy tankokat véltek látni az orosz fővárosban. A belügyminisztérium sajtószóvivője sietve közölte, hogy csak az állampolgárok biztonsága érdekében helyeztek készenlétbe közel 55 ezer rendőrt.
Közben az orosz ellenzék újabb tüntetések szervezésébe fogott, annak ellenére, hogy kedden Moszkvában és más városokban nyolcszáz embert, köztük ellenzéki vezetőket és újságírókat tartóztattak le a megmozdulásokon. A tervek szerint a múlt hétvégi választásokkal elégedetlen orosz ellenzékiek közel hetven városban, illetve nagyvárosban vonulnak az utcákra a hétvégén a volgai Szaratovtól a szibériai Krasznojarszkig.

Blogger a börtönben

Hétfőn, a választások eredményének kihirdetése után, a hideg és a decemberi sötétség ellenére 7-8 ezer ember gyűlt össze Moszkva központjában, nem messze a Kremltől, hogy tiltakozzanak a választási visszaélések ellen. Az elsősorban a parlamenten kívül maradt Jabloko és a Másik Oroszország párt által szervezett megmozdulás azonban hamarosan Vlagyimir Putyin miniszterelnök és köre elleni tiltakozássá változott át Moszkva történelmi városrészében, a Csisztije Prudin. A tüntetők hangos kiabálás és füttykoncert közepette tisztességes választásokat és a kormányfő távozását követelték. A tüntetők egy idő után a Lubjankához akartak vonulni, ahol a Központi Választási Bizottság székháza található. A rendőrök ekkor léptek közbe. Az OMON, a rendfenntartók különleges egysége mintegy háromszáz embert vett őrizetbe, köztük Ilja Jasint, a Szolidaritás mozgalom egyik vezetőjét, és Alekszej Navalnijt, a neves korrupcióellenes bloggert.
A Le Monde úgy értesült: Oroszországban minden eszközt felhasználtak, hogy a hatalmon lévő párt győzelmét biztosítsák. Számos fotó, videó és a felháborodott választók beszámolói a közösségi oldalakon bizonyítékokat szolgáltatnak arra, hogy „tömeges méretű csalás szennyezte be a szavazást” – írta a tekintélyes francia napilap. A lap azt is megjegyezte, hogy a választási bizottság a minimumra csökkentette a nyugati megfigyelők számát, a rendszert bíráló internetes oldalakat és médiumokat pedig elektronikus támadással bénították meg.
A Times arról írt, hogy az állami televízió folyamatos adásidőt biztosított azoknak a jelölteknek, akik Dmitrij Medvegyev államfő és Vlagyimir Putyin miniszterelnök politikáját támogatják, miközben más pártokról gyakorlatilag nem vett tudomást. A vidéki városokban a hatalom maga határozta meg az Egységes Oroszország szavazatarányát, a börtönökben pedig arra utasították a rabokat, hogy a kormánypártra voksoljanak. A gyári munkásokat kellemetlen következményekre figyelmeztették, ha nem így tesznek, a papságnak pedig megparancsolták: lássák el gyülekezeteiket instrukciókkal arról, hogy miképp kell szavazni – számolt be a brit napilap.
A Kreml emellett hamis technikai indokokra hivatkozva eltiltotta a részvételtől az egyetlen komoly ellenzéki erőt, amelyet olyan nehézsúlyú politikusok vezetnek, mint Borisz Nyemcov és Mihail Kaszjanov. A kommunisták, akiknek pártja ma már nem sokkal több egy nyugdíjas pártnál, indulhattak, csakúgy, mint néhány nacionalista csoport és több, csak a nevében ellenzéki párt. Az egyetlen független választási szervezet, a Golosz vezetőjét a rendőrség őrizetbe vette, honlapját támadás érte, megfigyelőit pedig kidobták a választási helyiségekből.
Az Egységes Oroszország párt még így is „csak” 238 képviselői helyre számíthat a 450 fős Dumában. A szavazatok 49,54 százalékának az elnyerése egyszerű parlamenti többséget jelent ugyan a kormánypártnak, de az eddig meglévő kétharmados többséghez képest ez valóban nagy visszaesés. A második legtöbb szavazatot szerző Kommunista Párt 92, az Igazságos Oroszország Párt 64, a Liberális Demokrata Párt 56 mandátumra számíthat a Dumában. Ráadásul csökkent a részvételi arány is az előző választásokhoz képest.

Clinton: „Se szabad, se tisztességes”

A Times úgy vélte, hogy a szavazók megalázó válaszban részesítették Putyin konzultáció és demokratikus jóváhagyás nélkül bejelentett javaslatát arról, hogy márciusban helyet cserél Medvegyevvel. A vezető brit napilap szerint az oroszok körében egyre erősebb a düh Putyin alárendeltjeinek arroganciája, valamint a mind nagyobb vagyoni különbségek miatt, és azért, mert Putyin nem zabolázta meg saját belső körének kapzsiságát.
Vlagyimir Putyin azonban nem tulajdonított különösebb fontosságot a visszaesésnek. A miniszterelnök szerint természetes, hogy minden hatalmon lévő párt veszít népszerűségéből. „Igen, voltak veszteségeink, de azok elkerülhetetlenek minden politikai erő számára, különösen, ha nem egy éve viseli a felelősséget egy ország helyzetéért” – mondta Putyin.
Az ellenzék viszont az állítólagos csalások miatt a választások eredményének törlését követeli. „Bizonyos helyeken többször is szándékosan lecsökkentették eredményeinket. Emiatt felére csökkent a ránk adott szavazatok száma. Valójában Moszkvában és Pétervárott például 20 százalék körül teljesítettünk” – mondta Grigorij Javlinszkij, a Jabloko párt elnöke.
Mihail Gorbacsov is új választások kiírását követelte. A volt szovjet elnök kijelentette: a választásokat csalások tarkították, ezért meg kellene ismételni őket. „Az ország vezetőinek el kell ismerniük, hogy számos hamisítás és csalás történt, ezért az eredmények nem tükrözik a nép akaratát” – nyilatkozta Gorbacsov, aki szerint emiatt instabillá vált a helyzet Oroszországban.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői is úgy vélték, hogy az eredmények az Egységes Oroszország javára torzítanak. Az EBESZ szakértői is tapasztaltak nyilvánvaló visszaéléseket, például néhány helyen kitömték az urnákat. Catherine Ashton, az Európai Unió külpolitikai főmegbízottja komoly aggodalmának adott hangot a visszaélések miatt. Ashton olyan negatív jelenségeket sorolt fel, mint a médiaegyensúly hiánya, a párt és az állam szétválasztásának hiánya és a független megfigyelők akadályozása. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter pedig úgy fogalmazott: az oroszországi választás nem volt sem szabad, sem tisztességes, és a panaszok kivizsgálására szólította fel az orosz hatóságokat. Dmitrij Medvegyev orosz elnök erre úgy reagált, hogy az orosz politikai rendszer egyedül Oroszországra tartozik, és nem a külföldre.

A Kreml ifjú gárdája

A hétfői megmozdulások után kedden is több százan vonultak az utcákra Moszkva és Szentpétervár központjában. A tüntetők nagy részét letartóztatták, összesen mintegy 800 embert vettek őrizetbe. Ekkor már megjelentek az Egységes Oroszország fiatal hívei is. A Nasi mozgalom tagjai, akiket buszokkal szállítottak vidékről Moszkvába, hatalmas dobokat vertek, így próbálták meg elnyomni az ellenzék hangját. Ők úgy vélték, hogy az Egységes Oroszország egyértelmű győzelmet aratott, a tüntetéseket pedig Oroszország ellenségei szervezik. „Nem akarjuk, hogy az egyiptomi, illetve líbiai események ismétlődjenek meg hazánkban. Azt akarjuk, hogy szabadság legyen, ne háború, ne legyen értelmetlen vérontás” – mondta Marija Kiszlicina, a Nasi egyik komisszárja. Egy másik hatalompárti felvonuló pedig arról beszélt, hogy társaival együtt a szívük hangjára érkeztek tüntetni, hogy megmentsék Oroszországot a „narancsszínű pestistől”, amelynek képviselőit – állítása szerint – Washingtonból fizetik. Az orosz állami média kizárólag az ő tüntetésükről számolt be.
„Felháborítónak tartjuk, hogy meghamisították az Állami Duma-választások eredményét, és azt is, ahogy a korábbi tüntetést feloszlatták” – ezt már az ellenzéki Jabloko párt másik vezetője, Szergej Mitrohin mondta. Az ellenzékiek azt skandálták, hogy Putyin nélküli Oroszországot akarnak. Amikor pedig egy-egy társukat elráncigálták a rendőrök, azt kiabálták: szégyen. Őrizetbe vették Borisz Nyemcov volt kormányfő-helyettest is, a Szolidaritás mozgalom egyik vezetőjét, de három óra múlva szabadon engedték. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet politikai fogolynak tekinti a több száz őrizetbe vett ellenzékit.
Közben benyújtotta az elnökjelöltséghez szükséges dokumentumokat a Központi Választási Bizottságnak Vlagyimir Putyin. A jelenlegi orosz kormányfő, aki korábban már két cikluson át volt államfő, a jövő márciusi elnökválasztás legnagyobb esélyese pártjának visszaesése ellenére.
Elemzők szerint most a nagy kérdés, hogy mekkora tartalékaik vannak az orosz ellenzékieknek, és hány embert tudnak az utcán tartani a jobbára interneten szervezett tüntetéseken. Vannak, akik egyiptomi mintájú ellenzéki mozgalom kibontakozását vetítik előre. Ebben az esetben pedig felvetődik a másik nagy kérdés: miként viselkedik a hatalom. Egyes szakértők úgy vélik: alighanem engedményekre kényszerül Putyin újraválasztása érdekében. Ha viszont komoly ellenzéki mozgalom alakul ki, valószínű, hogy erőszakkal szorítják vissza a másképp gondolkodókat.

Olvasson tovább: