Politikai, gazdasági és vallási vonatkozásai miatt is kiemelt figyelemmel kísérték világszerte az áprilisi választásokat Nigériában. A közép-afrikai ország a kontinens legnagyobb és a világ hatodik legnagyobb olajkitermelője. Gazdasága a szélsőségesek szabotázsakciói ellenére évente 6-7 százalékkal növekszik. Az ország etnikai-vallási szempontból mélyen megosztott: a muzulmán lakosságú északi tartományok és a keresztény, gazdagabb déli régió közötti feszültségek és az iszlám terrorizmus újra és újra polgárháború szélére sodorta Nigériát. A közeli Elefántcsontparton a választások után az elmúlt hónapban véres háború tört ki, ennek rémét azonban úgy tűnik, hogy sikerült elkerülni Nigériában.
Nigériában Goodluck Jonathan nyerte az április 16-án tartott választásokat. A Népi Demokratikus Párt jelöltje a szavazatok 57 százalékát nyerte el, csaknem kétszer több szavazatot kapva, mint legfőbb kihívója, Muhammadu Buhari tábornok, aki 31 százalékkal követte őt. Jonathan öszszesen több mint 12 millió szavazattal kapott többet, mint Buhari.
A nigériai alkotmány az amerikai alkotmány mintájára széles hatáskörrel ruházza fel a szövetségi köztársasági elnököt, a jelöltnek azonban nem elégséges elnyernie a szavazatok többségét, Nigéria 36 tartományának legalább a kétharmadában is meg kell szereznie a szavazatok negyedét. Az alkotmány ilyen módon igyekszik kivédeni, hogy egy jelölt pusztán törzsi-vallási hovatartozása alapján nyerje meg a választásokat. Jonathan ez utóbbi feltételt bőven túlteljesítette: harminc tartományban kapta meg a szavazatok többségét. Győzelméből kiderül, hogy a mai Nigéria lakosai nem feltétlenül akarnak törzsivallási-pártpolitikai törésvonalak mentén szövetségi elnököt választani.
Az előrejelzések sokkal szorosabb küzdelmet jósoltak a két jelölt között, főleg az után, hogy a korábban megtartott országgyűlési választásokon Jonathan pártja mindenhol meglepően gyengén szerepelt, és muzulmán ellenfele, Buhari tábornok egyik fő politikai üzenete az volt, hogy minden muzulmán köteles a muzulmán jelöltre voksolni – egy olyan országban, ahol pontos demográfiai adat hiányában csak valószínűsíthető, hogy a lakosság fele muzulmán.
Sikerország
Nigériában 33 év katonai diktatúra után először 1999-ben, majd 2003-ban és 2007-ben tartottak szabad választásokat. Minden alkalommal a Népi Demokratikus Párt jelöltje győzött Muhammadu Buharival szemben, aki a katonai junta idején, 1983 és 1985 között köztársasági elnök volt. 1999-ben és 2003-ban a demokratikus ellenzék vezére, a keresztény Olusegun Obasanjo nyert, majd 2007-ben a muzulmán Umaru Musa Yar’Adua. A szintén keresztény Jonathan Yar’Adua helyettese lett az új demokrácia „szokásjoga” alapján, miszerint minden fontos szövetségi pozícióban a hatalom megosztására kell törekedni a két nagy vallási tábor között. Yar’Adua 2009-ben bekövetkezett halála óta Jonathan ügyvezető elnök volt, a mostani választások az első országos megmérettetést jelentették számára.
Jonathan több területen sikeresnek bizonyult Yar’Adua és saját hivatali ideje alatt. Sikerült felszámolnia az erőszakot a Niger-delta államaiban – ahonnan egyébként ő maga származik –, ahol a helyiek a kilencvenes évek eleje óta fegyveres küzdelmet folytatnak az olajtársaságokat védő szövetségi katonaság ellen. A felkelők döntő többsége elfogadta a 2009-ben felajánlott amnesztiát.
Nigéria nemzetgazdasága 1999 óta a világon az egyik leggyorsabban fejlődő gazdaságnak számít (7-9 százalékos éves növekedéssel). Nigéria az egyetlen afrikai ország, amely felkerült a Goldman Sachs befektetési elemzői által készített Next Eleven (N-11) nevű listára olyan országként, amely esélyes a fejlődő országok csoportjából a feltörekvő országok közé kerülni. Hatalomra jutása óta Jonathan átfogó korrupcióellenes kampányba fogott a kőolajbevételeiből kényelmesen élő politikai-gazdasági elit körében, és még saját pártjában is valamelyest sikerült rendet tennie.
Népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy politikai üzeneteiben mindig a „közös értékek” fontosságát hangsúlyozza: az állam világnézeti semlegességét, a törvény előtti egyenlőséget, a jogállam megerősítését, valamint azt, hogy muzulmánoknak és keresztényeknek együtt kell szolgálniuk a közjót. A választási előkészületek során mindent megtett, hogy polgártársai elhiggyék: valóban szabad kezet adott a független választási bizottságnak. Nigéria történelmében most először sok helyen úgy zajlottak a választások, hogy a választási irodák bezárása után a szabadban, a teljes nyilvánosság előtt számolták meg a szavazatokat. Ez lesz az első alkalom, hogy a nemzetközi megfigyelők az első hírek szerint elfogadják az eredményt – a korábbi választások eredményeit a tapasztalt szabálytalanságok nagy száma miatt a nemzetközi közösség nem fogadta el hitelesnek. Ennek ellenére Buhari pártja, a Nigériai Kongresszus Akciópárt már a választás utáni napon panaszokat nyújtott be a választási bizottságnak, mivel egyes déli tartományokban Jonathan a szavazatok feltűnően magas, 90 százalék körüli arányát szerezte meg.
Vallási frontvonal
A választási eredmény kihirdetése óta erőszakhullám söpört végig az ország északi tartományain: lapzártánkig 500-an haltak meg, és több tízezren hagyták el lakóhelyüket. Északon fegyveres csoportok több keresztény gyülekezeti házat, szövetségi épületet gyújtottak fel vagy rohamoztak meg. A késekkel felfegyverzett támadók Jonathan szavazóira vadásztak – járművekből, lakásokból egész családokat rángattak ki és gyilkoltak meg (köztük számos gyermeket is). Hasonló erőszakhullám közepette a 2007-es eredményhirdetés után kétszer követtek el merényletet Jonathan ellen.
Az emberi jogi szervezetek közlése szerint 1999 és 2009 között több mint 14 ezren estek áldozatul a törzsi-vallási erőszakhullámoknak az északi tartományokban és a frontvonalat alkotó tartományokban az ország közepén, ahol fele-fele arányban él a keresztény és a muzulmán lakosság. 2000 óta tizenkét, muzulmán többségű tartomány vezette be a saríát – azóta folyamatos a keresztény lakosság kivándorlása ezekből az államokból. A húsvéti ünnepek alatt több terrorcselekményt hajtottak végre az országban keresztény célpontok ellen. A mostani erőszakhullám a középészaki Kaduna államban a legerősebb, ahol 2000 februárjában, a saría bevezetését követő összecsapásokban 3 ezren haltak meg, annak ellenére, hogy Buhari pártja, illetve az északi helyi hatóságok is erőteljesen elítélték a „saját táborukból” indult keresztényellenes erőszakot.
