Kereső toggle

Üzenet ágyútűzzel

Ráléphet az atomgombra Észak-Korea

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A drámaian szegény kommunista Korea bemutatta legújabb atomlétesítményét, amelynek segítségével Phenjan egy, a meglévőtől különböző, újabb típusú atomfegyver előállítására is képes lehet. A külpolitikai üzenetet hamarosan egy katonai provokáció is követte, amely során a kommunista tüzérütegek legyalulták az egyik szomszédos dél-koreai, civilek által is lakott sziget oldalát.

Elemzők szerint mindez egy jól felépített játszma része, amelyben a kommunista rezsim a belpolitikai hatalmát, valamint a külpolitikai alkupozícióját szeretné megerősíteni. A kommunista agresszió Szöultól 120 kilométerre, egy határ közeli sziget elleni tüzérségi támadással indult. Az egyórás terrorbombázás során a dél-koreai hadsereg elkezdte evakuálni a mintegy 1300 civil lakost, valamint teljes harckészültségbe helyezte hadseregét. A támadásban két déli katona és két civil meghalt, több mint egy tucat pedig megsebesült.

Szöul szerint a két ország között 1953-ban megkötött fegyverszünet óta most alakult ki a legkritikusabb helyzet. Az agressziót követően Lee Mjung-bak elnök válságtanácsot hívott össze, hogy értékelje a helyzetet, a hadügyminiszter pedig azt is kilátásba helyezte, hogy újratelepítik a már kivont amerikai atomfegyvereket a térségben. Szöul azonban igyekszik megőrizni a békét, és egyből csitította a kedélyeket.

A két országrész között rendszeresek az összecsapások az Észak-Korea által vitatott, ENSZ által kijelölt határterületek mentén. Vélhetően egy ilyen incidens során süllyedt el 2010 márciusában az a dél-koreai hadihajó is, amelynek roncsai mellett északi torpedó nyomaira bukkantak, elsüllyesztését azonban hivatalosan tagadja Phenjan.

A Szovjetunió felbomlását követően egyre inkább elszigetelődő és elszegényedő Észak-Korea és déli szomszédja között egyre szélesebbre nyílik az olló a gazdasági és társadalmi különbségek terén. Phenjant komolyan frusztrálhatja Szöul sikere, amely novemberben helyszínt adott a G20-ak csúcstalálkozójának, valamint a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogára is pályázik. A gazdasági gondokkal küszködő, valamint természeti csapásokkal is sújtott kommunista Korea ezzel szemben szinte csak a nukleáris programjában, valamint - az egyik fő exportbevételét jelentő - fegyverkereskedelem terén tudott sikereket felmutatni.

A kül- és belpolitikai frusztráció lehet az egyik oka az agresszív északi politikának, amely jól időzítve és rendszeresen lesújt déli szomszédjára. Elemzők szerint ez történt 2009 novemberében is, amikor Barack Obama kelet-ázsiai látogatása előtt Észak-Korea azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy hadihajóval átlépte a két ország közötti határvonalat, és a figyelmeztetések ellenére csak egy súlyos tűzpárbajt követően vonult vissza hazai vizeire.

A phenjani vezető, Kim Dzsong-Il visszavonulásáról szóló bejelentésekkel szinte egy időben mutatta be Észak-Korea legújabb nukleáris létesítményét a közvéleménynek, valamint számos elemző szerint ennek a folyamatnak lehet a része a keddi tüzérségi bombázás is. Az új nukleáris fűtőanyag előállításához megfelelő ezer, más források szerint kétezer centrifugát Phenjan egy amerikai atomtudósnak, Siegfried Heckernek mutatta meg. A szakértő szerint a jongbjoni urándúsító központ rendkívül modern. Elemzők szerint Észak-Korea valószínűleg csak külső segítséggel tudta felépíteni az új létesítményt, de a támogató ország vagy szervezet kiléte egyelőre ismeretlen. A helyszínt bejáró amerikai atomtudós is rácsodálkozott a tiszta és modern létesítményre, amely egyáltalán „nem a szovjet gyárakat juttatta az eszébe".

Washingtont és a régió más államait leginkább az aggasztja, hogy az elszegényedett kommunista ország, amely vélhetően már legalább 6-12 atombombával rendelkezik, és túl van két kísérleti atomrobbantáson is, főként fegyverekkel kereskedik.

Phenjan ugyanakkor azt követeli, hogy folytatódjanak az atomleszerelési tárgyalások. Biztonságpolitikai elemzők szerint erre az a magyarázat, hogy a súlyosan elszegényedett ország egyetlen zsarolási potenciálját az atombombák jelentik. Ezekkel igyekszik a „segélyt a leszerelésért játszmába" bevonni az érintett államokat: Kínát, Oroszországot, Dél-Koreát, az Egyesült Államokat és Japánt. Washington azonban már jelezte, hogy nem hajlandó a kommunista rezsim ellenséges viselkedését díjazni. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint ugyanis a kommunista Korea gyakran provokatív cselekményekkel igyekszik kikényszeríteni az akaratát, azonban Amerika „nem megy bele egy ilyen játszmába".

A külpolitikai alku mellett Kim Dzsong-Il számára fontos belpolitikai státuszának a megőrzése is. Ezt támasztja alá, hogy az ország legújabb nukleáris fejlesztéseinek a híre Kim Dzsong-Il azon bejelentését követően jutott napvilágra, amelyben a diktátor közölte, hogy fiának, Kim Dzsong-Unnak adja át a hatalmat. Elemzők szerint a diktátor célja ezzel az, hogy katonailag is nyomást gyakoroljon a dinasztia belpolitikai ellenfeleire, és így szilárdítsa meg a hatalmát.

Olvasson tovább: