A nyár eleje óta Oroszországban tomboló hőség és szélviharok következtében 23 ezer tűzfészek keletkezett, 650 ezer hektáron pusztít tűzvész, számos falu porig égett, több ezren maradtak hajlék nélkül, 48 ember veszítette életét a lángok között. Moszkvát napok óta sűrű füstfelhő borítja, ami a metróállomásokra is behatolt. A természeti csapásnak politikai következményei is lehetnek.
Az európai Oroszország középső és déli vidékein, de még Szibériában is – a külföldi elképzelésekkel szemben – megszokott dolog nyáron a tartós hőség, az aszály. A múltban sem mentek ritkaság számba az erdőtüzek, a lángok martalékává váló egész falvak. Arra azonban, hogy fél európányi területen hosszú heteken át 35-37, sőt, néha a 40-42 fokot is elérő hőség uralkodjon – mint történt az idén, és még folytatódik is –, állítólag 130 éve nem volt példa. Az erdő- és tőzegtüzek keletkezését, de főként gyors terjedését elősegíti, táplálja a viharos erejű szél, aminek következtében a tűzvihar gyakran 30 kilométeres óránkénti sebességgel száguld az erdőkben, fák tetején; mindenen átcsap, az irtások sem állítják meg.
Veszélyben az atombázis
Ha néhány hete a televízióban még csak a hőség elől a szökőkutakban menedéket kereső moszkvaiakat láthatott a közönség, mára gyászosra fordult a híradók hangneme. (Pedig korábban is volt ok a gyászra: az elviselhetetlen forróság közepette az idén már kétezer enyhülésre vágyó, főként ittas ember fulladt a folyókba, víztározókba.) Olyan, immár csak volt falvakat mutatnak, amelyekben üszkös falak sem igen árválkodnak, hiszen a fából épült házak nyomtalanul leégtek, s azt, hogy ott valaha (alig egy-két napja) emberi település volt, csak a téglából rakott és ezért megmaradt kemencék és kéményeik jelzik. A környező erdőkből betört tűzcsóvákat a szél olyan gyorsan repíti házról házra, hogy lakosaiknak jó esetben is csak arra van idejük, hogy ingóságaikat, irataikat hátrahagyva kimeneküljenek belőlük. És nemegyszer erre sem marad idejük…
A tűz áldozata lett a haditengerészet moszkvai régió bázisraktára is, ahol meg nem erősített, részben cáfolt hírek szerint tucatnyi repülőgép, épület semmisült meg. A tűzoltók csak rendkívüli nehézségek árán tudták megvédeni a Szárovban működő nukleáris fegyverközpontot (kódnevén: Arzamasz 16-ot). Sikerült megállítani a tüzet több város, köztük Voronyezs, sőt Moszkva határában; illetve a főváros területéhez tartozó egyik parkerdőben ugyan felcsaptak a lángok, de gyorsan elfojtották őket. Ugyanakkor a Moszkvát körülölelő és ugyancsak kigyulladt tőzegesek fojtogató szmogot bocsátanak a tízmilliós metropoliszra, amelynek egyes kerületeiben emiatt a látótávolság 300 méterre csökkent, ahol ez ellen maszkkal védekeznek a lakosok. A füstköd még a metró alagútjaiba, állomásaira is behatolt.
Rendkívüli állapot
A naponta kiadott valóságos hadijelentésekben egyébként a katasztrófavédelemért is felelős Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma jogos büszkeséggel számol be a megmentett falvakról. A helyi és más vidékekről odavezényelt tűzoltók, katonák és önkéntesek hősies munkát végeznek, miközben hetek óta csak napi néhány órát pihennek, alszanak. Munkájukat óriási mennyiségű technikai eszköz – tűzoltó fecskendő, buldózer, teherautó, a tűzgócokat a levegőből oltó helikopterek és repülőgépek – segíti, különösen azóta, hogy Dmitrij Medvegyev elnök az ország hét régiójában kihirdette a rendkívüli állapotot.
Az államfő, aki Szocsiban tölti nyári szabadságát, zárt láncú televízión tartott, de a tévéhíradókban is közvetített videokonferenciákon számoltatja be a mentési munkák állásáról, a károsultaknak nyújtott segítségről az érintett régiók kormányzóit, leváltással, felelősségre vonással fenyegetve meg őket. Hogy a helyi vezetők mennyire hibásak a történtekben, az állítólagos felkészületlenségben, azt több esetben már az ügyészség vizsgálja.
Szergej Sojgu vezérezredes, polgári és katasztrófavédelmi miniszter viszont úgy nyilatkozott, hogy a rendkívüli körülmények közepette nem a felelősöket kell keresni. Vlagyimir Putyin miniszterelnök a katasztrófasújtotta vidékekre utazott, mindenütt találkozott a helyi vezetőkkel és tűzkárosultakkal. Bűnbakokat kijelölendő az előbbieket lemondásra szólította fel, míg az utóbbiaknak megígérte, hogy még a tél beköszönte előtt állami pénzből új otthont kapnak. Mindezt ugyancsak mutatták az országos televízióhíradók, akárcsak azt, amint a kormányfő a helyszínről telefonon beszámol a tapasztaltakról Medvegyev elnöknek, illetve szinte utasítja őt, hogy milyen lépéseket tegyen. (És ami ugyancsak jellemző: ezekből a híradókból kivágták azokat a jeleneteket – azok most a neten terjednek –, ahol a tűzkárosultak ellenségesen fogadták a kormányfőt.) Politikai megfigyelők ebben a két vezető rejtett párharcának újabb fejezetét látják. „Egészen nyilvánvaló, hogy Putyin a nehéz helyzetet arra használja fel, hogy megmutassa az embereknek, ki a nemzet vezére, és ki az, aki csupán kremli hivatalnok – értékelte a helyzetet Ligyija Sevcova, a moszkvai Carnegie Központ kutatója.
Oroszország ítélete?
A folytatódó tűzvészkatasztrófa anyagi következményeit egyelőre még nagyjából sem lehet felbecsülni. Csupán az eddig elpusztult falusi házak pótlására 6,5 milliárd rubelt (közel 50 milliárd forintot) kíván fordítani az állam. Ám az elpusztult egyéb objektumok pótlása, az oltásra fordított összegek nagyságrendileg meghaladják ezt az anyagi terhet. Óriási kiesést hoz az orosz nemzetgazdaságnak a tüzek vagy egyszerűen az aszály következtében várható rossz termés is. (A tavalyi mennyiség alig 40 százalékára számítanak az idén.) A kormányzat – levonva a szükséges tanulságokat – a jövőre gondol: olyan, már a közeljövőben megvalósítandó, természetesen ugyancsak költséges lépéseket, beszerzéseket, intézkedéseket tervez (például a moszkvai régió tőzegesek vízzel való elárasztását), amelyeknek révén a hasonló helyzeteket a jövőben jelentős mértékben lehet majd megelőzni, enyhíteni. „Mi a garancia arra – tette fel a szónoki kérdést Medvegyev elnök – hogy akár már jövőre nem ismétlődik meg az idei hőség és a viharos szelek?”
A hőség az előrejelzések szerint a közeli napokban sem csökken Oroszországban. A falvakban a hívők – akárcsak évszázaddokkal ezelőtt – körmeneteken esedeznek az esőért. A „suttogó propaganda” pedig azt terjeszti, hogy a rendkívüli időjárás nem Isten büntetése, amint azt egyes pópák mondogatják, hanem az amerikai klimatikus hadviselés Oroszországot sújtó csapása.
Világrekord méretű jéglabdák
Klímakutatók vizsgálják azt az égből pottyant jégdarabot, amely egy dél-dakotai férfi házának tetejét törte be, miután soha nem látott méretű jégdarabok hullottak alá az égből szombaton éjszaka a Vivian nevű városkában.
A jéglabda átmérője 20,3 centi, tömege 87 és fél deka volt – a méréskor. Megtalálója, Leslie Scott ugyanakkor azt mondta a sajtónak, hogy addigra már sokat olvadt, és eredetileg 28 centi átmérőjű volt, így egykilósnál is súlyosabb lehetett. A jégeső kialakulásához vezető heves zivatarok egy hidegfront mentén pattantak ki. A nedves meleg és a hideg légtömeg határán heves feláramlások alakultak ki, amelyek a kihulló jégszemeket egymás után többször a magasba emelték. A jégszemek csak akkor tudtak kihullani, amikor a súlyuk meghaladta a nagyon erős feláramlások által kifejtett erőhatásokat. Így fokozatosan extrém méretűre növekedhettek.
Ázsiában a víz pusztít
Növekszik a félelem Pakisztánban, ahol már körülbelül 3 millió ember sorsát befolyásolják a minden eddiginél súlyosabb árvizek. A katasztrófa egy hete kezdődött, és már 1500 ember életét követelte. A csapás egyre csak erősödni látszik, mivel még továbbra is eső várható, mindemellett pedig a kimentettek között járványos megbetegedéseket észleltek – a segélyszervezetek szerint a hasmenés és más, a vízzel terjedő betegségek villámgyorsan elterjedhetnek, nő a koleraveszély is.
A monszun Dél-Ázsiában rendszerint június elején kezdődik, és szeptemberig tart. A monszunesők áztatta terület ebben az időszakban az indiai szubkontinens déli része felől fokozatosan északi irányba tolódik. Északnyugat-Pakisztánt július közepén érte el a csapadék. A katasztrófa is leginkább az északnyugati országrészt sújtja, ahol egy hete nyolc évtized óta nem tapasztalt hevességű esőzés volt.
A mentést nehezíti az eszközök hiánya és az, hogy mintegy 45 hidat megrongált a víz. Több ezer ház került víz alá, sok az eltűnt személy. Óriási területeket öntött el a víz, több ezer lakóház tönkrement, állami épületek, üzemek, iskolák használhatatlanná váltak. Az áldozatok többsége akkor vesztette életét, amikor a víz elsodorta vályogházaikat. Csak légi úton lehet megközelíteni az elöntött területeket, de 30 ezer ember így is még mindig az árvíz foglya. A négy nagy északnyugati tartományban 80 ezer lakóépület dőlt romba, 50 ezer pedig megrongálódott.
Az ENSZ humanitárius segítségnyújtást koordináló szervezetének genfi jelentése szerint a hajléktalanok és átmenetileg otthonuk elhagyására kényszerülők száma meghaladhatja az 1 milliót is. A Vöröskereszt szerint mintegy 100 ezer ember szorul segítségre, de a humanitárius szervezetek a víz által megrongált utak és hidak miatt csak nehezen jutnak el a rászorulókhoz.
A The Guardian című brit lap szerint a kormány nem elég hatékony a válságkezelésben, s ebből a tehetetlenségből a felkelőkkel jó kapcsolatot ápoló, a bajbajutottak körében egyre népszerűbb iszlamista
segélyszervezetek húzhatnak hasznot. Az árvíz és a járványok mellett az áramhiány és a politikai erőszak is újabb kihívás elé állítja Aszif Ali Zardani elnököt, aki európai útja során előbb Nicolas Sarkozy francia elnökkel tárgyalt a terrorizmus visszaszorításáról, majd Londonba utazott. Eközben saját ellenzéke azért kritizálja, mert távol van Pakisztántól a nehézségek és bajok idején. Világszerte több ország kormánya
is nagy összegű felajánlást tett: az amerikaiak 10 millió dollár értékű azonnali humanitárius segélyt adnának a rászorulóknak, míg az Európai Unió 30 millió eurót, Nagy-Britannia pedig 10 millió fontot ajánlott fel.
Kínának is az évtized legnagyobb árvízével kell szembenéznie, amiben már legalább 1700 ember vesztette életét, és 558-an tűntek el – derül ki az állami katasztrófaelhárítás központjának legfrissebb, szerdán közzétett adataiból. A heves és folyamatos esőzés, az árvizek és a földcsuszamlások, hegyomlások, sárlavinák összesen 28 tartomány 140 millió lakosának okoztak kárt, több mint 10 és fél millió embert kellett kilakoltatni; az országban a közvetlen anyagi kár megközelíti a 210 milliárd jüant (a 31 milliárd dollárt). Három városhoz tartozó 22 megye egyes részein július második felében 330 milliméter csapadék hullott le három nap alatt, ami 1953 óta rekordnak számít.
Az árvizek következtében a folyókban felhalmozódott víz nyomásának 8 kisebb víztározó nem tudott ellenállni, s további 1000 van veszélyben. Közben 51-re emelkedett a több mint egy héttel ezelőtti hídomlás halálos áldozatainak száma a közép-kínai Hunan tartományban; 15 embert még keresnek Luojang városnál a Jiho folyóban.
